Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Észak-kaukázusi egységekkel gyorsítják az orosz árnyéktoborzást


A csecsenföldi Ahmat önkéntes zászlóalj emberei járőröznek a mariupoli vas- és acélműnél, miután elfoglalták az ukrán hadseregtől

A hadseregen belüli egyre mélyülő személyzeti válsággal szembesülve Oroszország igyekszik harcosokat találni ukrajnai háborújához, erősen toboroz az észak-kaukázusi régióból, hogy etnikai alapon új egységeket hozzon létre, amelyeket aztán minimális kiképzéssel vetnek be.

Dagesztán, Ingusföld és Kalmükia regionális tisztviselői bejelentették, hogy lövészszázadok létrehozását tervezik, amelyek mindegyike egy-egy orosz köztársaság katonáiból áll majd. A Szabad Európa észak-kaukázusi szolgálatának regionális hírportálja, a Caucasus.Realities jelentése szerint ezeket a nemzetiségi egységeket elsősorban olyan szerződéses katonákból állítják fel, akiknek van katonai kiképzésük és akiket már megcéloztak a helyi toborzási kampányokkal, hogy minél több hadköteles korú férfi csatlakozzon az ukrajnai háborúhoz.

„Úgy tűnik, hogy az észak-kaukázusi köztársaságok kormányzóit utasították, hogy a katonai nyilvántartó- és sorozóirodákon keresztül történő hivatalos toborzáson túl extra erőket is rendelkezésre bocsássanak” – mondta Szergej Krivenko, a Polgár.Hadsereg.Jog nevű civil szervezet igazgatója a Szabad Európának.

Krivenko szervezete szorosan figyelemmel kíséri ezeknek az egységeknek a megalakulását, de azt mondja, hogy még mindig sok minden nem világos a feltételekről és körülményekről. Ezek közé tartozik a fizetés kérdése és az, hogy a védelmi minisztériumon belül hivatalosan katonai állománynak vagy félkatonai, esetleg zsoldosegységnek minősülnek-e, ami jogi szempontból a szürke zónában hagyhatja őket.

Hozzáteszi, hogy bár az ilyen egységek megalakítása jelenleg Oroszország egész területén folyik, az Észak-Kaukázus különösen kiemelt célpont, mivel itt a legalacsonyabb az életszínvonal az egész országban, és a legalacsonyabbak a fizetések.

„A sorkatonák és a szerződésesek katonai státuszt élveznek az orosz fegyveres erőkön belül – mondta Krivenko. – De van egy második kategória is – az úgynevezett önkéntesek –, és még mindig nem világos, hogy ki garantálja a szerződést, és milyen jogi kötelezettségek vannak a szerződés alapján.”

Orosz emberi jogi csoportok és katonai kérdésekkel foglalkozó jogászok arról számoltak be, hogy a sorozóirodák „ellenőrzésre” és a „személyes adatok frissítésére” hívják be a tartalékosokat, majd szerződést ajánlanak nekik, hogy menjenek háborúzni Ukrajnába.

De ezek az ügyek nem mindig ilyen egyértelműek. A Polgár.Hadsereg.Jog szerint egyes tartalékosok, különösen az újonnan alakult nemzeti egységeknél azt hitték, hogy a fegyveres erőknél való szolgálatra szóló szerződést írnak alá, de valójában máshová sorolták őket, és nem kapták meg ugyanazokat a szociális juttatásokat és fizetési garanciákat, amelyeket a törvény előír a katonák számára.

„Ezeknek a nemzetiségi egységeknek a létrehozása törvényes. Nincs olyan törvény, amely tiltaná a megalakításukat, ha az a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozik – mondta Krivenko. – De ha ezeket az egységeket a hatóságok a védelmi minisztérium segítésére állítják össze, az törvénytelen, bár úgy tűnik, most mindenki szemet huny a törvény fölött.”

Árnyékmobilizáció

Négy hónapnyi háború után a Kreml súlyos veszteségeket szenvedett az ukrajnai invázióban, de eddig elutasította, hogy elrendelje a sorköteles korú katonák általános mozgósítását. Ehelyett a toborzók Oroszország-szerte felhívják a jogosult férfiakat, hogy növeljék a szerződéses katonák számát, és „reaktiválják” a tartalékosokat.

„Ezek az erőfeszítések egyfajta árnyékmobilizációt jelentenek. Ezek olyan apró erőfeszítések, amelyek lehetővé teszik az orosz hadsereg számára, hogy fenntartsa magát a háborúban, de nem kezelik az alapvető létszámhiányt” – írta Michael Kofman, a virginiai CNA agytröszt Oroszország-tanulmányok igazgatója egy június eleji elemzésében.

Oroszországban folyik a tavaszi sorozás is, amelynek keretében július közepéig mintegy 130 ezer, 18–27 év közötti férfit kívánnak besorozni.

A csecsenföldi Ahmat önkéntes zászlóalj emberei Az Ahmat erő feliratú graffitit festenek a falra Mariupolban 2022 áprilisában
A csecsenföldi Ahmat önkéntes zászlóalj emberei Az Ahmat erő feliratú graffitit festenek a falra Mariupolban 2022 áprilisában

Jogilag a sorkatonákat nem lehet harcba küldeni, ha nem rendelkeznek legalább négy hónapos kiképzéssel. Moszkva többször is kijelentette, hogy nem fog sorkatonákat bevetni Ukrajnában. Viszont a Kreml február 24-i inváziója óta több megerősített hír is volt arról, hogy tapasztalatlan katonákat küldtek harcba.

Mihail Szavva orosz emberi jogi aktivista, aki tagja az ukrajnai háborús bűnöket dokumentáló hivatalos csoportnak, a Szabad Európának elmondta, hogy az etnikai alapon létrehozott egységek az orosz hadsereg szélesebb körű személyzeti válságára világítanak rá. Az alkalmazásuk fegyelmezetlen egységek bevetéséhez vezet Ukrajnában, ami több civil áldozatot okozhat.

„Az ilyen alakulatokat rosszul ellenőrzik és rosszul fegyelmezik – mondta Szavva. – Nemcsak Ukrajna civil lakosságára, hanem az orosz hadsereg más egységeire is veszélyt jelentenek.”

Oroszország az ukrajnai háborúban már használt etnikai alapon létrehozott katonai egységeket, Kadirovci néven csecsen dandárokat, amelyek Ramzan Kadirov, Csecsenföld erőskezű vezetőjének irányítása alatt állnak.

Az egységekkel kapcsolatban egyre több a bizonyíték az ukránok ellen elkövetett háborús bűncselekményekre, miközben egyes elemzők megjegyezték, hogy belharcok és incidensek voltak a csecsen félkatonai erők és a reguláris orosz haderő között.

A nemzetiségi alakulatok azonban jelentős szerepet játszottak a harcok egy részében – például a csecsen harcosok kiemelkedő szerepet töltöttek be a Mariupol elfoglalását célzó brutális és költséges orosz műveletben.

Gyenyisz Szokolov, a Szabad Oroszország Alapítvány észak-kaukázusi szakértője a Szabad Európának elmondta, hogy a további etnikai egységek létrehozása részben a katonák motiválására irányuló erőfeszítés.

„Kísérlet arra, hogy a katonai műveletek hatékonyságához kössék a hírnevet, mert az orosz erőkön belül sokaknak most nincs motivációjuk a harcra” – mondta Szokolov.

VIDEÓ: A felszabadított ukránok elmondták az igazságot egy propagandavideóról, amelyben kénytelenek voltak részt venni, miközben falujukat a Kreml-barát csecsen harcosok tartották megszállva

Ukrainians Tell How Chechen Fighters Made Them Appear In Propaganda Video
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:50 0:00

Dagesztán, az Észak-Kaukázusban található, közel hárommillió lakosú orosz köztársaság az ukrajnai háború idején egyre több szerződéses katonát küldött.

Magomed Magomedov, a dagesztáni székhelyű független újság, a Csernovik főszerkesztő-helyettese a Szabad Európának elmondta, hogy a katonai szolgálatot régóta „a társadalmi felemelkedés komoly lépcsőjének” tekintik a régióban, amely sok ember számára az általában elérhetőnél jobb fizetést és gazdasági mobilitást biztosít.

„A dagesztáni szerződéses katonák nagy százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de a tanulás után nem tudtak megfelelő munkát találni – mondta Magomedov. – A szerződéses szolgálatban a jövedelem valamivel a dagesztáni átlag felett van. Persze februárig sok szerződéses nem számított arra, hogy komoly katonai műveletben kell majd részt vennie.”

Csecsenföldön az ilyen toborzási törekvések némi ellenállásba ütköztek: emberi jogi csoportok és bloggerek elmondták, hogy többször kaptak üzenetet harcképes korú férfiaktól és hozzátartozóiktól, akik azt állítják: megfenyegették őket, hogy csatlakozzanak a régió félkatonai csoportjaihoz.

Az egyik nyilvánosságra került esetben négy, Ukrajnából visszatért férfi panaszkodott arra, hogy nem kapták meg az ígért fizetést, és megfelelő felszerelés és ellátás nélkül vetették be őket a harcba. Magomed Daudov, a csecsen parlament elnöke televíziós találkozót tartott a férfiakkal, ahol a kamerák előtt megdorgálta őket. Röviddel ezután a négy férfi lemondott a követeléseiről.

Bizonytalan jövő

Miközben mind az orosz, mind az ukrán erők nagy veszteségeket szenvednek el az ukrajnai Donbász keleti részén zajló heves harcokban, Moszkvának eddig sikerült fenntartania támadóképességét a kifárasztást célzó háborúban.

Ukrán tisztviselők szerint a Kreml a szerződéses katonák és tartalékosok agresszív toborzása révén negyven-ötvenezer katonát tudott bevonni, hogy pótolja az orosz invázió kezdete óta elesett vagy harcképtelenné vált katonákat.

A nyugati hírszerzés értékelései szerint azonban az orosz hadsereg hamarosan kimerítheti harci képességeit, és kénytelen lesz leállítani donbászi offenzíváját.

„Oroszország eljuthat egy olyan pontra, amikor már nincs előrehaladás, mert kimerítette erőforrásait” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott interjúban, hazája hírszerző szolgálataira hivatkozva.

Az orosz állománnyal és katonai felszereléssel kapcsolatos növekvő bizonytalanság ellenére a viszonylag magas fizetésekről és juttatásokról szóló ajánlatokkal meglehetősen sikeresen toboroztak szerződéses katonákat.

A Szabad Európa tatár–baskír szolgálatának nyilatkozó Aigul – aki az üldöztetéstől félve nem akarta felfedni a vezetéknevét – elmondta, hogy férje szerződéses katonának jelentkezett, és Ukrajnába küldték, annak ellenére hogy teljesen tisztában volt „ennek a konfliktusnak az abszurditásával”.

A tatárföldi származású Aigul nem árulta el a pontos fizetést, amelyet a férje kapott, de azt mondta, hogy meghaladta a százezer rubelt, azaz a havi közel kétezer dollárt, ami jóval több az orosz átlagfizetésnél.

A férje kérte, hogy ne közöljék a nevét, és nem kívánt interjút adni, de azt mondta, hogy kiábrándult a háborúból, és kérte, hogy közvetítsük figyelmeztetését más, olyan férfiak számára, akik fontolgatják, hogy szerződést írnak alá, hogy Ukrajnába küldjék őket.

„Ne menjetek oda, ha nem kényszerítenek benneteket!”

Szöveg: Jekatyerina Bezmenova, a Szabad Európa tatár–baskír szolgálatának munkatársa, és Reid Standish.
XS
SM
MD
LG