Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az EU kitiltotta a belarusz légitársaságok gépeit


Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke brüsszeli sajtótájékoztatón, 2021. május 24-én.

Az Európai Unió vezetői keddre meg tudtak állapodni abban, hogy a Belaruszban történt gépeltérítésre válaszul kitiltják a belarusz légitársaságok gépeit az unió légteréből. Emellett további szankciók jöhetnek belarusz szereplők ellen és az uniós légitársaságoknak sem tanácsolják, hogy a továbbiakban berepüljenek az országba.

A belarusz hatóságok vasárnap terrorveszélyre hivatkozva azonnali leszállásra szólítottak fel egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot. Érvelésüket egy, az utasszállító mellé repülő MiG-29-es vadászrepülővel nyomatékosították.

A terrorveszély alaptalannak bizonyult, a minszki földet érés után viszont a belarusz hatóságok őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics ellenzéki aktivista-újságírót és barátnőjét, Szofia Szapegát. A gépen a belarusz KGB emberei is jelen lehettek, bővebben alább olvashat az ügyről.

Az EU tagállamainak vezetői másnap már a korábban tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon tárgyalhatták meg a szövetség reakcióját. Hétfő estére pedig a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács el is fogadott számos válaszlépést.

Ezek közt szerepel, hogy

  • az EU kitiltja minden belarusz légitársaság gépeit az uniós légtérből, és ehhez kapcsolódóan az uniós repterek sem fogadhatnak ilyen repülőket.
  • felszólították az uniós légitársaságokat, hogy ne repüljenek Belaruszba.
  • A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vizsgálatát kérik a gép földre kényszerítése ügyében.
  • Az EU újabb célzott gazdasági szankciókat fog bevezetni belarusz szereplők ellen.
  • Követelik Raman Prataszevics és Szofia Szapega azonnali szabadon bocsátását.
A Ryanair Athénból Vilniusba tartó járata már csaknem kiért a belarusz reptérből, amikor egy harci gép segítségével visszahívták a belarusz hatóságok.
A Ryanair Athénból Vilniusba tartó járata már csaknem kiért a belarusz reptérből, amikor egy harci gép segítségével visszahívták a belarusz hatóságok.

Az ír külügyminiszter légi kalóztámadásnak minősítette az esetet, amelyet szerinte súlyosbít, hogy egy ország vezetésének támogatásával zajlott. Simon Coveney arra sürgette az Európai Uniót, hogy adjon határozott választ a történtekre.

Vagy mások mellett Gitanas Nauseda litván elnök is, “példátlan esetnek” nevezve azt, hozzátéve, “a belarusz rezsim áll az undorító esemény” mögött.

"Ezzel a kényszerítő akcióval az utasok és a legénység életét veszélyeztették a belarusz hatóságok"

– fogalmazott az EU külügyi főképviselője, Josef Borell. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azonnal elítélte a gép eltérítését.

Prataszevics és a NEXTA

Raman Prataszevics és társa, Szcjapan Pucila 2017-ben hozták létre NEXTA nevű Telegram-csatornájukat. Ez a tavaly augusztusi elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb fórumává vált. A fehérorosz legfelsőbb bíróság tavaly októberben nyilvánította szélsőségesnek a csatornát és helyezte a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset és az alapító Szcjapan Pucilát. Idén februárban a belarusz vezetés az akkor már Lengyelországban tartózkodó ellenzéki újságírók kiadatását kérték, mondván, tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják a két férfit.

Közben többen vitatják, hogy lehetett-e egyáltalán joga a belarusz légi irányításnak landolásra felszólítani az utasszállítót. A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint legfeljebb tanácsot adhatnak a személyzetnek a földről, de nem parancsolhatják meg, mit tegyenek vagy sem. Ez is indokolhatja, miért küldtek egy MiG-29-est a Ryanair Boeing 737-800-ese mellé, állítólag kifejezetten Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető utasítására.

Kényszeríthették egy vallomásra

Raman Prataszevics elfogása után a belarusz kormányközeli média elkezdett terjeszteni egy videót, amelyen a férfi egy kamerával szemben bejelenti, hogy nem szorul kórházi kezelésre, a rendőrök jogszerűen bánnak vele és valóban lázadást tervezett Belaruszban, írja a Guardian.

Screenshot Raman Prataszevics elfogása után készült, május 24-én feltűnő videós vallomásából.
Screenshot Raman Prataszevics elfogása után készült, május 24-én feltűnő videós vallomásából.

A férfi apja szerint kényszer alatt születhetett a vallomás, mert a fia orra töröttnek tűnik és erősen ki is van sminkelve ott. Emellett szerinte a hanghordozása és a szóhasználata is idegen, és nem szív olyan cigarettát, ami mellette van a videón.

A Szabad Európa nem teszi közzé vélhetően kényszer hatására született vallomások felvételét.

Az USA az EU mellett

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az esetről azt mondta, az Egyesült Államok támogat egy ICAO-vizsgálatot és szorosan együttműködik az Európai Unióval, Litvániával és Görögországgal.

“Az Egyesült Államok határozottan elítéli két EU tagállam közötti légijárat kikényszerített eltérítését, valamint Raman Prataszevics eltávolítását a gépről és letartóztatását Minszkben. Azonnali szabadon bocsátását követeljük” – közölte az amerikai diplomácia vezetője.

Biden elnök pedig "felháborítónak" nevezte a történteket és a nemzetközi normák nyílt megsértésével vádolta az elkövető blerausz hatóságokat. Az amerikai elnök közleménye szerint az ország az EU-val és a nemzetközi intézményekkel közösen tervezi felelősségre vonni az elkövetőket.

Oroszország szerint senki ne ítélkezzen től hamar

Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy senki se ítélkezzen elhamarkodottan az ügyben. Szergej Lavrov szerint a belarusz fél észszerű magatartást tanúsít a nemzetközi vizsgálat lehetőségének felajánlásával, a dokumentumok feltárásának ígéretével.

Emellett Lavrov emellett felemlegette, hogy múltban is történtek már útvonalmódosítások repülőknél. Szerinte két eset is hasonló, például amikor 2013-ban más országok mellett Franciaország vagy Spanyolország be sem engedte a légterébe, Ausztria pedig leszállásra kényszerítette Evo Morales bolíviai elnök különgépét. Ugyanis azt hitték, hogy a géppel akarják Moszkvából Bolíviába csempészni a hazaárulással vádolt amerikai Edward Snowdent.

Megemlítette azt a 2016-os esetet is, amikor Ukrajna visszafordulásra kényszerített egy Kijevből felszállt fehérorosz repülőt, mert az ukrán biztonsági szolgálat figyelmét felkeltette egy, a fedélzetén utazó örmény állampolgár. Az orosz tárcavezető szerint egyik esetet sem követte bocsánatkérés. Ez utóbbira egyébként Lavrov külügyminiszter rosszul emlékszik.

A minszki indoklás szerint kár politikát látni ebbe

A belarusz külügyminisztérium azt állítja, szabályosan jártak el, és Minszk szükség esetén engedélyezi a szakértői vizsgálatot. Mint a közleményben írják, a minszki repülőtér volt a bombafenyegetés bejelentése idején a legközelebbi repülőtér, és hozzátették, nem a fehérorosz fél hibája, hogy a fedélzeten "szélsőséges is volt". A terrorfenyegetést emellett szerintük a Hamász palesztin szervezetet jelentette. A fehérorosz külügyi tárca szerint egyes európai országok teljesen fölöslegesen terelik politikai síkra az ügyet.

A Hamász szóvivője, Fawzi Barhoum viszont cáfolta a Reutersnek, hogy a szervezetnek bármi köze lenne ehhez az egészhez. Szerinte nem folyamodnának ilyen módszerekhez, gyanús felek próbálják csak így démonizálni a Hamászt.

Belaruszban rendszeresek a tüntetések a tavaly augusztusi, a nyugati országok által elcsaltnak tartott választások óta. A magát győztesnek kikiáltó Aljakszandr Lukasenka brutális eszközökkel csap le a tiltakozókra és ellenzékének tagjaira is.

XS
SM
MD
LG