Az Európai Unió vezetői keddre meg tudtak állapodni abban, hogy a Belaruszban történt gépeltérítésre válaszul kitiltják a belarusz légitársaságok gépeit az unió légteréből. Emellett további szankciók jöhetnek belarusz szereplők ellen és az uniós légitársaságoknak sem tanácsolják, hogy a továbbiakban berepüljenek az országba.
A belarusz hatóságok vasárnap terrorveszélyre hivatkozva azonnali leszállásra szólítottak fel egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot. Érvelésüket egy, az utasszállító mellé repülő MiG-29-es vadászrepülővel nyomatékosították.
A terrorveszély alaptalannak bizonyult, a minszki földet érés után viszont a belarusz hatóságok őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics ellenzéki aktivista-újságírót és barátnőjét, Szofia Szapegát. A gépen a belarusz KGB emberei is jelen lehettek, bővebben alább olvashat az ügyről.
Az EU tagállamainak vezetői másnap már a korábban tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon tárgyalhatták meg a szövetség reakcióját. Hétfő estére pedig a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács el is fogadott számos válaszlépést.
Ezek közt szerepel, hogy
- az EU kitiltja minden belarusz légitársaság gépeit az uniós légtérből, és ehhez kapcsolódóan az uniós repterek sem fogadhatnak ilyen repülőket.
- felszólították az uniós légitársaságokat, hogy ne repüljenek Belaruszba.
- A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vizsgálatát kérik a gép földre kényszerítése ügyében.
- Az EU újabb célzott gazdasági szankciókat fog bevezetni belarusz szereplők ellen.
- Követelik Raman Prataszevics és Szofia Szapega azonnali szabadon bocsátását.
Az ír külügyminiszter légi kalóztámadásnak minősítette az esetet, amelyet szerinte súlyosbít, hogy egy ország vezetésének támogatásával zajlott. Simon Coveney arra sürgette az Európai Uniót, hogy adjon határozott választ a történtekre.
Vagy mások mellett Gitanas Nauseda litván elnök is, “példátlan esetnek” nevezve azt, hozzátéve, “a belarusz rezsim áll az undorító esemény” mögött.
"Ezzel a kényszerítő akcióval az utasok és a legénység életét veszélyeztették a belarusz hatóságok"
– fogalmazott az EU külügyi főképviselője, Josef Borell. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azonnal elítélte a gép eltérítését.
Raman Prataszevics és társa, Szcjapan Pucila 2017-ben hozták létre NEXTA nevű Telegram-csatornájukat. Ez a tavaly augusztusi elnökválasztást követően az ellenzéki hangok legfőbb fórumává vált. A fehérorosz legfelsőbb bíróság tavaly októberben nyilvánította szélsőségesnek a csatornát és helyezte a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek listájára korábbi főszerkesztőjét, Raman Prataszevicset és az alapító Szcjapan Pucilát. Idén februárban a belarusz vezetés az akkor már Lengyelországban tartózkodó ellenzéki újságírók kiadatását kérték, mondván, tömeges zavargások előkészítésével és szervezésével vádolják a két férfit.
Közben többen vitatják, hogy lehetett-e egyáltalán joga a belarusz légi irányításnak landolásra felszólítani az utasszállítót. A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozó szakértő szerint legfeljebb tanácsot adhatnak a személyzetnek a földről, de nem parancsolhatják meg, mit tegyenek vagy sem. Ez is indokolhatja, miért küldtek egy MiG-29-est a Ryanair Boeing 737-800-ese mellé, állítólag kifejezetten Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető utasítására.
Kényszeríthették egy vallomásra
Raman Prataszevics elfogása után a belarusz kormányközeli média elkezdett terjeszteni egy videót, amelyen a férfi egy kamerával szemben bejelenti, hogy nem szorul kórházi kezelésre, a rendőrök jogszerűen bánnak vele és valóban lázadást tervezett Belaruszban, írja a Guardian.
A férfi apja szerint kényszer alatt születhetett a vallomás, mert a fia orra töröttnek tűnik és erősen ki is van sminkelve ott. Emellett szerinte a hanghordozása és a szóhasználata is idegen, és nem szív olyan cigarettát, ami mellette van a videón.
A Szabad Európa nem teszi közzé vélhetően kényszer hatására született vallomások felvételét.
Az USA az EU mellett
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az esetről azt mondta, az Egyesült Államok támogat egy ICAO-vizsgálatot és szorosan együttműködik az Európai Unióval, Litvániával és Görögországgal.
“Az Egyesült Államok határozottan elítéli két EU tagállam közötti légijárat kikényszerített eltérítését, valamint Raman Prataszevics eltávolítását a gépről és letartóztatását Minszkben. Azonnali szabadon bocsátását követeljük” – közölte az amerikai diplomácia vezetője.
Biden elnök pedig "felháborítónak" nevezte a történteket és a nemzetközi normák nyílt megsértésével vádolta az elkövető blerausz hatóságokat. Az amerikai elnök közleménye szerint az ország az EU-val és a nemzetközi intézményekkel közösen tervezi felelősségre vonni az elkövetőket.
Oroszország szerint senki ne ítélkezzen től hamar
Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy senki se ítélkezzen elhamarkodottan az ügyben. Szergej Lavrov szerint a belarusz fél észszerű magatartást tanúsít a nemzetközi vizsgálat lehetőségének felajánlásával, a dokumentumok feltárásának ígéretével.
Emellett Lavrov emellett felemlegette, hogy múltban is történtek már útvonalmódosítások repülőknél. Szerinte két eset is hasonló, például amikor 2013-ban más országok mellett Franciaország vagy Spanyolország be sem engedte a légterébe, Ausztria pedig leszállásra kényszerítette Evo Morales bolíviai elnök különgépét. Ugyanis azt hitték, hogy a géppel akarják Moszkvából Bolíviába csempészni a hazaárulással vádolt amerikai Edward Snowdent.
Megemlítette azt a 2016-os esetet is, amikor Ukrajna visszafordulásra kényszerített egy Kijevből felszállt fehérorosz repülőt, mert az ukrán biztonsági szolgálat figyelmét felkeltette egy, a fedélzetén utazó örmény állampolgár. Az orosz tárcavezető szerint egyik esetet sem követte bocsánatkérés. Ez utóbbira egyébként Lavrov külügyminiszter rosszul emlékszik.
A minszki indoklás szerint kár politikát látni ebbe
A belarusz külügyminisztérium azt állítja, szabályosan jártak el, és Minszk szükség esetén engedélyezi a szakértői vizsgálatot. Mint a közleményben írják, a minszki repülőtér volt a bombafenyegetés bejelentése idején a legközelebbi repülőtér, és hozzátették, nem a fehérorosz fél hibája, hogy a fedélzeten "szélsőséges is volt". A terrorfenyegetést emellett szerintük a Hamász palesztin szervezetet jelentette. A fehérorosz külügyi tárca szerint egyes európai országok teljesen fölöslegesen terelik politikai síkra az ügyet.
A Hamász szóvivője, Fawzi Barhoum viszont cáfolta a Reutersnek, hogy a szervezetnek bármi köze lenne ehhez az egészhez. Szerinte nem folyamodnának ilyen módszerekhez, gyanús felek próbálják csak így démonizálni a Hamászt.
Belaruszban rendszeresek a tüntetések a tavaly augusztusi, a nyugati országok által elcsaltnak tartott választások óta. A magát győztesnek kikiáltó Aljakszandr Lukasenka brutális eszközökkel csap le a tiltakozókra és ellenzékének tagjaira is.
