Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fidesz: Pegasus? Gyurcsány!


A Pegasus-botrány nem csak Magyarországot, a világ számos országát, más európai államokat is érint. Ehhez képest még mindig nagyon keveset lehet tudni arról, pontosan mi történt, és kinek a megrendelésére. Az ügynek egyre nagyobb az európai árnyéka és egyre türelmetlenebbül követelik a politikusok, hogy az EU tárja fel a polgárok biztonságát és adatait veszélyeztető ügyet. A magyar kormánypárt szerint Gyurcsány Ferenc a hibás.

Már az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot is foglalkoztatja a Pegasus-kémbotrány. Bár Európa-szerte több ország is érintett az illegális lehallgatási ügyben, a legtöbbször Magyarország nevét lehetett hallani. Eddig ugyanis az uniós kormányok közül csak a magyar esetében merült fel, hogy vásárolt az izraeli kémszoftverből.

Brüsszeli lépések

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt mondta, hogy a testület messzemenően elítéli az illegális adatgyűjtést, amely önmagában is bűncselekmény. A biztos bejelentette, hogy kidolgoznak egy kiberbiztonsági stratégiát, amely maximálisan garantálja majd a személyes biztonságot.

Hozzátette, hogy már a jelenlegi jogszabályok alapján is fel lehet lépni a törvénytelen megfigyeléssel szemben. Erre alkalmas például az e-privacy irányelv, amely tiltja a megfigyelést, lehallgatást az érintett hozzájárulása nélkül. Igaz, van néhány kivétel, de a most nyilvánosságra került esetek nem sorolhatók ide. Ezen túl az általános adatvédelmi rendelet is alkalmazható ezekre a megfigyelésekre, és az uniós GDPR-szabályok is tiltják.

Ami a magyarországi esetet illeti, a biztos arról tájékoztatta az EP-képviselőket, hogy a tagállami hatóságoknak nyomozást kell indítaniuk ilyen gyanú esetén, de a magyar hatóságok már le is zárták a vizsgálatot. Brüsszel most arra vár, hogy megkapja az anyagot, amelynek áttanulmányozására két hónapja van az Európai Bizottságnak, amit meg lehet hosszabbítani.

„A perverzió netovábbja”

Kezdetnek nem rossz, de összességében kevés – így lehetne összegezni az uniós politikusok véleményét a bizottsági lépésekről. A leghatározottabban talán Donáth Anna momentumos képviselő fogalmazott, aki független vizsgálóbizottság azonnali felállítását és Orbán Viktor személyes meghallgatását követelte az Európai Parlamentben.

Donáth Anna szerint elfogadhatatlan, hogy csak egyperces felszólalásokban foglalkozik az EP azzal, hogy a magyar kormány a saját polgáraival szemben használta a kémprogramot. Utóbbihoz csatlakozott a baloldali Cornelia Ernst, aki szerint az adófizetők pénzéből megvásárolt illegális szolgáltatások már a perverzió netovábbjának számítanak.

Ujhelyi István szocialista képviselő szerint „önmagában annak, hogy egy európai uniós ország érintettje ennek a súlyos nemzetközi botránynak, megfelelő következményekkel kellene járnia. Az Orbán-kormány sunnyogása az ügyben az európai közösségre is komoly veszélyt jelent.” Ujhelyi szerint a tisztánlátás nemcsak a magyar emberek, de az európai közösség érdeke is.

A jobbikos Gyöngyösi Márton úgy fogalmazott, hogy a demokratikus államokat az különbözteti meg az autoriter rezsimektől, hogy a nemzetbiztonsági lehallgatásokról szóló döntések átláthatók.

„Az viszont, hogy az Orbán-kormány illegálisan lehallgatja politikai ellenfeleit, az újságírókat, az aktivistákat, vagyis lényegében bárkit, aki veszélyezteti a hatalmukat, világosan mutatja, hogy Magyarországon kormányváltás kell” – tette hozzá Gyöngyösi.

Panyi Szabolcs: Megértem Pintér Sándort, hogy nem szeretné, ha újságírók kérdezgetnék a Pegasus-botrányról
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:33:28 0:00
Közvetlen elérés

A Fidesz EP-képviselőjének, Deutsch Tamásnak a témáról Gyurcsány Ferenc jutott eszébe. Szerinte az Orbán-kormány 2010-es felállása óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést, mert Magyarország demokratikus jogállam.

Deutsch Tamás nem beszélt magáról a témáról, egy szóval sem tért ki a Pegasus-botrányra, arra viszont felhívta a képviselők figyelmét, hogy a baloldali kormányok alatt súlyos törvénytelenségek történtek, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt. Megjegyezte azt is, hogy a Jobbik volt EP-képviselőjét (Kovács Béla – a szerk.) a bíróság másodfokon is bűnösnek találta kémkedés előkészítése miatt.

A sötét igazság

A vita során a nem magyar parlamenti képviselők pártállásra tekintet nélkül elítélték a kémszoftver bevetését civilekkel, újságírókkal szemben. Gyakran előkerült Magyarország is. Az egyik politikus azt mondta, hogy önmagában az a tény, hogy a programot eladták a magyar kormánynak, már külföldi beavatkozásnak számít, és meg kellene kérni az izraelieket, hogy ne adják el a Pegasust olyan országban, ahol egyébként is gondok vannak a jogállamisággal, ne járuljanak hozzá a demokrácia lebontásához.

A lett Sandra Kalniete szerint ez az ügy megmutatja, mennyire védtelenek az adataink és a magánszféránk, és rávilágít arra a sötét igazságra, hogy még az EU sem biztonságos hely az újságírók és aktivisták számára. Ő is megemlítette Magyarországot, mondván, mindig ébernek kell lenni a médiaszabadság védelme érdekében, és rá kell mutatni az erózió jeleire, különösen, ha az EU-n belül történik.

A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció nevében a francia Gilles Lebreton is elítélte a Pegasus-kémszoftver illegális használatát, hiszen több mint hatszáz franciát érintett az ügy. Pierfrancesco Majorino szociáldemokrata politikus arról beszélt, hogy a kémprogram ügyfeleinek, közöttük Magyarországnak is számot kell adnia arról, mit tettek ezzel összefüggésben.

Folytatás következik?

A Pegasus-botrány idén nyáron robbant ki, alapját egy ötvenezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá.

Az NSO nevű izraeli kibercég által kifejlesztett, de csak az izraeli kormány engedélyével forgalmazható kémszoftvert a telefonszámlista alapján a világ több mint ötven országában vetették be, Magyarországról több mint háromszáz célpontot találtak.

Ezek közül jó néhányat sikerült beazonosítani. Újságírók, üzletemberek, politikusok vannak közöttük, és közös bennük, hogy valamennyien vagy kritikusak az Orbán-kormánnyal szemben, vagy kormányzati visszaéléseket tártak fel. A listán szereplők közül többek esetében bebizonyosodott, hogy telefonját feltörték; megtalálták a készüléken a Pegasus nyomait.

Az üggyel már foglalkozott az Európai Parlament külföldi befolyásolási kísérleteket vizsgáló különbizottsága is. Ezen Robert Dover, a Hull Egyetem Szociológia és Kriminológia Tanszékének vezetője azt mondta, hogy az úgynevezett kattintásmentes behatolás nagy előnye, hogy megkerüli a titkosítást és nagy mértékben épít az emberi gyengeségre, vagyis arra, hogy a felhasználók túlságosan bíznak az eszközeikben.

A szakértő úgy látja, hogy a Brexitet követően az Egyesült Királyság nélkül nagyobb esély van a tagállamok közötti koordinációra, de óvatosságra int, hogy nemrégiben az egyik legtranszparensebb államról, Dániáról is kiderült, hogy hozzáférést adtak az ország internetvezetékeihez az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA), hogy az amerikaiak így figyelhessenek meg közéleti szereplőket.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG