A kaotikus afganisztáni kivonulás tapasztalatait látva egyre több európai uniós vezető sürgeti egy közös gyorsreagálású haderő felállítását, amely válság esetén a világ bármely pontján bevethető lenne.
A tagállamok védelmi miniszterei csütörtökön az EU soros elnökségét betöltő Szlovéniában tanácskoztak, egyebek mellett a nemzetközi erők afganisztáni kivonásáról. A találkozón szó volt az ötezer fős gyorsreagálású haderő létrehozását célzó javaslat újbóli napirendre vételéről is.
Az Egyesült Államok és szövetségesei több mint 123 ezer embert evakuáltak Afganisztánból azt követően, hogy az iszlamista lázadó tálibok két évtized megszállás után, augusztus 15-én újra átvették az uralmat Kabul felett is. A kimenekítettek többsége a korábban a nemzetközi erőknek dolgozó helyiek és családtagjaik közül került ki.
Közel sem sikerült azonban mindenkit kijuttatni, akit szerettek volna, a nyugati hatalmakat segítő afgánok, illetve életveszélyben lévők tízezrei maradtak hátra, az Európai Unió pedig jórészt csak a partvonalról figyelte az amerikaiak által vezetett mentőakciót.
„Ideje megerősíteni az EU védelmi politikáját, mielőtt túl késő lesz. Ezzel az üzenettel érkeztem a védelmi miniszterek informális ülésére” – írta a Twitteren Claudio Graziano tábornok, az EU katonai bizottságának elnöke.
„Az afganisztáni, a közel-keleti és a Száhel-övezeti helyzet azt mutatja, hogy eljött az idő a cselekvésre, ennek pedig első lépése egy európai gyorsreagálású haderő felállítása, amely demonstrálja, hogy az unió kész globális stratégiai partnerként fellépni” – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a tagállamok vezérkari főnökeit tömörítő testület vezetője.
Autonómabb, függetlenebb Európa
Hasonlóan nyilatkozott Josep Borrell, a közösség kül- és biztonságpolitikai főképviselője. „Időnként bizonyos események felgyorsítják a történelmi folyamatokat, áttörést eredményeznek, és úgy gondolom, hogy Afganisztán is ilyen” – fogalmazott.
Kiemelte: a 2007-ben létrehozott, ám bizonyos nézetkülönbségek miatt soha be nem vetett európai uniós harccsoportokat egy ötezer főből álló haderőnek kellene felváltania.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter kijelentette, hogy az Afganisztánban tapasztaltak tanulsága az, hogy Európának „autonómabbá kell válnia, képesnek kell lennie a függetlenebb cselekvésre”. Leszögezte ugyanakkor: „Nagyon fontos, hogy ne a NATO és az amerikaiak alternatívájaként lépjünk fel.”
Az európai uniós gyorsreagálású haderő felállítására irányuló kezdeményezés már több mint egy évtizede holtpontra jutott, és sokan kételkednek abban, hogy ezúttal sikerül-e megteremteni a kellő politikai akaratot hozzá.
