Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

EU-s vita – Egyre többen emlegetik az uniós pénzeket a sajtószabadság kapcsán


A lengyel ellenzéki Robert Biedron a rendelkezésére álló egy percet némán állva töltötte, miközben a “Free media” feliratot tartott maga elé

A magyar, a lengyel és a szlovén sajtóhelyzetről volt szó az Európai Parlament plenáris ülésén, amely időnként átalakult ennek a három országnak a belpolitikai vitafórumává. A sajtószabadságért aggódó képviselők hatékonyabb uniós fellépést szorgalmaznak, míg az érintett államok kormánypárti politikusai szerint náluk minden rendben van, sőt, a sajtó nagyobb része kormánykritikus.

Eredetileg a Klubrádió frekvenciájának megvonása miatt döntöttek úgy az Európai Parlament vezetői, hogy ismét rendeznek egy vitát a magyar sajtószabadságról, de hamarosan Lengyelország és Szlovénia médiahelyzete is előkerült, ezért együtt tűzték napirendre ezeket az eseteket.

Ebben a két országban is sok szempontból a magyarhoz hasonló helyzet állt elő az állami médiumok kapcsán, illetve ugyancsak megfigyelhető a független sajtó elleni különféle támadás.

Sokat reméltek a sajtószabadságért aggódó képviselők a portugál elnökség és az Európai Bizottság felszólalásától. Amit tényként meg lehet említeni, az annyi, hogy májusban ismét a tagállamok elé kerül a magyar jogállamiság ügye – ezt jelentette be Ana Paula Zacarias, Portugália EU-ügyekért felelős minisztere.

Vera Jourova, jogérvényesülésért felelős biztos pedig arról beszélt, hogy nagyon szorosan nyomon követik a magyar, lengyel és szlovén eseményeket és mindez tükröződni fog az idei jogállamisági jelentésükben is. Ennél talán fontosabb és újszerűbb az, hogy szavaiból úgy tűnt ki, alakult az Európai Bizottságon belül egy munkacsoport, amely tagja Jourován kívül belügyi, a belső piaci és a versenyjogi biztos is és ezen a héten első alkalommal ülnek össze. Ezek azok a területek, amelyek a sajtó szabályozásával, illetve a szabadságjogokkal összekapcsolhatók.

Európát is megosztja a médiavita

A képviselők közül teljes mértékben két táborra szakadtak a felszólalók: olyanokra, akik aggódnak, illetve azokra, akik szerint az EU-nak nem ezzel kellene foglalkozni, mert minden rendben van ezen a téren. Birgit Sippel német szociáldemokrata politikus szerint például nem elég a helyzetet évente elemezni, világos konzekvenciákra van szükség, és ebben a tagállamoknak van teendőjük.

Ugyanakkor a parlament szerepére hívta fel a figyelmet a francia zöldpárti Gwendoline-Delbos Corfield, a Magyarországgal foglalkozó jelentések parlamenti felelőse. Ő azt mondta, hogy a Magyarországról kiadott gyászjelentések évről-évre hosszabbak lesznek. Hozzátette, hogy az Orbán-kormány minden eszközt felhasznált az elnyomásra, lejáratókampányokat indít, a médiatanács nem átlátható módon, de a kormány érdekében dolgozik. Szerinte az EU-nak nem a jogállamisági aggályok, hanem a szabad piac eltorzítása miatt kell fellépnie, amely már egyenes út az európai pénzekkel történő visszaélés felé és ebben már van feladata az EP- nek.

Az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport nevében Raffaele Fitto viszont úgy gondolja, hogy szürreális, hogy már megint erről, vagyis – szerinte – a semmiről kell vitatkozni. A lengyel és a magyar kormányt naponta kritizálják, de cenzúra vagy korlátozás nélkül megtehetik ezt – hívta fel rá a figyelmet. Arra is hivatkozott, hogy nincs elmarasztaló ítélet sem az európai, sem a nemzeti bíróságok részéről, azért támadják ezeket a kormányokat, mert más elképzeléseik vannak, mint Brüsszelnek.

A lengyel kormánypárt képviselője, Beata Szydlo szerint Lengyelországban minden törvényes: a cenzúra tilalmát garantálja a lengyel alkotmány, a nemzeti média pedig a sajtótörvény alapján dolgozik, és a sokat bírált reklámadó összhangban van az európai iránymutatásokkal.

Petra Kammerevert, német baloldali politikus az Alapjogi Karta 11. cikkére hívta fel a figyelmet, amely szerint a médiaszabadság és a pluralizmus tiszteletben tartandók. Úgy véli, ha a kormányok támadják a véleménynyilvánítás szabadságát, az célzott támadás a demokrácia ellen.

Magyaros adok-kapok

A magyar felszólalók közül Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a Fidesz a kommunisták szalámitaktikáját alkalmazta arra, hogy megszüntesse a médiapluralizmust. Ő új alapokra helyezné ezt a kérdést, szerinte kell egy európai műsorszóró csatorna, amely kormányoktól és reklámbevételektől függetlenül objektív információkat juttatna el az európaiakhoz.

Az immáron függetlenek között ülő, fideszes Hidvéghi Balázs szerint a Klubrádió esetében minden törvényesen zajlott.

„Aggodalomra inkább Niedermüller Péter volt szocialista EP-képviselő, jelenlegi kerületi polgármester lépései adnak okot, aki azért akarja ellehetetleníteni Európa egyetlen zsidó közösségi televíziója, a Heti TV működését, mert az nem hajlandó az ő politikai céljaihoz asszisztálni. Az EP baloldali frakcióitól ez ügyben nem hallottunk tiltakozó hangokat” – tette hozzá Hidvéghi.

Szerinte általános tendencia, hogy ha egy jobboldali kormány nem fél kiállni az értékei mellett, akkor a brüsszeli baloldal mondvacsinált indokokkal azonnal megtámadja. Magyarország és Lengyelország mellett így most már Szlovénia ellen is folynak a támadások.

„Ami itt zajlik, az Európa intézményes megosztása és szétverése. A baloldali politikusok és az uniós intézmények hidegháborús légkört alakítanak ki azzal, hogy folyamatos ideológiai és politikai támadásokat indítanak a kelet-közép európai országok ellen. Ez pedig nem Európa, hanem Európa ellenségeinek érdeke” - hívta fel a figyelmet a fideszes EP-képviselő.

Donáth Anna, a Momentum politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor tíz év alatt bedarálta a magyar médiapiacot, elnémítva a neki nem tetsző sajtótermékeket. Donáth szerint a magyar kormány közpénzből finanszírozza saját szócsöveit, és bár a jogállamisági jelentések ezt kiemelik, de nincs rá válasz. A képviselő szerint a médiatulajdonlás átláthatóvá tétele, a médiahatóságok függetlensége és a közösségi médiát cenzúrázni akaró autokrata vezetőkkel szemben a közösségi média számára készített európai szabályozás vezet a tisztább helyzet felé.

Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció részéről felemlegette, hogy az EP-ben sok politikus csodálkozik, hogy miért van hatalmon Magyarországon egy “alkalmatlan, korrupt és kártékony” miniszterelnök. Molnár szerint azért, mert a magyarok nagy része nem tudja, mert nem tudhatja az igazságot, mivel az Orbán-rendszer pártállami módszerekkel eltüntette a szabad sajtót Magyarországról. “Orbán rendszerében nem létezhet sajtószabadság, ahhoz el kell űzni Orbánt, ígérem önöknek, el is fogjuk” - jelentette ki Molnár Csaba.

A vita talán legemlékezetesebb pillanat a lengyel ellenzéki Robert Biedron “felszólalása” volt: ő a rendelkezésére álló egy percet némán állva töltötte, miközben egy “Free media” feliratot tartott maga elé.

XS
SM
MD
LG