Mi az Európai Ügyészség (EPPO)?
Az Európai Ügyészséget, mint független testületet azért hozták létre, hogy kivizsgálja, és bíróság elé juttassa a tagországok költségvetésével kapcsolatos bűncselekményeket. Ilyen például a csalás, a korrupció vagy a 10 millió eurót meghaladó, tagországokon átnyúló áfacsalás. Korábban csak a tagországok ügyészei vizsgálhatták az áfacsalásokat, jogkörük azonban csak országhatáron belül élt.
Az unió többi intézménye, mint az Europol, vagy a Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jogilag cselekvőképtelen volt. Mivel az elkövetkezendő 2021-2027-es ciklus költségvetése rekordmagas, a világjárvány utáni gazdaság újraindítása pedig kiemelten fontos, érhető, hogy Brüsszel miért is adott zöld utat a szervezetnek. A tagországok jelentései szerint csak 2018-ban mintegy 1 milliárd eurónyi közpénz elköltésével kapcsolatban merült fel a költségvetési csalás gyanúja.
Kik csatlakoztak?
A 27 tagállam közül 22. Dánia és Írország igazságügyi és belügyi területen szerződéses autonómiát élvez, ezúttal pedig úgy döntöttek, hogy bár mindenben együttműködnek az Európai Ügyészséggel, de nem csatlakoznak. A jövőbeli társulást azonban nem zárták ki. Svédország eddig is szkeptikus volt az uniós csalás elleni küzdelemmel szemben, ettől függetlenül jelezték, hogy nyitottak a lehetőségre és vitára bocsátják a parlamentben.
Magyarország és Lengyelország már régóta harcban áll Brüsszellel jogállamisági kérdésekben, a két ország végül nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez.
Ennek hiánya nem jelenti azt, hogy az Ügyészség nem vizsgálódhat az adott országban, de csak a nemzeti hatóságokkal együttműködve megteheti. Ha például az EU Ügyészsége gyanúsított letartóztatását kéri, akkor azt az illetékes hatóságoknak is meg kell erősítenie.
Hogyan működik?
Az Európai Ügyészség irodája Luxemburgban van, ezt az európai főügyész, vagyis most hét éven keresztül Laura Codruţa Kövesi vezet. A szervezethez csatlakozó tagállamok egy-egy ügyészt delegálnak a testületbe. Az ügyészek a saját országukban folytatnak nyomozást a jogszabályoknak megfelelően. A gyanúsítottak ellen az adott ország bírósága indíthat eljárást, tekintve, hogy az Európai Ügyészség nem rendelkezik saját bírósággal.
Ki az európai főügyész?
Laura Codruţa Kövesi, a román Korrupcióellenes Központ volt főügyésze. Hétéves mandátummal rendelkezik. A román baloldali kormány 2018-ban menesztette hatalommal való visszaélésre hivatkozva. Többen azonban azt állítják, Kövesinek azért kellett mennie, mert rekordszámú miniszter, köztisztviselő és hivatalnok ellen indított eljárást korrupció vádjával. Az európai főügyész hivatalosan már tavaly megkapta a pozíciót, amikor az Európai Parlament és a tagállamok is őt választották a francia jelölttel, Jean-Francois Bohnerrel szemben.
Mikor kezdi meg működését az Ügyészség?
Még idén. Kövesi már felállította az ügyészi csapatot, akiket szintén 28-án iktattak hivatalukba. Az EPPO saját becslése szerint is már több mint háromezer üggyel indul el, ezek mind az elmúlt három évből származnak. Az Ügyészség elképzelése szerint évente mintegy kétezer esettel tudnak majd foglalkozni.
