Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Európa egységes arcot mutat az ukrán válságban, de még nem mindenben


Egy nő babakocsit tol az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége előtt. Ukrajna szerint korai volt a döntés az amerikai diplomaták családtagjainak hazahívásáról. 2022. január 24.
Egy nő babakocsit tol az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége előtt. Ukrajna szerint korai volt a döntés az amerikai diplomaták családtagjainak hazahívásáról. 2022. január 24.

„Teljes egységet” jelentett be Joe Biden amerikai elnök a nyugati hatalmak között, miután arról beszélt telefonon az európai vezetőkkel, hogyan rettentsék el Oroszországot Ukrajna megszállásától. Közben az Egyesült Államok hazahívta diplomatái családtagjait Ukrajnából; az EU még nem tervezi ezt.

A nyolcvanperces telefonhívásra január 24-én került sor, miközben egyre nő az aggodalom, hogy az orosz hadsereg hamarosan bevonulhat Ukrajnába, és a Pentagon bejelentette, hogy 8500 amerikai katonát helyeztek készenlétbe ahhoz, hogy szükség esetén átszállítsák őket más NATO-országokba.

„Nagyon-nagyon-nagyon jó tanácskozáson vagyok túl – teljes az összhang az összes európai vezetővel” – mondta Biden újságíróknak röviddel azután, hogy befejezte a szövetséges videokonferenciát Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, az Európai Tanács, az Európai Bizottság és a NATO vezetőivel.

Fenntartani a transzatlanti egységet

Washington megpróbálja fenntartani a transzatlanti egységet, hogy hiteles és elrettentő közös szankciós fenyegetést intézhessenek az EU földgázellátásának mintegy negyven százalékát biztosító Oroszországhoz, annak dacára hogy a résztvevőknek különböző a hozzáállásuk Moszkvához vagy a kapcsolatuk Oroszországgal.

Az új német kormányt bírálat érte Kijev részéről, amiért nem hajlandó védelmi fegyvereket küldeni Ukrajnának. A Bidennel folytatott beszélgetés után Olaf Scholz kancellár kijelentette, hogy Oroszországnak „nagyon súlyos következményekkel kell szembenéznie” a Nyugat részéről, ha megtámadja Ukrajnát, és azt mondta, hogy „Moszkván a sor, hogy jól látható leépítésbe kezdjen”.

A francia kormány bejelentette: orosz és ukrán tisztviselők találkoznak január 26-án Párizsban, hogy francia és német kollégáikkal közösen próbáljanak kiutat találni a zsákutcából.

Emmanuel Macron elnök „úgy gondolja, hogy van tere a diplomáciának, létezik út a feszültség csökkentéséhez” – mondta az AFP egyik munkatársa, aki megerősítette, hogy Macron a következő napokban beszélni fog Putyinnal.

Még nincs döntés a Reagáló Erő aktiválásáról, de Washington felkészül

A Pentagon szóvivője, John Kirby korábbi figyelmeztetéseket megismételve azt mondta, hogy a hírszerzés szerint „nagyon egyértelmű, hogy az oroszoknak jelenleg nem áll szándékukban a helyzet javítása”.

Kirby közölte, hogy a legfeljebb 8500 amerikai katonából álló haderő fokozott készültségben áll ahhoz, hogy bármikor erősítést biztosítson, ha aktiválnák a NATO Reagáló Erőt a térségben. Egyes egységeket akár ötnapos határidővel is be tudnak vetni.

„Ez arról szól (…) hogy újbóli biztosítékot adunk NATO-szövetségeseinknek – mondta Kirby. – Ez nagyon világos jelzés Putyin úrnak, hogy komolyan vesszük NATO-kötelezettségeinket.”

A NATO nem döntött a több ország mintegy negyvenezer katonájából álló Reagáló Erő aktiválásáról. Ezt az erőt 2014-ben egy nagyjából húszezer katonából álló „lándzsahegydandárral” bővítették, amely szuper gyorsreagáló erőt képvisel a nagyobb reagáló erőn belül.

Ha a NATO úgy dönt, hogy aktiválja a Reagáló Erőt, az Egyesült Államok egy sor katonai egységgel járul hozzá ehhez – mondta Kirby.

A NATO azt is közölte, hogy repülőgépeket és hajókat küld keleti szárnya megerősítésére.

Dánia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia csapatok, repülőgépek vagy hajók küldését tervezi, illetve fontolgatja Kelet-Európába.

Lejtmenetben a tőzsde és a rubel

A feszültség instabilitást szült a globális piacokon. Oroszország fő részvényindexe lejtmenetbe kezdett, a jegybank pedig felfüggesztette a devizavásárlást a rubel bezuhanása után. A január 25-i kereskedés elején erősödött a jen és az amerikai dollár.

A január 24-i bejelentésözön azokat a hírszerzési jelentéseket követte, melyek szerint Oroszország több mint százezer katonát telepített Ukrajna határai közelébe, ami növeli az aggodalmat amiatt, hogy küszöbön állhat egy támadás.

Az Egyesült Államok és a NATO felszólította Putyint, hogy vonja vissza csapatait az ukrán határokról, arra figyelmeztetve, hogy egy orosz támadást nagyon is káros gazdasági szankciók követhetnek, akárcsak a NATO jelenlétének megerősítése Kelet-Európában.

Oroszország 2014-ben már elfoglalta a Krímet, és támogatja az Ukrajna keleti részén, Donyeckben és Luhanszkban működő szakadárokat.

A Kreml vészjósló csapatösszevonását arra használta fel, hogy jegyzéket nyújtson be az európai biztonsági architektúra újrarajzolására. Moszkva azt akarja: a NATO mondjon le arról, hogy Ukrajna egy nap majd csatlakozik a szövetséghez, és a NATO-erők jelentős visszavonását szeretné elérni Kelet-Európából.

Washington és szövetségesei annak adtak hangot, hogy sok orosz követelés alaptalan, de hajlandóságot mutattak a fegyverzetellenőrzés, a rakétatelepítések és a bizalomépítő intézkedések megvitatására. Oroszország és a Nyugat között ebben a hónapban már négy magas szintű diplomáciai tárgyalási fordulót tartottak, mégsem sikerült áttörést elérni.

Az Egyesült Államok hazahívja, az EU még nem

Az Európai Unió Washingtonnal ellentétben jelenleg nem tervezi diplomaták családjainak elszállítását Ukrajnából – mondta Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn. Az amerikai külügyminisztérium vasárnap jelentette be, hogy Ukrajna elhagyására utasítja a diplomaták családtagjait, ami az egyik legegyértelműbb jele annak, hogy amerikai tisztviselők agresszív orosz lépésre készülnek fel a térségben.

„Nem fogjuk ugyanezt tenni, mert nem tudunk konkrét okokról. Antony Blinken külügyminiszter azonban tájékoztatni fog bennünket” - mondta Borrell újságíróknak, amikor megérkezett a találkozóra uniós kollégáival. A megbeszéléshez várhatóan magyar idő szerint délután 3-kor online csatlakozik az amerikai külügyminiszter.

„A tárgyalások folytatódnak” – mondta Borrell, hozzátéve: nem lát okot Ukrajna elhagyására, „hacsak Blinken miniszter nem ad olyan információt, amely indokolja a lépést”.

Közben a Telex kérdésére a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium is azt közölte, hogy „egyelőre nem tervezzük sem a kollégák hazahívását, sem pedig az utazási tanácsok módosítását”. Ennél bővebben ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a magyar diplomácia tett-e vagy tervez-e bárminemű védelmi, elővigyázatossági intézkedést az ukrán külszolgálatokon.

Készült a Reuters, az AP, az AFP és a Telex beszámolóinak felhasználásával.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG