Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elindult az Európai Ügyészség, Magyarország szigorúan nem kér belőle


Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze (EPPO)

Elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén – kivéve például Magyarországot; az Orbán-kormány ugyanis végig a leghatározottabban ellenezte az ötletet.

Rendkívül hosszú szervezés után június elsején elindult az önálló, független Európai Ügyészség (EPPO – European Public Prosecutor's Office). A szervezet gazdasági bűncselekményekkel fog csak foglalkozni; pontosabban az uniós költségvetést érintő csalások, a korrupció és a komolyabb áfacsalások tartoznak a hatáskörükbe.

Az OLAF nem kapott elég hatáskört

A szervezet attól igazán új, hogy önállóan is nyomozhat a csatlakozó tagállamok területén, nem kell kizárólag a helyi hatóságokra támaszkodnia. Eddig az EU legfontosabb csalás elleni szerve az OLAF volt, de ők csak javasolhatták a tagállamok nemzeti hatóságainak a nyomozást.

Ezt az eljárást azonban sokan kritizálták amiatt, hogy lassú és nem is eredményes. Az Európai Számvevőszék szerint az OLAF vizsgálatai csak az esetek kevesebb mint felében vezettek a csalásgyanús esetek elkövetői elleni vádemeléshez, és a jogosulatlanul kifizetett uniós pénzek kevesebb mint egyharmadát tudták visszafizettetni. Magyarországon ilyen emlékezetes eset volt például az Orbán Viktor családjához kötődő Elios-ügy.

Az Elios-ügyet lezárták a magyar hatóságok
Az Elios Zrt. olyan nagy, uniós finanszírozású közvilágítási projekteket nyert el a 2010-es évek elején, amelyekkel kapcsolatban később komoly gyanú merült fel, hogy eleve erre a cégre írták ki őket. Emellett a megvalósítás minősége is aggályos volt több városban. Ám a magyar rendőrségnél tett feljelentés után 2016-ban lezárták a nyomozást, mert nem találtak bűncselekményre utaló nyomot. Az OLAF is vizsgálódni kezdett, és a súlyos szabálytalanságok gyanúja miatt végül több mint 13 milliárd forintnyi eurót követeltek vissza Magyarországtól, az eredményeket pedig átadták a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségnek. A Legfőbb Ügyészség 2018-ban nyomozást indított, amelyet a rendőrség viszont még abban az évben bűncselekmény hiányában újra lezárt.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó lányuk, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István egyházi esküvőjén a Margit körúti ferences templomban 2013. szeptember 7-én
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó lányuk, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István egyházi esküvőjén a Margit körúti ferences templomban 2013. szeptember 7-én

Sam Tanson luxembourgi igazságügyi miniszter június elsejei beszéde szerint az intézmény terve már 1999-ben felmerült az EU-ban. Többek közt azért is, mert a határokon átnyúló bűncselekmények és szervezetek ellen hatékonyabban lehet fellépni olyan intézménnyel, amely a határokon átlépve is gyorsan nyomozhat. Az Európai Bizottság 2013-ban tett konkrét javaslatot az Európai Ügyészség létrehozására, ennek a szervezése jutott el most a tényleges indulásig.

A szervezet az uniós költségvetésnek tízezer eurónál (3,5 millió forintnál) nagyobb kárt okozó korrupciós és csalási ügyeket, illetve a tízmillió eurónál (3,5 milliárd forintnál) nagyobb áfacsalási ügyeket fogja vizsgálni az indulás után. Különös tekintettel például a most érkező óriási, 750 milliárd eurós uniós támogatási csomagra, a NextGenerationEU-ra.

Az Európai Ügyészség első vezetője a román Laura Codruța Kövesi lesz. A testület székhelye Luxembourg, és eddig az EU 27 tagországából 22 csatlakozott hozzá. Věra Jourova, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztos szerint kezdetben még csak 14 ország akart csatlakozni az intézményhez, ezt sikerült 22-re emelni, még egy ország csatlakozása pedig a közeljövőben várható.

Laura Codruța Kövesi
Az Európai Ügyészség 48 éves vezetője Sepsiszentgyörgyön született, Kolozsváron és Temesváron tanult jogot, majd ő volt az első női és a valaha volt legfiatalabb főügyész Romániában. Apja is ügyész volt, aki harminc évig vezette a medgyesi főügyészséget. Kövesi a román Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyészeként alapozta meg hírnevét, 2013–2018 között ugyanis számtalan aktív román politikus, bíró és korábbi ügyész ellen is eljárást indított. Nem is hiába, az általuk meggyanúsított személyek 90 százalékát a bíróság később elítélte. Az egykori román utánpótlás-válogatott kosárlabdázó valamelyest ért magyarul, de nem magyar származású, a Kövesi volt férje vezetékneve, amelyet a válás után is megtartott.


Az önkéntes csatlakozás azért fontos, mert az Európai Ügyészség nem nyomozhat a nem csatlakozó országok területén. Nagyjából annyit tehet, mint egy külföldi ország hatósága: információkat kérhet a helyi hatóságoktól, amelyet aztán vagy megkap hiánytalanul és időben, vagy nem.

Az EU-ból öt ország nem vesz részt az Európai Ügyészségben, így ott nem is nyomozhat a szervezet. Dánia és Írország különszerződések miatt eleve külön utat járhat az igazságszolgáltatás tekintetében. Svédország sokáig nem volt meggyőződve arról, hogy az új szervezet hatékony lesz, de 2019-ben bejelentette, hogy nyitott a csatlakozásra.

Az EU-val súlyos jogállamisági vitákban álló Magyarország és Lengyelország viszont nyíltan kijelentette, hogy nem pártolják az ötletet, és biztosan nem kívánnak csatlakozni.

Az Európai Ügyészség a saját nyomozás után egyből mehet az adott ország bíróságára a bizonyítékokkal. De így, ha egy magyar állampolgár lop el uniós pénzeket Magyarországon, csak akkor nyomozhatnak önállóan, ha egy, az Európai Ügyészséghez csatlakozott országhoz is érdemben kapcsolódik az ügy.

Polt a szakmaiságot, Orbán a szuverenitást félt

2019-ben hiába írták alá csaknem hétszázezren Magyarországon az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló kezdeményezést, semmilyen foganatja nem volt. Korábban a Fidesz leszavazta, hogy a parlamentben egyáltalán napirendre tűzzék a témát. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria pedig elutasította az erre irányuló, 2018-as népszavazási kezdeményezést.

Polt Péter legfőbb ügyész egyrészt szakmailag tartotta Kövesdiéket túl gyengének, egészen pontosan úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy „nem látja biztosítottnak a magas fokú szakmaiságot a szervezetnél”. Emellett szerinte az Európai Ügyészség „válogathat” majd az ügyek között, és az ország szuverenitását is féltette.

Polt Péter legfőbb ügyész beszél száját eltakarva Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez 2016. június 13-án
Polt Péter legfőbb ügyész beszél száját eltakarva Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez 2016. június 13-án

Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter szerint viszont inkább az a probléma az új ellenőrző hatósággal, hogy „nem elég hatékony”, és meggyengítené a meglévő intézményeket.

Orbán Viktor feltűnően ritkán beszélt az Európai Ügyészségről az elmúlt években. De legutóbb például a „magyar alkotmányra” hivatkozott, amely szerint az ügyészség „szuverenitási kérdés”, ezért nem csatlakozunk.

Gulyás Gergely még 2018-ban egy kicsit részletesebben is kifejtette (46. perctől), hogy Magyarországon az ügyészség „a nyomozás ura”, és nem szeretnék, ha más is nyomozhatna az uniós pénzek környékén. Noha 2009-ben még a Fidesz is támogatta az Európai Ügyészség létrehozását, mára „szuverenitáskorlátozónak” és szakmailag is megalapozatlannak gondolják.

„Mi alapelvi szinten úgy gondoljuk, hogy az a helyes, ha a vádat a független magyar ügyészség képviseli. És ez nem megosztott, különösen nem Brüsszellel megosztott hatáskör” – érvelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

XS
SM
MD
LG