Átlátható tulajdonosi viszonyokat szeretne a média területén az Európai Bizottság, melynek elnöke erről is egyeztet a magyar kormánnyal. Nem kell általános betiltástól tartaniuk a külföldet célzó, propagandát sugárzó csatornáknak. Interjú Věra Jourovával, az Európai Bizottság alelnökével, az európai értékekért és átláthatóságért felelős biztossal.
Szabad Európa: Láttuk, hogy a magyar állam adófizetői pénzből torzítja a magyarországi médiapiacot. Mit tehet ez ellen az Európai Bizottság, hogyan tud Ön szembeszállni ezzel, és hogyan tudja a szabályok betartására és a sokszínűbb média létrehozására rávenni Magyarországot?
Először is, a magyar médiakínálat problémás és már foglalkoztunk vele a jogállamiságról szóló, valamint a médiapluralizmusról szóló monitoring jelentésben, akárcsak az Európai Demokrácia Akciótervben. Ha ezeket olvassa, láthatja, hogy másfajta helyzetet szeretnénk látni. Olyat, amikor az újságírók szabadon végezhetik a dolgukat, totálisan átláthatók a médiatulajdonosi viszonyok és így tovább.
De a kérdésére válaszolva, szeretnénk a beszerzési szabályokra összpontosítani. Többet kell ezen gondolkoznunk, eszmecserét kell folytatnunk a Bizottságban arról, hogyan kezeljük az Ön által leírt problémát. Jelenleg az a helyzet, hogy az európai szintű közbeszerzési szabályok túl magasra teszik a mércét és így nem tudják jelezni a magyar vagy más országok médiájának helyzetét.
Most egy új ajánlással állunk a tagállamok elé, és azt kérjük tőlük, tegyék átláthatóbbá a médiatulajdon-viszonyokat. Így az emberek megtudhatják, hová megy a pénz és ki a média birtokosa. Nagyon örülünk, hogy a Telexnek sikerült közösségi - és ezen belül külföldi források bevonásával történt - adakozásból elég pénzt szereznie.
Szóval, működésbe lép a nemzetközi szolidaritás, mert nyilvánvalóan a magyar nép szeretne látni egy olyan alternatívát, amely objektív híreket szolgáltat a helyzetről. A helyzet viszont komplex és meg kell vizsgálnunk a közbeszerzési szabályokat.
Ön folytat erről párbeszédet Budapesttel? És lehetséges lenne például kötelezettségszegési eljárást indítani?
Létezik egy folyamatos dialógus a bizottsági elnök és a tanács elnöke szintjén. Jómagam nem veszek részt a magyar hatóságokkal való közvetlen párbeszédben. De természetesen nagyon szorosan követem a helyzet alakulását, mert a médiáért és demokráciáért felelős biztos vagyok. Jelenleg tárgyalunk a jogállamiságról szóló jelentésben leírt helyzetről az összes tagállammal, beleértve Magyarországot is. A dialógus valamilyen szinten folyik, és én olyan párbeszédben hiszek, ahol mindkét fél hajlandó elfogadni, vagy legalább meghallgatni mások véleményét.
Tehát még nem tartunk kötelezettségszegési eljárásnál?
Ha kifejezetten a médiahelyzetről kérdez, nem, jelenleg nem tartunk itt, mert korlátozott a cselekvési hatáskörünk.
Az akcióterv egyik legszembetűnőbb mondata az, hogy az Európai Bizottság “árat szabhat” a dezinformáció terjesztéséért az egyes szereplők számára. Az ismétlődő kihágások után pedig szankciókat vezethet be. Elmagyarázná ez hogyan működik?
Jelenleg a közvéleménynek kárt okozó dezinformációt szabadon lehet előállítani és terjeszteni. A létrehozók nem fizetnek ezért semmit. Szerintem viszont nem folytatódhat úgy, hogy nem szabunk érte árat, ezért mérlegeljük most, hogyan alkalmazzunk szankciókat vagy szabjunk árat. Kifejezetten fogunk foglalkozni a külföldről történő befolyásolással és fenyegetéssel. Ebben a példa a külkapcsolati szolgálatunk (az Európai Külügyi Szolgálat), amely már alkalmaz egy ilyen módszert a kiberbiztonságot érő fenyegetések ellen. Jövőre kidolgozunk egy javaslatot arról, hogy hogyan alkalmazhatnánk szankciókat.
Ez jelentené-e azt, hogy olyan cégeket szankcionálnának, mint a Sputnik vagy az RT [ Russia Today - a külföldi közönséget célzó angol nyelvű orosz tévéadás - a szerk.]?
Nem akarok most konkrét neveket mondani, lehet szó kormányzati és nem kormányzati szereplőkről. Akárkit azonosítsunk is, olyan erős bizonyíték alapján tesszük meg, amiből kiderül, hogy rendszerszintű módon állítják elő és terjesztik a dezinformációt. Rájuk fogunk összpontosítani és alkalmazni fogjuk a szankciókat. És megismétlem, az Európai Külügyi Szolgálat módszerével dolgozunk majd ezen, mert az ő, kiberbiztonsági eszköztáruk inspirált bennünket.
Egyes tagállamok - most különösen a balti államokra gondolok - , már korábban betiltották például a Sputnikot és a Rosszija Szevodnyja cégeket. Ezt az Európai Unió által az olyan személyek ellen bevezetett szankciók alapján tették, mint amilyen Dmitrij Kiszeljov. Ha jól értem, az Európai Bizottság jogi szolgálata szerint ez rendben van. Ön szerint a többi uniós tagállam is követheti ezt az utat?
Nagyon mélyen megértjük a balti államokat, mert nagyon intenzív támadásokat hajtanak végre ellenük a területükön. És ők ezért vezettek be ilyen, drákóinak tűnő döntéseket. De ugyanakkor, persze önvédelemről is szó van. Nem titok, hogy az orosz katonai doktrína része a dezinformáció. Használják is, hogy befolyásolják a közvéleményt a balti országokban. Ezért a kormányoknak fel kellett lépniük. Nem maradhatnak passzívak. Mi valószínűleg nem másoljuk le ezt a modellt.
De határozottan, többet kell tennünk egész Európáért, mert mindenhol fel lehet fedezni a dezinformációt, főleg most, a Covid-válság idején. Valóságos dezinformációs lavináról van szó, amivel kárt akarnak okozni Európa népeinek.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
