Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Évekre elég Pfizer-vakcinát tartalékolna az Európai Bizottság


Horváth Zsuzsa fül-orr-gégész főorvos beolt egy pedagógust a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinával, 2021. április 1-jén

Közel kétmilliárd adag Pfizer-vakcina vásárlására kötött szerződést az Európai Bizottság, amelyekkel legalább két évig újra beoltható a teljes EU-s lakosság. A vakcinafelvásárlást azonban sokan bírálják, attól tartva, hogy nem marad elég oltóanyag azoknak a szegényebb országoknak, ahol már most égető szükség lenne rá.

„A világ legnagyobb vakcinabeszerzését” jelentette be pénteken az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Az Európai Unió központi szervezete a német‒amerikai Pfizer-BioNTech gyártóktól rendelt meg összesen 1,8 millió adag védőoltást, amelyeket a gyártónak 2023-ig bezáróan, több adagban kell leszállítani.

Lehet, hogy egy-két évente újra kell oltani

Az Európai Unió összlakossága 450 millió fő, akiknek jelentős része már megkapta valamelyik védőoltás legalább első adagját. Az újonnan rendelt kétdózisos vakcinákból még csaknem kétszer be lehetne oltani a teljes uniós lakosságot – erre akár szükség is lehet, hiszen egyelőre nem tudható biztosan, meddig tarthat a Covid-vakcinák által biztosított védettség, és milyen gyakran lehet szükség az oltás ismétlésére. Különösen akkor, ha az új típusú koronavírus az influenzához hasonló, szezonálisan előtörő endémiává válik.

A most bejelentett szerződés a harmadik, amit az EU a két céggel kötött. Az előző kettő szerződésben 600 millió adag leszállítását vállalták a gyártók, 2021-ben. Az Európai Bizottság közlése szerint a cél, hogy az uniós lakosság 70 százaléka nyár végéig megkapja a teljes védettséget adó második oltást is.

Vakcinaszegénység

Az uniós szerződés előtt nem sokkal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen a hasonló, vagyonosabb országok által végzett vakcinabeszerzéseket bírálta. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegényebb országok nagy része még mindig alig jut Covid-védőoltásokhoz.

A WHO pont egy éve hozta létre a COVAX-nevű programot, ami a szegény országok átoltását segíti. A programon keresztül már a Föld országainak mintegy 60 százaléka igényelt védőoltásokat, de egyelőre csak a legveszélyeztetettebb csoportoknak, például az egészségügyi dolgozóknak elegendő oltóanyagot tud ígérni a WHO. Számításuk szerint reálisan a résztvevő országok lakosságának nagyjából 3,3 százalékának elegendő vakcinát tudnak a programon keresztül biztosítani 2021 közepéig.

Eltávolodna az EU a vektorvakcináktól

Az Európai Bizottság friss bejelentésével kapcsolatban figyelemre méltó, hogy egy hírvivő RNS (mRNA) technológiával készült vakcinával képzeli el a lakosság immunizálását. Az mRNA-vakcinák alternatívájával, a vektorvakcinákkal kapcsolatban a közelmúltban több kétely is felmerült. Utóbbiak közé tartozik például az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinája, valamint a Szputnyik V. A kínai Sinopharm-vakcina egy harmadik technológiával, deaktivált SARS Cov-19 vírus felhasználásával készül.

Az AstraZenecával az EU már korábban is vitába keveredett, miután a gyártó nem tudta időben leszállítani a megrendelt vakcinamennyiséget. Az Európai Bizottság április 22-én már azzal fenyegetőzött, hogy bíróságra viszi a vitát a gyártóval, másnap viszont Von der Leyen azt mondta, még nem dőlt el, benyújtják-e a keresetet. Nem sokkal a megrendeléssel kapcsolatos vita után megjelentek olyan kutatások is, amelyek szerint az AstraZeneca és a J&J vakcináknak rendkívül ritka, de életveszélyes, vérrögöt okozó mellékhatása lehet. Emiatt több ország felfüggesztette az oltások használatát, és az Európai Bizottság is a megbízhatóbbnak tartott mRNA-vakcinákat helyezte előtérbe.

XS
SM
MD
LG