A magyar olvasók nehezen tudják értelmezni a sajtóból érkező információkat, és a helyzetet tovább rontja a sajtószabadság rossz helyzete és a koronavírus is.
A magyarok különösen kitettek az álhíreknek, nehezebben tudják értelmezni a sajtóban megjelent információkat, ennek oka pedig a gyenge sajtószabadság és a viszonylag gyenge oktatás. Ez derül ki a 2021-es médiaműveltségi felmérésből, ahol Magyarország a 25. helyre került a 35 vizsgált ország rangsorában. Az indexet a szófiai Nyílt Társadalom Intézet European Policies Initiative intézete állította össze.
A rangsor elején észak-európai országok (Finnország, Dánia, Észtország, Svédország) állnak, míg a sereghajtók balkáni országok (Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia).
A Médiaműveltségi Index célja, hogy felmérje az emberek mennyire kitettek az álhírek jelentette kockázatoknak 35 európai országban. A felmérésben nagy súllyal veszik figyelembe azt, hogy az egyes országokban mennyire szabad a sajtó, és hogy a PISA-felméréseken (elsősorban a szövegértési feladatokban) hogyan teljesítenek a diákok. Ezen túl számít még az, hogy az emberek mennyire férnek hozzá az online információkhoz és hogy mekkora a társadalomban az egymásba vetett bizalom.
Az idei jelentés akkor készült, amikor a koronavírus-járványt tovább súlyosbította az infodémia, azaz a helyzet, amikor hirtelen rengeteg, a vírussal információ ömlik az emberekre, köztük nagyon sok álhír és dezinformáció.
Marin Lessenski, a jelentés szerzője azt mondta, az infodémia bizalmi válságot generált, csökkentve az orvostudományba és a tudományos intézetekbe, valamint a kormányzatba vetett bizalmat. Lessenski szerint ez azért különösen káros mert ezeknek az intézményeknek a feladata a járvány megfékezése, valamint az egészségügyi, társadalmi és gazdasági károk enyhítése.
A jelentés szerint a médiaműveltség fejlesztésének kulcsa az oktatásban rejlik.
