Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszelbe látogat Orbán Viktor: majdnem hatezer milliárd forint a tét


Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, 2020. december 10-én.

Elsősorban arról a közel hatezer milliárd forintról tárgyal péntek délután Orbán Viktor Brüsszelben az Európai Bizottság elnökével, amelyet Magyarország a helyreállítási terv keretében költhet el. Ez a forrás a magyar gazdaság megerősítésére, a nehéz helyzetbe került ágazatok támogatására szolgál, összhangban olyan uniós célkitűzésekkel, mint a zöld átállás és a digitalizáció. Vannak ezen belül olyan tételek, amiket vélhetően meg kell magyaráznia Orbánnak, ha a bizottság – elengedhetetlen – támogatását szeretné megkapni.

Egy-egy uniós tagállam kormánya és az Európai Bizottság között napi szintű, rendszeres a kapcsolat, nem is lehetne másként működtetni a közösséget. Az is gyakori, hogy valamelyik ágazat irányítója, tehát egy miniszter, vagy államtitkár találkozik, tárgyal azzal az uniós biztossal, amelyikhez az adott terület tartozik. A kapcsolatok legmagasabb szintje, amikor az Európai Bizottság elnöke egy tagállam állam- vagy kormányfőjével egyeztet. Ezek a megbeszélések általában jól előkészítettek, mindkét fél tudja, hogy a másik nagyjából vagy pontosan mit fog mondani és hogy valószínűleg nem fog előállni lehetetlen, teljesíthetetlen kéréssel. De természetesen a biztonság kedvéért igyekszenek egymásból alaposan felkészülni a tárgyaló partnerek, nem véletlen, hogy egy-egy ilyen látogatás előkészítésében akár több százan is részt vehetnek. Orbán Viktor és Ursula von der Leyen péntek délután találkozik személyesen Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök és a Bizottság elnöke az évenkénti számos – de legalább négy – uniós csúcstalálkozón természetesen találkozik, arra is van példa, hogy ezen személyesen egyeztetnek, bár az a fórum nem kifejezetten a kétoldalú találkozók terepe. Ezeken túl azonban rendszeresek a tárgyalások, évente több, de minimum egy alkalommal. Utoljára tavaly februárban járt hasonló úton Orbán Brüsszelben, akkor nem csak Ursula von der Leyennel, hanem az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel is találkozott. A téma az akkor még folyamatban lévő költségvetési egyeztetések, a tervezett helyreállítási alap volt. Ez volt az a két, összesen 1800 milliárd eurós csomag, amit tavaly év végén a magyar és a lengyel miniszterelnök meg akart vétózni, mert a többiek ragaszkodtak ahhoz, hogy ha a költségvetési pénzek felhasználása során sérülnek a jogállami feltételek, akkor a forrásokat fel lehessen függeszteni, vagy akár meg is lehessen vonni. Végül a jogszabály hatályba lépett január 1-jén, a vétót visszavonták, de az egész ügy a magyar-lengyel megítélésnek nagyon sokat ártott. Amin nem javított az sem, hogy a két kormány pert indított a jogszabály semmisség tétele érdekében.

Helyreállítás – de nem akárhogy

Megkérdeztük Ursula von der Leyen szóvivőjét, hogy mi szerepel a két vezető napirendjén. Eric Mamer azt mondta a Szabad Európának, hogy a fókuszban az uniós helyreállítási alap, illetve az abból Magyarországot illető források felhasználása lesz. Ebben semmi meglepő nincs, jelenleg ez a legfontosabb ügy az EU-ban, és Von der Leyen számos más tagállami vezetővel folytat hasonló egyeztetést. És mindezzel választ kapunk arra a kérdésre is, hogy Orbán miért nem találkozik a másik intézmény vezetőjével, Charles Michellel: a folyamatoknak ezen szakaszában a Tanácsnak nincs dolga ezzel az üggyel.

A járvány utáni újjáépítési források legnagyobb része a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, ami 672,5 milliárd eurót jelent. A közös szándék szerint a források hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a tagállamok kezelni tudják a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, biztosítva egyúttal azt, hogy a tagállami gazdaságokban megvalósuljon a zöld és a digitális átállás, aminek következtében ezek a gazdaságok fenntarthatóbbá és ellenállóbbá válnak majd.

Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatáshoz jussanak, az uniós országoknak terveikben ki kell dolgozniuk egy koherens projekt-, reform- és beruházási csomagot, amely hat szakpolitikai területet ölel fel:

  • zöld átállás
  • digitális transzformáció
  • intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés,
  • társadalmi és területi kohézió,
  • egészségügy és reziliencia,
  • a következő generációra – többek között az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

A terveket április 30-ig kell benyújtani, ezt követően két hónapja van az Európai Bizottságnak arra, hogy elbírálja – ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a pénzt utalják, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangulatban zajlik a pénteki találkozó. A Bizottság egy javaslatot fogalmaz meg arról, hogy jóváhagyásra ajánlja-e a programokat a tagállamok tanácsának, amelynek ezután egy hónapja van a döntés meghozatalára.

Az viszont már most valószínűnek tűnik, hogy nem mindegyik tagállam tudja tartani az április végi határidőt, ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság jelezte, hogy alkalmazkodnak ehhez a körülményhez, vagyis biztos, hogy lesz csúszás. Már csak azért is, mert eddig egyetlen hivatalos terv érkezett be, mégpedig az elnökséget ellátó Portugáliától. A késedelemért cserébe viszont lerövidülhet a jóváhagyási szakasz, mert a bizottságnak már jelenleg, “menet közben” is van rálátása a nemzeti tervekre. És mindezek megerősítését szolgálják a legfelsőbb szintű vezetői egyeztetések.

Magyar kérdőjelek

Ami a magyar programokat illeti, van benne néhány vitatott, gyenge pont. Alapvetően a fenti célok mellett olyan területekre kellene összpontosítani, amelyek szerepelnek az EU által jelzett, úgynevezett országspecifikus ajánlásokban. Ezekben Magyarországon rendre a nagy, strukturális rendszerek reformját kérik számon, emiatt felróják az állam drága működését. De bírálják a közmunkarendszer is, mondván, nem vezeti vissza a munka világába az állásukat elveszített embereket és keveslik a munkanélküli segély időtartamát.

A helyreállítási alapból egy-egy tagállam által igénybe vehető összeg két részből áll: vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel. Egyelőre még csak az előbbi összeg elköltéséről beszélünk, ami Magyarország esetében 5797,1 milliárd euró, a hitel esetleges felvétele fakultatív, sok tagállam valószínűleg nem fog élni vele.

A magyar programok kapcsán az elmúlt napokban derült ki, hogy a kormány vélhetően ebből akarja fedezni az orvosok béremelését, amit – még ha ezt most sikerül is Brüsszelnek “eladni” – be kell majd építeni a következő költségvetésekbe. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a kérdés az, sikerül-e reformként becsomagolnia Magyarországnak az orvosi fizetésemelést. Ha igen, akkor az Európai Bizottság támogatni fogja, de ha úgy ítélik meg, hogy ezt csak azért kéri a magyar kormány, hogy ne a saját költségvetéséből kelljen kifizetni, akkor már most is lehetnek kérdései Ursula von der Leyennek.

Ugyancsak aggályos lehet az egyetemek alapítványi formában történő át- és kiszervezése. Bár az oktatás színvonalának emelése szerepel az uniós prioritási listán, de azt nehéz megérteni, hogy miért csak azoknak a felsőoktatási intézményeknek ígérnek brüsszeli forrásokból fejlesztéseket, ahol az egyetem hozzájárul autonómiájának elvételéhez. Márpedig a felsőoktatás autonómiája, a tudományos élet szabadsága olyan terület, amellyel összefüggésben van már olyan európai bírósági ítélet, ami kimondja: Magyarország uniós jogot sértett, amikor ezeket korlátozni próbálta.

Még legalább egy pont van, ami aggályos: a pénzek kifizetésének feltétele a széles körű társadalmi egyeztetés. Nagyon nehéz lesz ezt eredményesnek beállítani, ha tudjuk, hogy a tervek nyilvánosságra hozatala csak napokkal ezelőtt történt meg, a dokumentumokat pedig már meg is küldték Brüsszelnek, vagyis a magyar nyilvánosságnak egyszerűen nem volt lehetősége véleményének kifejtésére – a kormányzati anyag ismeretének birtokában. A társadalmi egyeztetés és párbeszéd rendszerszintű hiánya egyébként szintén olyan téma, ami rendre visszaköszön az országspecifikus ajánlásokban.

Szocialista útmutató von der Leyennek

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hivatalos feljegyzést küld az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek – előkészítendő Orbán látogatását. Ujhelyi az elküldött feljegyzésben többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzati dokumentum mindössze három bekezdésben foglalkozik a magyar társadalom átfogó jövőjét érintő kérdésekkel, érdemi jövőképet nem rajzol fel a tervezet. Az MSZP EP-képviselője kifogásolja, hogy bár uniós jogszabály kötelezi arra a magyar kormányzatot is, hogy részletes és átfogó társadalmi egyeztetést folytasson a tervezet minden egyes részletéről, ezt azonban Ujhelyi szerint a kormány egyszerűen elsunnyogta – ahogy erre fentebb mi is utaltunk. Az MSZP politikusa azt is kifogásolta a kormányzati tervezettel kapcsolatban, hogy a kiemelten fontos szociális célok csak elnagyoltan szerepelnek benne, a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőség kérdését például alig tárgyalja a dokumentum. Rámutatott, hogy nem szerepel a dokumentumban: miként akarja a kormány felszámolni a társadalmi egyenlőtlenségeket vagy a gyermekszegénységet és kiemelte, hogy bár a zöld átállás az európai célok között prioritásként szerepel, az anyag mégsem foglalkozik például azzal, hogy miként és mennyit lehetne ebből a forrásból a magyar lakásállomány korszerűsítésére fordítani.

Migrációtól konzultációig

Két fontos témáról még szó lehet a találkozón. Az egyik az örökzöld migrációs téma. Az EU tavaly szeptemberben ismét nekifutott a közös menekültügyi jogszabály megalkotásának, amelynek késlekedése az EU déli határánál lévő tagállamoknak nagyon sok gondot okoz. A magyar kormány szerint ugyan ez sokkal jobb tervezet, mint az azt megelőző, öt évvel ezelőtti, de mégsem jó annyira, hogy támogatni tudják. A portugál elnökségnek azonban kiemelt célja, hogy ebben a dossziéban előrelépés történjen és természetesen ezt szeretné az Európai Bizottság is.

Jelenleg uniós szinten a jogszabály hiánya sokkal nagyobb károkat okoz, mint a magyar kormány által elképzelt fenyegetések. Ehhez a témához kapcsolódik az a húsz éves keretszerződés, amelyet az EU 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni állammal szeretne megkötni. A szöveg letárgyalása múlt héten befejeződött, a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása kell még. De Magyarország részéről Szijjártó Péter külügyminiszter jelezte, hogy több szempontból sem tudja támogatni a kormány, mert migrációs veszélyt látnak benne. Holott ennek az elsősorban fejlesztési, együttműködési megállapodásnak egyik kiemelt célja az illegális migráció elleni küzdelem.

A másik téma a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű eseménysorozat, amelynek célja, hogy az EU felsőbb szintje is megtudja, mit szeretnének az alsóbb szinteken. Vagyis egyfajta párbeszédet kezdeményeztek az uniós intézmények, a politikusok és a társadalom között. Ennek keretében már el is indítottak egy honlapot, amelyen keresztül eseményeket lehet szervezni, rendezvényeken lehet részt venni és bárki elmondhatja a véleményét. Ebben a folyamatban természetesen számítanak a tagállamokra is – de a hangsúly ismét a társadalmi egyeztetésen van.

Mindenesetre, akár jelzésértékű is lehet, hogy a magyar kormány a Lex CEU és a civil törvény ügyében olyan jogszabály-módosítást nyújtott be a parlamentnek pár napja, amelyekben az uniós joggal ellentétes törvényeket módosítanák. Igaz, ezt már tavaly nyár óta meg kellett volna tenniük. És az is igaz, hogy a szintén uniós jogot sértő menekültügyi eljárásokat még mindig hatályban vannak Magyarországon – emiatt az uniós határőrizeti szerv ki is vonult Magyarországról, amire még sehol máshol nem volt példa.

Magyarországnak még egy adóssága van: az uniós helyreállítási forrásokat hitelfelvételből fedezi az EU, ehhez szükség van egy jogszabály magyarországi ratifikálására is. Ez már a parlament előtt van, de az elfogadásának még nincs időpontja. Elvi, de lényegi felvetés: ha a parlamenti kétharmad elutasítja, akkor ez egy újabb vétót jelent.

XS
SM
MD
LG