Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fideszes logika: akik jogállamiságot követelnek, bábkormányokat akarnak


Tiltakozás az LMBTQ-tartalmat az iskolákban és a médiában korlátozó törvény ellen a Sándor Palotánál Budapesten, 2021. június 16-án

Folyamatosan szűkül a magyar kormány mozgástere, az Európai Unió különböző fórumain egymást érik a kritikák. A folyamat a melegeket a pedofilokkal összemosó törvény kapcsán gyorsult fel, az Európai Parlament egy hét alatt több határozatban is foglalkozott Magyarországgal, miközben leltárt készítettek azokról a kifogásokról, amelyekre hivatkozva fel lehetne függeszteni az országnak járó uniós forrásokat. A Fidesz azonban azt gondolja, hogy a jogállamisági viták csak arra jók, hogy Varsóba és Budapestre bábkormányokat ültessen a nemzetközi baloldal.

Nem túlzás azt állítani, hogy magyar hetet tartottak az uniós intézményeknél és az is fedi a valóságot, hogy nem első alkalommal. Az elmúlt napokban azonban koncentráltan jelentkeztek a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikák, illetve folyamatosan erősödnek és egyre több felől érkeznek azok a hangok, amelyek szerint Magyarországot – kormányai és parlamentje intézkedései miatt – valamiféle szankcióval kellene sújtani. Leginkább azzal, hogy vonják meg tőle az uniós pénzeket.

Tetemre hívás

A viták terepe ezen a héten elsősorban az Európai Parlament volt. Az egyik ilyen téma a jogállamisági feltételrendszerrel függött össze, az EP ismét tetemre hívta az Európai Bizottságot és számon kérték, hogy miért nem alkalmazza a brüsszeli testület a pénzek visszatartásának eszközét.

A képviselők egy állásfoglalásban is rögzítették véleményüket, ahol nagy többséggel kimondták, hogy a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásához semmilyen útmutatóra nincs szükség, és a jogállamiság megsértésével mielőbb foglalkozni kell. Erre hivatkozik ugyanis az Európai Bizottság – a parlament szerint tévesen. Az 529 szavazattal, 150 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a Bizottság “engedett az Európai Tanács 2020 decemberi, nem kötelező érvényű következtetéseiben foglaltaknak, és alkalmazási útmutató megfogalmazásával késlelteti a költségvetési feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtását”.

A téma kapcsán sokszor felmerül, hogy mik azok a jogállami értékek, amelyek úgy sérülhetnek, hogy közben emiatt a közösségi pénzek felhasználása is veszélybe kerül. Eider Gardiazabal Rubial spanyol képviselő adott erről egy áttekintést: “A sajtószabadság, a kisebbségek védelme, a gyülekezési szabadsága, az intézmények megfelelő működése csalás és korrupció ellenes harc – ezek a kérdések mind közvetlenül összefügghetnek az Európai Unió költségvetésének elköltésével”.

Deutsch Tamás fideszes politikus szerint azonban ez az egész csak azt a célt szolgálja, hogy a baloldal a brüsszeli érdekeket kiszolgáló bábkormányokat segítsenek hatalomba Magyarországon és Lengyelországban. “Magyarország jól működő demokrácia, tisztességes jogállam, hol garantálják az alapvető jogok érvényesülését, sőt, nagyobb szabadságban élnek az emberek, mint a kontinens nyugati felének jó részén” - nyugtatta meg az aggodalmaskodókat a magyar politikus. Mint a szavazás eredménye is rámutatott, a meggyőzés nem sikerült.

Heves tiltakozás a homofób törvény miatt

És hasonló arányú többséggel fogadták el a képviselők azt az állásfoglalást, amelyben a melegeket a pedofilokkal összemosó törvényt ítélték el. Ebben az határozatban a képviselők kiállnak a gyerekek érdekeinek védelme mellett. Azonban úgy vélik, hogy “a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTIQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett a tolerancia és az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie”.

A szavazást itt is vita előzte meg, amelyben több, vállaltan meleg képviselő is felszólalt. Terry Reintke német zöldpárti politikus például ezt mondta: “Amikor felébredek a barátnőm mellett reggel, és szeretett és hálát érzek, az vetődik fel bennem, hogy miért gyűlölik emberek azt, hogy mi szeretjük egymást”.

Cyrus Engerer máltai képviselő szivárvány színű pólóban szólalt fel. Ő azt mondta, hogy minden gyereknek és tinédzsernek hozzá kell férnie az információkhoz hogy tudják: ha úgy érzik, ők mások, akkor semmi gond nincs ezzel. Ez azt jelenti, hogy szabad velük barátkozni, elfogadni őket – magyarázta a képviselő. Hozzátette, “azért vagyunk itt, hogy reményt adjunk”, mert mivel “a gyűlölet könnyen terjed és nagyon veszélyes, a bátorságnak is ilyennek kell lennie”. A lengyel Robert Biedron arról beszélt, hogy húsz éve él együtt a partnerével, “az ilyet szivárványbetegségnek hívják Lengyelországban”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az LMBTQI közösség tagjainak 70 százaléka gondolt már az öngyilkosságra.

A Fidesz ismét csak a szélsőjobboldali, populista képviselőkre, illetve a lengyel kormánypárt tagjaira számíthatott. Az Identitás és Demokrácia frakció tagja, Jörg Meuthen azt mondta, hogy a törvény senkit sem diszkriminál, nem homofób, nem gyűlölettel teli, hanem a gyermekeket védi. “Hagyják abba, hogy összevissza beszélnek róla!” – mondta a német képviselői. A fideszesek közül Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy “a mindenféle szexuális kisebbségeket képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de semmi keresnivalójuk sincs az óvodákban és az iskolákban”. Párttársa, Győri Enikő pedig kijelentette: “Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az önöké. Mi nem akarjuk megmondani önöknek, hogy hogyan éljenek és hogyan neveljék a gyerekeiket. De önök sem mondhatják ezt meg nekünk!”

Az állásfoglalásban az Európai Parlament arra is felhívja a figyelmet, hogy nem egyedi esetről van szó. Úgy fogalmaznak, hogy a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé", miközben az államilag támogatott LMBTIQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni – jelentették ki.

Az utolsó mondat vélhetően arra utal, hogy teljesen helyénvaló, hogy Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkely szerinti eljárást, azt ugyanis akkor lehet lefolytatni, ha rendszerszinten sérülnek a közös értékek.

Néppárti fricskák

Az talán már nem is bír hírértékkel, hogy a Magyarországgal kapcsolatos bírálatokban az Európai Néppárt élen jár. Mióta a Fidesz elhagyta a legnagyobb európai párttömörülést, mintha egy titkos gát szakadt volna át, a néppárti képviselők kivétel nélkül nagyon kemény kritikákat fogalmaznak meg. (Egy kivétel mégis akad: Hölvényi György, aki a KDNP-képviselőjeként a néppárti frakció tagja maradt és igyekszik a magyar kormányt felszólalásaival és szavazataival védeni.) Még olyan politikusok is szembefordultak a Fidesszel, akik korábban ódákat zengtek a magyar kormánypárt képviselőiről.

Hadd említsük meg például a cseh Michaela Sojdorovát, aki rendkívüli módon sajnálta és nem is értette a Fidesz kilépését, amikor erről tudósítónk kérdezte. Most azonban felháborodottan mutatta a magyar kormány által az egyik cseh újságban megjelentetett hirdetést, amely szerinte nem más, mint dezinformáció.

A Néppárt testületileg is odaszúrt a volt tagpártjának. A magyar LMBTQI-törvénnyel kapcsolatos vita napján a Twitteren egy olyan posztban hívták fel a napirendi pontra a figyelmet, amelyen a szivárványszínű magyar parlament volt látható. A Fidesz azonnal egy közleményt adott ki, amelyben kijelentik: “a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja felháborítónak tartja az ízléstelen provokációt és tiltakozik a magyar államiság és a nemzeti függetlenségünk minden magyar ember szívének egyformán kedves szimbólumának méltatlan megcsúfolása ellen! Több tiszteletet a magyaroknak!”

Még két évig szavazhat Magyarország?

Az Európai Parlament nem végrehajtó szerv, vagyis önállóan nem tud érvényt szerezni akaratának, ez a feladat az Európai Bizottságé, illetve a tagállamoké. Ezt tartalmazzák a parlamenti állásfoglalások is, amelyekben felszólítják a bizottságot, hogy minden létező eszközzel lépjenek fel például a magyar pedofiltörvény ügyében. Ez lehet egy kötelezettségszegési eljárás megindítása, de ezt kiegészítheti az, hogy az Európai Bíróságtól kérik a jogszabály hatályának felfüggesztését – erre is van lehetőség. A tagállamokat pedig arra kérik, hogy ha a Bizottság nem lép, akkor vigyék az ügyet az Európai Bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Ami a jogállamisági mechanizmust illeti, a Parlament már kilátásba helyezte, hogy beperli az Európai Bizottságot, ha az nem indítja meg az eljárásokat augusztus végééig. Most Johannes Hahn költségvetési biztos úgy fogalmazott, hogy ősszel kezdik meg az értesítések kiküldését azoknak a tagállamoknak, ahol van már összképük a helyzetről. Az Európai Bizottság azonban mindent alaposan alá szeretne támasztani, hogy ne legyenek támadhatók a lépései.

A hetes cikkely kapcsán érdekes újdonság, hogy a parlamenti jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield szerint 2022 végére lehet eljutni oda, hogy az eljárás végén megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban. Szerinte ugyanis egy demokratikus testületben nem szavazhat egy olyan ország, amelynek kormánya antidemokratikus intézkedéseket hoz.

Kvíz: cenzúrázott szeretet

Kvíz: cenzúrázott szeretet

Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni

XS
SM
MD
LG