Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Franciaország óvatosságra inti a muszlim országokban élő állampolgárait


Emmanuel Macron francia elnököt ábrázoló transzparenseket égetnek a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák elleni tiltakozásul Pakisztánban 2020. október 27-én.
Emmanuel Macron francia elnököt ábrázoló transzparenseket égetnek a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák elleni tiltakozásul Pakisztánban 2020. október 27-én.

Sok muszlim országban tüntettek, miután Macron francia elnök azt mondta, leszámol az iszlámista szeparatizmussal. Az ügy előzménye, hogy egy Mohamed-karikatúra miatt lefejeztek egy francia tanárt Franciaországban.

Franciaország figyelmeztette és óvatosságra intette azon polgárait, akik muszlim többségű országba utaznak vagy ott élnek, beleértve Indonéziát, Bangladest, Irakot, és Mauritániát is. Arra kérik a francia állampolgárokat, kerüljék el azokat a tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a francia karikatúra ellen tartanak az érintett országokban. A törökországi francia nagykövetség is hasonló figyelmeztetést adott ki.

A Charlie Hebdo karikatúrái állnak a középpontban

Az ügy október 16-án kezdődött, amikor egy csecsen férfi Franciaországban lefejezte Samuel Paty tanárt, aki egy Mohamed prófétáról készült képregényt mutatott a diákoknak a sajtószabadságról szóló órán.

A karikatúrák eredetileg a Charlie Hebdo nevű szatirikus lapban jelentek meg, amelynek a szerkesztőségét 2015-ben fegyveresek támadták meg, és 12 ember megöltek. A vérfürdővel a prófétát ábrázoló karikatúrákat akarták megbosszulni. Az iszlám tiltja, istenkáromlásnak tartja Mohamed ábrázolását. A szunnita mecsetekben például egyáltalán nincsenek emberábrázolások, az épületek falait rendszerint a Korán verseivel díszítik.

A tanár lefejezése óta egész Franciaországban a szolidaritás jeleként bemutatják a kérdéses rajzokat, Emmanuel Macron francia elnök pedig azt mondta, hogy harcba száll az „iszlámista szeparatizmussal”.

Felháborodás kísérte Macron kijelentését

Október 27-én több tízezer ember vonult az utcára Bangladesben, a tiltakozók „Macron a béke ellensége” feliratú transzparensekkel tüntettek. Iránban a külügyminisztérium bekérette a francia nagykövethelyettest a karikatúrák miatt.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök élesen kritizálta a francia elnök kijelentéseit, arra buzdított, hogy az emberek bojkottálják a francia termékeket, Macron elmeállapotát is megkérdőjelezte, és azzal vádolta Franciaországot, hogy iszlámellenes propagandát folytat.

Párizs visszahívta az ankarai nagykövetét, Pakisztánban pedig a parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben azt sürgették, hogy az ország hívja vissza a párizsi nagykövetét.

Törökország még távolabb került az EU-tól

Az Európai Unió figyelmeztette Törökországot és Erdoğant, hogy a bojkott tovább hátraáltatja az ország már így is megfeneklett csatlakozási törekvéseit az Európai Unióhoz. Törökország 1987-ben csatlakozott a Európai Gazdasági Közösséghez és 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, azóta azonban a folyamat lényegében áll.

Szaúd-Arábia, amely az Iszlám legszentebb zarándokhelyeinek ad otthont, visszafogottan reagált az ügyre. „A szólásszabadság és a kultúra a tisztelet sarokköve kell hogy legyen, a toleranciáé és békéé, amely elutasítja azokat a tetteket, amelyek gyűlöletet, extrémizmust, erőszakot szülnek, és ellentétesek az közös együttéléssel” – nyilatkozta a szaúdi külügy egyik képviselője, aki hozzátette, az ország elítél mindenfajta terrorcselekményt.

Miközben a muszlim országok Franciaország fontos exportpartnerei, a hétvégén Jordániában, Kuvaitban és Katarban a kereskedők leszedték a francia termékeket a polcaikról.

A Reuters, AFP, AP és dpa közreműködésével.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG