Törökország feloldotta eddigi vétóját Svédország belépésére vonatkozóan, a katonai szövetség ezzel egységet demonstrálhat Oroszország ukrajnai inváziójával szemben.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök előző este bejelentett döntése fontos lépés a svéd csatlakozás felé, valamint várhatóan enyhíti a feszültséget az észak-atlanti szervezet kétnapos vilniusi csúcstalálkozóján.
„A NATO egységének haláláról szóló híresztelések jelentősen eltúlzottak voltak” – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó diadalittasan.
A napok óta zajló intenzív tárgyalások nyomán létrejött megállapodás alapján az ankarai törvényhozás hamarosan ratifikálhatja Svédország belépését, illetve ezzel párhuzamosan az eddig – szintén különböző, sokak szerint jórészt mondvacsinált indokokból – a jóváhagyást halogató Magyarország is így járhat el.
Az eredmény nagy győzelem Joe Biden amerikai elnök számára is, aki a NATO bővítését annak jeleként értelmezte, mennyire visszaütött Oroszországra az ukrajnai háború megindítása.
Harmincegyedik tagállamként a Svédországhoz hasonlóan eddig hagyományosan semleges Finnország is csatlakozott nemrég.
Ehhez kapcsolódóan: Komoly fegyvertény lehetne a NATO számára a svéd tengeralattjáró-flotta
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár aláhúzta, hogy „ez a csúcstalálkozó már azelőtt történelmivé vált, hogy elkezdődött volna”.
Biden üdvözölte az egyezséget, illetve megerősítette elkötelezettségét a transzatlanti együttműködés mellett. „Nem történhet itt semmi úgy, hogy ne legyen ránk kihatással” – fogalmazott.
Az amerikai és a török elnök kedd este ül össze egyeztetni a terv szerint, de nem tudni, miként teljesülhet majd Erdoğan néhány követelése, például a fejlett amerikai vadászrepülőgépek szállítása és az európai uniós tagság. A washingtoni Fehér Ház mindkettőt támogatásáról biztosította, ugyanakkor leszögezte, hogy ezen ügyeknek nincs közük Svédország NATO-csatlakozásához.
„Készen állok együtt dolgozni Erdoğan elnökkel és Törökországgal a védelem és elrettentés erősítésén az euroatlanti térségben” – írta közleményében Biden hétfő este.
Szakértők szerint a megfogalmazás célzás arra, hogy az amerikai elnök segíteni szándékozik a vásárolni kívánt negyven darab F–16 típusú harci gép beszerzésében, amit a kongresszus egyes tagjai elleneznek.
Bob Menendez, a szenátus külügyi bizottságának befolyásos, demokrata párti elnöke például közölte, hogy továbbra is fenntartásai vannak a kérdéssel kapcsolatban. Kiemelte, hogy amennyiben biztosíték szerezhető arra vonatkozóan, hogy Törökország semmilyen körülmények között nem veti be az F–16-osokat valamely más NATO-tagállam, különösen Görögországgal ellen, és egyéb feltételeknek is eleget tesznek, lehet megoldás.
A NATO-csúcs napirendjén más fontos kérdések is vannak, így Ukrajna jövőbeli belépésének témája. A balti államok amellett érveltek, hogy világos menetrendet kell elfogadni erre vonatkozóan, ám többek között az Egyesült Államok és Németország sem támogatta. Biden előző héten kijelentette, hogy Kijev egyelőre nem áll készen, és azt hangoztatta, hogy a tagsághoz számos feltételt teljesíteni kell a demokratizációtól kezdve sok más kérdésig.
Ehhez kapcsolódóan: Szemben Európával: a magyarok jobban bíznak az agresszor Putyinban, mint Zelenszkijben
Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO–Ukrajna Tanács felállításával a szövetség fejleszteni fogja politikai kapcsolatait. A testület platformként szolgálhat majd bizonyos döntésekre és a krízisegyeztetésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz majd az ülésen szerdán, később amerikai hivatali partnerével is megbeszélést fog folytatni.
Noha a katonai szervezet tagállamai megosztottak abban a kérdésben, hogy miként képzelhető el Kijev csatlakozásának folyamata, ez mindenképp közelebb fog kerülni egy fontos lépéssel azzal, hogy eltörlik a belépés előszobájának számító, úgynevezett tagsági cselekvési tervet (angol rövidítése MAP). Ezáltal formailag lerövidülhet az integráció útja, hiszen a két megelőző lépcsőfokból egy megszűnik.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna egy lépéssel közelebb kerül a NATO-tagsághoz
„Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, hogy ideje ennek megjelennie más NATO-döntésekben is” – szögezte le a főtitkár.
Sullivan tudatta, hogy az integrációs folyamat „pontos természetéről” még vita van a tagországok között, de hangsúlyozta, hogy a találkozó meg fogja mutatni: nem váltak be Vlagyimir Putyin reményei a katonai szövetség megosztottságát illetően.
„Vilnius nagy csalódás lesz számára” – fogalmazott.
