Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Furcsa pályázaton adná „bérbe” a hazai autópályákat a kormány


Megindult a forgalom az M85-ös autóút új szakaszán 2021. június 9.-én

Kapkodva írhatták ki a hazai gyorsforgalmi utak 35 évre koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzést. Azt sem tudni, hogy ki a frissen létrehozott, honlappal sem rendelkező koncessziós iroda vezetője, mert két dokumentumban két eltérő név szerepel.

Gyorsan, szinte kapkodva írhatta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) a hazai gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát. Pedig a kormány arra készül, hogy az egész hazai, mintegy kétezer kilométer hosszúságú gyorsforgalmiút-hálózatot bérbe adja cégeknek. A koncessziót közbeszerzési eljárás keretében hirdette meg az NKI.

A kapkodás két helyen is tetten érhető. Egyrészt a tavaly szeptemberben alapított NKI-nak még nincs honlapja se. Ezért a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra mutat. Egy gombnyomással persze át lehet navigálni az NKI adatait tartalmazó aloldalra, de ott sem stimmelnek az adatok.

A kabinetiroda aloldalán ugyanis Csonka Ernő van vezetőként feltüntetve, miközben a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása szerint az NKI vezetője Csekő Zsolt. A koncesszió iránt érdeklődő cégek már itt nehézségbe ütköznek; apróság ugyan, de nem tudni, ki vezeti a valóságban azt a szervezetet, amellyel 35 éves együttműködésre készülnek.

A legnagyobb gond azonban nem a formalitással van. A közbeszerzési kiírásból alig derül ki valami, nagyon kevés adatot osztott meg nyilvánosan a kormány. Csak annyit tudni, hogy néhány feltételnek kell megfelelni: többek között 150 millió euró saját tőke az elmúlt lezárt üzleti évből, autópálya-építési referencia, bizonyítani kell egymilliárd euró pénzügyi eszköz meglétét és le kell szurkolni nyolcszázmillió forintot ajánlati biztosítékként, amelyet a vállalkozások majd visszakapnak.

„Nem látni a hirdetményből, hogy a koncesszióra jelentkező cégek mekkora kockázatot vállalnak. Emiatt a potenciális érdeklődőknek nehéz felelős üzleti döntést hozniuk” – mondta a Szabad Európának Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. Nagy Gabriella szerint kétfordulós az eljárás, éppen ezért az, aki most jelentkezik a koncessziós pályázaton, lényegében vakon repül, mert a hirdetmény dokumentációja egyelőre nem érhető el.

„Akkor beszélhetünk koncessziós pályázatról, ha egyértelműen látszik a működési kockázat. Jelen pillanatban a hirdetményben erről nincs semmiféle adat. Ez azért fontos, mert ha nincs működési kockázat, akkor ez nem koncessziós pályázat, hanem közbeszerzési eljárás” – mondta Nagy Gabriella.

A szakértő szerint a közbeszerzésre szigorúbb szabályok vonatkoznak, és azt nem is lehet 35 évre kiírni. „Koncesszió esetében is az az alapelv, hogy öt évre lehet tervezni, ha hosszabb időhorizontban gondolkodik a kiíró, azt meg kell indokolni. Ebben az esetben az lehet az indok, hogy hosszú ideig tart a beruházás, vagyis a felújított és újonnan épült gyorsforgalmi utak megtérülése. Ehhez viszont szükség van egy kalkulációra, amely nem érhető el a hirdetményben” – mondta Nagy Gabriella.

A szakértő szerint az uniós irányelvek szerint azért kell az öt évnél hosszabb ideig tartó koncessziós kiírást megindokolni, hogy ne sérüljön a szabad piac elve, vagyis ne legyen bizonyos piaci terület túl hosszú ideig lezárva más szereplők előtt.

A Transparency International Magyarország ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához, a kormány ezzel kapcsolatos kalkulációjába szeretnének betekinteni.

Mivel 35 éves projektről van szó, a jelentkező cégek csak úgy tudják a kockázatukat csökkenteni, ha beárazzák a beruházásokat és a működési költségeket. A szakértő szerint mivel folyamatosan változnak az árak, a vállalkozások biztosra mennek, és olyan árazással kalkulálnak, amelynek köszönhetően erős a gyanú, hogy drágábbak lesznek az útfelújítások és útépítések, mintha részegységre bontva hirdetné meg az állam közbeszerzési eljárás keretén belül.

Nagy Gabriella azt is elmondta, hogy a kiírásban szereplő feltételeknek kell csupán megfelelniük a jelentkezőknek. „Ha olyan cégek jelentkeznének, akik csak közösen tudnak a kiírás feltételeinek megfelelni, nyugodtan elindulhatnak a tenderen. Még arra sincs szükség, hogy konzorciumba rendeződjenek, elég, ha az egyik cég becsatol egy nyilatkozatot a másik vállalkozástól” – mondta a szakértő.

Sajtóértesülések szerint a legesélyesebb jelölt a Duna Aszfalt lehet az állami Magyar Közúttal együtt – legalábbis erről írt a G7.hu gazdasági portál. A lap információi szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az első körös pályázat érvénytelen lesz, mert a kormány nem akar túl nagy kockázatot vállalni a választások előtt, ezért megméri a közhangulatot. Ha nincs nagy ellenállás, újra nekifuthatnak a pályázatnak.

A Telex.hu információi szerint a francia Colas és az osztrák Strabag is teljesítheti, igaz, konzorciumi partnerek bevonásával, a pályázat feltételeit.

A koncesszióba adás lényege, hogy ha a Fidesz veszít a jövő évi országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.

Kerestük a Nemzeti Koncessziós Irodát és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, ha válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

XS
SM
MD
LG