Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Győzött a kormány: a magyar reklámadó nem sért uniós jogot


Orbán Viktor interjúja a Simicska Lajostól visszafoglalt Hír TV-ben, 2020. október 7-én.

Az Európai Bizottsággal szemben a magyar kormánynak adott igazat az Európai Unió Bírósága. A döntés szerint nem sért uniós jogot a reklámadó, amely ellen Simicska Lajos és az RTL Klub is tiltakozott.

Nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot a magyar reklámadó – döntött ma az Európai Unió Bírósága. A testület arra hivatkozott, hogy az adóztatás tagállami hatáskör. A bíróság álláspontja szerint „figyelemmel a tagállamok számára olyan területeken elismert adójogi autonómiára, amelyek az uniós jogban nem képezik harmonizáció tárgyát, e tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és adott esetben progresszív adóztatást vezethetnek be”.

Az ítélet nem okozott meglepetést, hiszen az Európai Unió Törvényszéke 2019-ben már megállapította ugyanezt. Az Európai Bizottság a döntést nem fogadta el, fellebbezett, és most erről a fellebbezésről döntött az uniós bíróság.

Az Európai Bizottság 2016-ban zárta le azt a vizsgálatát, amely kimondta, hogy a 2014-ben indult magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesítette az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, és határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A magyar kormány ezzel nem értett egyet, és keresetet indított a bizottsági határozat ellen az Európai Bíróságon. A bíróság szerint ésszerűen feltételezhető, hogy a magasabb forgalmat elérő vállalatnak a különböző méretgazdaságossági szempontokból adódóan arányosan kisebb költségei lehetnek, vagyis arányosan nagyobb jövedelmet termelhet, így forgalma alapján képes arányosan több adót fizetni.

Az ítélet szerint a törvény azon passzusával sincs gond, amely megengedte a 2013-ban nyereséget nem termelő cégeknek, hogy a levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeinek a felét a 2014-ben fizetendő reklám alapjából. A bírósági szerint a szabályozás nem volt szelektív jellegű, nem tartalmazott diszkriminatív elemeket, minden céget ugyanúgy sújtott.

A magyar parlament 2014. június 11-én fogadta el a reklámadóról szóló törvényt. E szerint a reklámot közzétevő újságoknak, audiovizuális médiumoknak, a reklám kihelyezőinek a reklám közzétételéből Magyarországon elért évi nettó árbevétel után kellett adózniuk.

A 100 millió forint alatti bevétel adómentes volt, míg e feletti árbevétel esetén 5,3 százalékos kulcs után kellett adózni. Az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy a szabályozást uniós jogot sért, a közös piaccal összeegyeztethetetlen, mivel azok az „alacsonyan adóztatott” kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítsanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek. A magyar kormány a brüsszeli testület határozatát nem fogadta el, és az Európai Unió Bíróságához fordult.

„A kormány nem tudta kinyírni az RTL Klubot a reklámadóval, mert nála erősebbekkel találta szembe magát – az adó tervezett szétterítésével így aztán a tőle független sajtót véreztetheti ki. A reklámadóból nyerhető 5–8 milliárdos bevétel az ország költségvetése szempontjából elenyésző, ezért az adó rég nem a pénzről, hanem a sajtószabadságról szól” értékelte a reklámadó bevezetését a Magyar Narancsnak Pallagi Ferenc, a többi között a Borsot, a Kisalföldet és a Délmagyarországot birtokló Lapcom Csoport vezérigazgatója.

A reklámadót a kormány a 2014-es választások után vezette be. Akkori kritikusai szerint politikai célja az volt, hogy a legnézettebb televízió csatornát, az RTL Klubot kellemetlen helyzetbe hozza, és szóba került az is, hogy kormányközeli üzletemberek vennék meg a TV-csatornát. A német Bertelsmann-csoport azonban nem akarta eladni. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben azt mondta, hogy a kabinet olyan „tanácsokat” is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket, ellenkező esetben az „elmarasztalás lehetősége áll nyitva” Magyarország előtt. A bizottsági elmarasztalás végül 2016-ban be is következett.

Egy másik vállalkozást is érzékenyen érintett a reklámadó. Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a Fidesz gazdasági ügyeit intéző oligarchája, a jobboldal legnagyobb médiacsoportjának a tulajdonosa sem örült a szabályozásnak. Ez volt az a pillanat, amikor a tágabb nyilvánosságnak is egyértelmű lett: Orbán és Simicska összeveszett, és elindult a G-nap néven elhíresült küzdelem a miniszterelnök és a Fidesz volt gazdasági igazgatója között, amely Simicska kapitulálásával ért véget 2018 tavaszán.

XS
SM
MD
LG