Csak a csirkemellfilén havi hatszázezres vesztesége lenne, ha betartaná az ársapkarendeletet, miközben a rezsije a duplájára nőtt, ezért inkább kockáztat, és majd akkor húzza le a rolót, ha megbüntetik - mondta nekünk egy piaci boltos. A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárd forintos állami megbízást egy Tiborcz István közeli cég. A szerbiai magyarok életét keserítette meg a határkerítés. A hét cikkeiből válogattunk.
Az egyik budapesti piac baromfisa 2021. október 15-én 1800 forintért adta a csirkemellfilét, az ársapkarendelet szerint most is ennyiért kellene, de már ő is 2100 forintért veszi, ezért nem adhatja háromszáz forint veszteséggel azt a termékét, amiből a legtöbb fogy – mondta a Szabad Európának.
„Heti ötszáz kilót adok el belőle, havi szinten ez hatszázezer forint mínuszt jelent, ami nem fér bele” – fogalmazott. Jelenleg 2600 forint az ára.
Mint mondta, nem tudja más termékre átterhelni a veszteséget, mert pulykából, kacsából messze nem fogy annyi, hogy visszahozza a kiesést. Egyedül a csirkecombra terhelhetné át, de annyiért senki sem venné meg.
Egy darabig egyébként betartotta a rendeletet, nagyjából nyárig, amíg nem termelt veszteséget. Utána két választása volt, vagy betartja a rendeletet, és tönkremegy, vagy nem tartja be, és majd kiderül, mi lesz, megbüntetik-e, vagy sem. Közben a rezsije a duplájára emelkedett, nyáron százezer helyett kétszázezer volt a villanyszámlája, mert a hűtők sokat fogyasztanak.
A piacon a többi hentes is hasonlóan vélekedik az ársapkáról. Egyikük azt mondta, ha annyiért adná a sertéscombot, mint 2021.október 15-én, akkor mindenki azt venné, a többi árut nem tudná eladni, és tönkremenne. Ők is betartották a rendeletet, amíg tudták, de mára lehetetlenné vált. Nála már 2021 októberében is 2200 volt a sertéscomb, most háromezer.
„Ki akar hajnali háromkor kelni, és itt állni egész nap véresen, dzsuvásan, tudva, hogy veszteséget termel? Akkor inkább lehúzom a rolót, és elmegyek futárnak” – mondta felindulva.
A piacon csak egy helyen volt ársapkás áron sertéscomb, de az sem volt kitéve a pultba, vagyis aki nem kérdez rá, az nem is tudja, hogy van. A hentes azonban nem ajánlotta megvenni, mert nem jó minőségű.
Nem kevés büntetést kockáztatnak, a bírság ötvenezerről indul hárommillióig, illetve akár féléves bezárásig. A fogyasztóvédelmi hatóság a Nébih bevonásával végzi az ellenőrzést a rendelet szerint. Akár egy napon belül is tarthatnak több ellenőrzést egy adott helyen, a bírság pedig mindig az előző kétszeresére növekszik.
Raskó György agrárközgazdász szerint az ársapkát azonnal meg kellene szüntetni, a kormány azonban inkább tovább szigorította a rendeletet. Eszerint a kereskedőknek január 13-tól az ársapkás termékek készleteit szükség esetén a napi eladott mennyiség kétszeresére kell növelniük, hogy elkerüljék az áruhiányt. Raskó György szerint az ársapkarendelet a vidéki vegyesboltok halálát okozza, eddig csaknem kétezer kisbolt zárt be átmenetileg, nagy részük valószínűleg végleg.
Az eredeti cikk itt olvasható: Kockáztatunk – mondja a baromfis, aki szerint bezárhatna, ha betartaná az ársapkát
Tiborcz és a repülőtér
A kormány online tájékoztató felületén elérhető adatok szerint 2021. decemberben, két nappal karácsony előtt írt alá egy szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) „projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására” bruttó 1.59 milliárd forint értékben.
A szerződésről csak annyi információ szerepel itt, hogy a megbízott fél az Equilor Corporate Zrt., és hogy a teljesítési határidő 2022. július 31. A szerződés nem érhető el a közbeszerzési adatbázisban.
Az ITM által megbízott vállalkozás, az Equilor Corporate Zrt. korábban is Tiborcz István-közeli tulajdonban volt, de idén nyáron Orbán Viktor veje hivatalosan is közvetett érdekeltséget szerzett a vállalatot kilencven százalékban tulajdonló Equilor Befektetési Zrt.-ben, melyben augusztusban többségi tulajdonos lett a Gránit Bank Zrt. Ennek a cégnek pedig a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. a legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosa.
Az Equilor Befektetési Zrt. és az Equilor Corporate Advisory Zrt. székhelye is ugyanabban a Pasaréti úti irodában van, mint többek között a BDPST Zrt. székhelye.
Időközben megtudtuk, hogy az Equilor Corporate Zrt szerződése ügyében a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton is érdeklődött – tavaly november elején – az akkor még létező Technológiai és Ipari Minisztériumnál.
A tárca betekintést biztosított a képviselőnek a szerződésbe, így tudta meg, hogy a repülőtér megvásárlása kapcsán kötött szerződést a tárca az Equilor Corporate Advisory Zrt-vel. A megbízás tárgya: tárgyalási stratégia, szaktanácsadás és átvilágítás volt.
A szerződés értéke bruttó 1,59 milliárd forint volt, amiből Tompos elmondása szerint 77,5 millió forint megbízási díj, 105,7 milliós havidíj szerepelt a dokumentumban, 14 millió/hó elosztásban és úgy, hogy 2022.07.31-ig kellett lebonyolítani a tranzakciót. A szerződésben közel másfél milliárd forintos sikerdíj is szerepelt.
Az országgyűlési képviselő ezt úgy értelmezte, hogy a díj többsége valószínűleg csak a tranzakció (reptér megvétel) megtörténte után került volna kifizetésre. Ugyanakkor Tompos emlékeztetett arra, hogy “így is elvertek több, mint 100 milliót a semmire. “
Korábban a Liszt Ferenc Repülőtér visszavásárlására készült a kormány, de 2021. decemberében úgy tűnt, ez a terv elhalasztódott. Sajtóhírek szerint többek között az Indotek-csoport (a Tiborcz Istvánnal is üzletelő, Jellinek Dánielnek az érdekeltsége) is érdeklődött – potenciális vásárlóként – a reptér iránt.
Az eredeti cikk itt olvasható: A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárdos állami megbízást egy Tiborcz-közeli cég
Elbocsátott pedagógus
Ősi Judit franciatanárt 13 év után azért bocsátották el öt kollégájával együtt a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból, mert polgári engedetlenségben vett részt tiltakozásul a pedagógusok helyzete és a közoktatás állapota ellen.
A kölcseys tanárok után ez volt a második elbocsátási hullám, amelyben összesen nyolc tanárt rúgtak ki hasonló okokból. Ősi Judit azt mondja, nem volt más út, mint a tiltakozás, és nem bánta meg, amit tett. Bízik abban, hogy egyszer tanárként folytathatja, mert ez a hivatás az élete.
„Nekem a legeslegfontosabb az, hogy próbáljam megértetni a kollégáimmal, nem szabad félni, mellénk kellene állni, és egyesült erővel tiltakozni az ellen, ami történik. Ha egy tanárt ebben a pedagógushiányban azért, mert egy hétig nem tartotta meg az óráit, ilyen szankció ér, akkor itt bármi előfordulhat” - mondta.
Úgy érzi, hogy nagyon sokan mellettük vannak és támogatják a pedagógusokat, de az általános hangulat szomorú. „A másik meg, azért azt értem, hogy az iskola fennmaradásáról gondoskodni kell, és tudom, hogy mindenki pótolható, de rosszulesett, hogy szerdán elbocsájtottak, csütörtökre pedig megvolt az új franciatanár, aki a helyemre lép” – tette hozzá.
Ez körülbelül annyira sokkolta, mint maga az elbocsátása. Azt gondolja, érdemes lett volna egy kicsit megtorpanni, legalább azt megmutatni, hogy megállt az élet egy pillanatra. De nem állt meg. „Nem tudom, hogy az új kolléga hogy fog boldogulni, bemenni ilyen helyzetben. Én nem tudnék” – mondta.
Ősi Judit szerint a legveszélyesebb érzelem a félelem. „Olyan dolgoktól is félünk, ami nem biztos, hogy be fog következni, de vannak reális, egzisztenciális félelmek, és mindenféle megtorlásoktól való félelmek. Az a módszer, ahogy bánnak velünk, erősítik ezeket a félelmeket. Mert tényleg kiszámíthatatlan” – tette hozzá. Azt gondolja, nagyon tudatos, hogy ezt a kiszámíthatatlanságot felhasználják félelemkeltésre.
Az eredeti cikk itt olvasható: Elbocsátott pedagógus: „Tanárok vagyunk, a gyerekek szempontjait nézzük, ezzel lehet minket zsarolni”
Határkerítés
A magyar határ közelében menekültek ezreit gyűjtötte be néhány héttel ezelőtt a szerb rendőrség. Elhagyatott házakat, tanyákat romboltak le a hatóságok, majd furgonba pakolták és menekülttáborba szállították az embereket. De nem volt ez mindig így: a nem hivatalos információk szerint a november végi akcióig Szerbiában 10-12 ezer menekült bujkált a hatóságok elől.
A híres-hírhedt szabadkai téglagyárat 2017-ben bontották le, ma már egy lélek sincs itt, csak az eldobált ruhák és vizespalackok árulkodnak róla, hogy egykor ez volt a menekültek egyik legismertebb szerbiai gyülekezőhelye.
Nagy bizniszek köttettek itt az embercsempészekkel, és sokan itt gyűjtöttek erőt, mielőtt nekivágtak a Nyugat-Európába vezető hosszú útnak. Innen alig néhány száz méterre van a szabadkai befogadóállomás. A taxisoknak paradicsom, a menekülteknek pedig egy hely, ahol meghúzhatják magukat.
A Fidesz 2015 óta riogat a migránsokkal. Be is jött nekik. Most a kormány szerint újra ostrom alatt van az ország déli határa, pedig a tapasztalatok szerint a kerítés felépítésével és a menekültügyi rendszer leépítésével gyakorlatilag sem illegálisan, sem jogkövető módon nem lehet az országba jutni.
Van, akinek csak három pálinka és egy kis köd kell ahhoz, hogy átslisszanjon a zöldhatáron, mások éveken keresztül próbálják megmászni a kerítést, és valahogy túljutni Magyarországon.
Ezzel szemben a szinte csak Magyarországgal határos osztrák tartományban, Burgenlandban idén 46 ezer új menedékkérő bukkant fel a semmiből. A magyar kormány és a hatóságok sem tudnak arról, hogyan került csaknem ötvenezer ember a sógorokhoz.
Bár a határkerítést a magyarok védelmében építette a kormány, Szerbia magyarok lakta falvai is nyögik a menekültekkel együtt járó problémákat. Utánajártunk, milyen a helyzet a magyar határkerítés túloldalán, Szerbia magyarok lakta falvaiban, és annak is, mi van ott, ahol a kerítés véget ér.
