Csak a csirkemellfilén havi hatszázezres vesztesége lenne, ha betartaná az ársapkarendeletet, miközben a rezsije a duplájára nőtt, ezért inkább kockáztat, és majd akkor húzza le a rolót, ha megbüntetik. Egy másik hentes is azt mondta, hogy ha ársapkás áron adná a sertéscombot, már be kellett volna zárnia. Raskó György agrárközgazdász szerint azonnal meg kellene szüntetni az ársapkarendeletet, amelyen éppen szerda éjjel szigorított a kormány.
Az egyik budapesti piac baromfisa 2021. október 15-én 1800 forintért adta a csirkemellfilét, az ársapkarendelet szerint most is ennyiért kellene, de már ő is 2100 forintért veszi, ezért nem adhatja háromszáz forint veszteséggel azt a termékét, amiből a legtöbb fogy – mondta a Szabad Európának.
„Heti ötszáz kilót adok el belőle, havi szinten ez hatszázezer forint mínuszt jelent, ami nem fér bele” – fogalmazott. Jelenleg 2600 forint az ára.
Mint mondta, nem tudja más termékre átterhelni a veszteséget, mert pulykából, kacsából messze nem fogy annyi, hogy visszahozza a kiesést. Egyedül a csirkecombra terhelhetné át, de annyiért senki sem venné meg.
Egy darabig egyébként betartotta a rendeletet, nagyjából nyárig, amíg nem termelt veszteséget. Utána két választása volt, vagy betartja a rendeletet, és tönkremegy, vagy nem tartja be, és majd kiderül, mi lesz, megbüntetik-e, vagy sem. Közben a rezsije a duplájára emelkedett, nyáron százezer helyett kétszázezer volt a villanyszámlája, mert a hűtők sokat fogyasztanak.
Korábbi cikkünk a témában: Káros és fenntarthatatlan árstopról beszéltek szakmai szervezetek vezetői
A piacon a többi hentes is hasonlóan vélekedik az ársapkáról. Egyikük azt mondta, ha annyiért adná a sertéscombot, mint 2021.október 15-én, akkor mindenki azt venné, a többi árut nem tudná eladni, és tönkremenne. Ők is betartották a rendeletet, amíg tudták, de mára lehetetlenné vált. Nála már 2021 októberében is 2200 volt a sertéscomb, most háromezer.
„Ki akar hajnali háromkor kelni, és itt állni egész nap véresen, dzsuvásan, tudva, hogy veszteséget termel? Akkor inkább lehúzom a rolót, és elmegyek futárnak” – mondta felindulva.
A piacon csak egy helyen volt ársapkás áron sertéscomb, de az sem volt kitéve a pultba, vagyis aki nem kérdez rá, az nem is tudja, hogy van. A hentes azonban nem ajánlotta megvenni, mert nem jó minőségű.
Nem kevés büntetést kockáztatnak, a bírság ötvenezerről indul hárommillióig, illetve akár féléves bezárásig. A fogyasztóvédelmi hatóság a Nébih bevonásával végzi az ellenőrzést a rendelet szerint. Akár egy napon belül is tarthatnak több ellenőrzést egy adott helyen, a bírság pedig mindig az előző kétszeresére növekszik. Írtunk minkét hatóságnak, hogy számoljanak be az ellenőrzések eredményeiről, de az igazgatási szünet miatt erre csak január 9-e után kaphatunk választ.
További szigorítás
Raskó György agrárközgazdász szerint az ársapkát azonnal meg kellene szüntetni, a kormány azonban inkább tovább szigorította a rendeletet. Szerda este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kereskedőknek január 13-tól az ársapkás termékek készleteit szükség esetén a napi eladott mennyiség kétszeresére kell növelniük, hogy elkerüljék az áruhiányt.
Ez a szigorítás azt jelenti, hogy a boltoknak dupla készlettel kell rendelkezniük 15 nap múlva, amihez nagyobb raktár kell, nagyobb finanszírozás, miközben veszteséget termelnek – mondta Raskó György. Tapasztalatai szerint a boltok úgy védekeznek, hogy vagy eldugják a terméket, vagy a kereteken belül maradó trükkökkel megpróbálják az eladott mennyiséget korlátozni. A rendelet nem tiltja a mennyiségi korlátozást, ezért eleinte öt-tíz kilós korlátozást vezettek be, ez mára a legtöbb helyen egykilósra csökkent.
Korábbi cikkünk a témában: Miért emelkedik az infláció kétszeresével az élelmiszerek ára Magyarországon?
Raskó György szerint az ársapkarendelet a vidéki vegyesboltok halálát okozza.
„Idén eddig már csaknem kétezer kisbolt zárt be átmenetileg, nagy részük valószínűleg végleg. Ez a hullám folytatódik, ezért az ársapka következtében három-négyezer független vegyesbolt be fog zárni, döntően vidéki falvakban. Ez nagyon jelentős szám, az összes élelmiszer-kereskedelmi kisbolt több mint tíz százaléka, ami legalább nyolc-tízezer munkahely megszűnését is jelenti” – fogalmazott.
A multi diszkontláncok viszont óriásit keresnek ezen, sokkal könnyebben tudják áthárítani az ársapkás termékeken keletkező veszteséget más árucikkekre, mert náluk sokkal többféle terméket lehet kapni, és azokat is olcsóbban tudják adni, mint a kisboltok, ezért a forgalmuk is jelentősen növekszik, közben pedig ők is élnek a mennyiségi korlátozással az ársapkás termékeknél – mondta az agrárközgazdász.
Idén a három nagy külföldi élelmiszerdiszkont-lánc, a Lidl, az Aldi és a Penny piaci részesedése 32-ről 38 százalékra ment fel, miközben az árrésüket is növelni tudták, az adózás előtti nyereségük idén várhatóan ötvenmilliárd forint felett lesz, közben a magyar élelmiszerláncok veszteségesek, a hazai kisboltok meg az életükért küzdenek – összegezte.
Szerinte az ársapka az inflációt sem csökkenti összességében, az árak átterhelése miatt inkább gerjeszti, nem véletlen, hogy a magyar infláció mértéke messze meghaladja az uniós átlagot, és ez csak az egyik probléma. Az unióban már mindenhol csökken az inflációs trend, miközben itthon töretlenül megy előre – tette hozzá.
Mint mondta, most tartunk ott, hogy már nincs olyan ársapkás termék, amit a nagykereskedőknél olcsóbban be lehet szerezni, mint amennyiért adniuk kellene a boltoknak. Már a külföldi, gyengébb minőségű termékekből is elfogytak az olcsóbb készletek a nagykereskedőknél, most már tisztán jön a veszteség, mindenhol kénytelenek lesznek a legalacsonyabbra szorítani a megvásárolható mennyiséget – tette hozzá.
A kormány szeptembertől a burgonyát és a tojást is felvette az ársapkás termékek közé, onnantól nem lehet emelni ezek árát sem. Raskó György szerint a magyar burgonya két héten belül elfogy, az import pedig biztos drágább lesz, mint a szeptember végi ár, az is veszteséget fog termelni a kereskedőknek. Itt azt a trükköt alkalmazzák szerinte, hogy a burgonyát szétválogatják, és csak a moslékkrumpli lesz ársapkás áron, a jobb minőség a duplájába fog kerülni hálós csomagolásban. Az egyik diszkontláncban már most is olyan volt a lédig burgonya 399 forintért, amit nincs értelme megvenni, mert annyi közte a fagyott, vágott, hibás darab – tette hozzá.
