Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

"Maffiózók" pásztázták a budapesti utcákat, hogy életet mentsenek


Egy hajléktalan férfi a budapesti Havanna lakótelepen 2017. január 8-án.

Behúzódnak az éjszakai fagyok elől a hajléktalanok a szállókra, kevesen kockáztatják meg, hogy a szabadban aludjanak. Aki mégis megteszi, az életével játszik, a kijárási korlátozás miatt kicsi az esélye annak, hogy a járókelők észrevegyék, ha bajban van.

A téli krízisellátás kulcsszereplője Budapesten a lakosság, az emberek jártukban-keltükben jelzik, ha veszélyben lévő hajléktalan embert látnak az utcán. A járvány miatt szükséges kijárási korlátozás a tapasztalatok szerint nem azért veszélyes a közterületen élőkre, mert a rendőrök bírságolnak, ez elvétve fordul elő, hanem azért mert minimális ilyen visszajelzést kapnak a lakosságtól a hajléktalanokat ellátók a bajbajutottakról. Kiürülnek este az utcák, a fővárosban az egy évvel korábbi 30 százalékára esett vissza a bejelentések száma decemberben.

Minderről Misetics Bálint, Karácsony Gergely főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója beszélt a Szabad Európának. A szociálpolitikus elmondta, miután a kijárási korlátozások miatt kevesebb az esélyük a hajléktalanoknak, hogy időben észrevegyék őket, a vörös kód kiadásakor megszervezték, hogy mások mellett a Menhely Alapítvány, a Menedékház Alapítvány és a Budapest Bike Maffia munkatársaival, önkénteseivel pásztázzák a várost, a munkába a BKK és a fővárosi önkormányzati rendészet munkatársai is besegítettek.

Nem tudni, pontosan hányan vannak Magyarországon hajléktalanok

Ezt azért is nehéz megmondani, mert magát a hajléktalanságot sem könnyű meghatározni. Pontosan kit nevezünk hajléktalannak? Azt, aki közterületen, éjjeli menedékhelyen él, esetleg azt, aki szállón, kórházban, barátoknál lakik?

A Tárki tavalyi társadalmi riportja szerint 2019 telén 2300-an aludtak közterületen, 6268-an hajléktalanszállón, ez összesen 8568 ember.

Az elemzés szerint, amit a Mérce szemlézett, a hajléktalanok átlagéletkora egyre nő és minden tizedik állami intézményből – állami gondozásból, kórházból vagy börtönből – kerül az utcára.

Két keréken sokszor hatékonyabb

Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója arról beszélt a Szabad Európának, hogy most a járvány miatt legfeljebb tízfős csapatokban tudnak dolgozni az önkénteseik. Szó szerint életeket ment a jelenlétük, és sokkal hatékonyabban mozognak biciklivel, eljutnak olyan helyekre is, ahova autóval nem is lehet bemenni. Készítenek egy belső térképet arról, hol bukkannak jó eséllyel bajbajutottakra.

A vörös riasztás idején az volt a feladatuk az azonnali segítségen - forró tea, szendvics, takaró, meleg ruha - mellett, hogy próbálják meggyőzni a hajléktalant, menjen be a krízisautóval egy menedékhelyre. Ez utóbbi, mármint a meggyőzés nem könnyű, erről cikkünkben még lesz szó.

Banánt osztanak hajléktalanok a Budapest Bike Maffia önkéntesei a VIII. kerületi Rákóczi téren 2017. december 11-én este. A kerékpáros civil szervezet alaptevékenysége az adománygyűjtés, az önkéntesek az adományokat biciklivel szállítják ki a rászorulók részére.
Banánt osztanak hajléktalanok a Budapest Bike Maffia önkéntesei a VIII. kerületi Rákóczi téren 2017. december 11-én este. A kerékpáros civil szervezet alaptevékenysége az adománygyűjtés, az önkéntesek az adományokat biciklivel szállítják ki a rászorulók részére.

A Budapest Bike Maffia, ahogyan a többi civil szervezet is, egész évben működik és adományokból tartja fent magát. Havasi Zoltán azt mondja, hogy most takaróknak, hálózsákoknak, téli ruhának, szendvicsalapanyagnak, vitaminoknak, gyümölcsleveknek örülnének a legjobban. Munkájukról és az adományozásról részletesen olvashatnak itt.

A kormány szerint méltatlan és életveszélyes

Január 16-án Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)vezetője az éjszakai mínusz 10 fokos hidegre való tekintettel elrendelte a hajléktalan emberek életét védő úgynevezett vörös kód kiadását. Január 19-ig volt érvényben az intézkedés, amelynek értelmében valamennyi bentlakásos szociális intézménynek be kell fogadnia a hajlék nélkül élőket, ha a hajléktalanellátó-rendszer már nem tudja fogadni őket.

A vörös kód bejelentésekor az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára, Fülöp Attila azt fejtegette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átmeneti szállóján, hogy országos szinten 79 százalékos a kihasználtsága a hajléktalanszállóknak, Budapesten pedig 74 százalékos, vagyis mindenkinek jut férőhely, senkinek sem kell az utcán töltenie az éjszakát.

Azt is mondta, hogy a kormány álláspontja szerint nem csupán az emberi méltóságot sérti az utcán alvás, de életveszélyes is, különösen ilyen időjárási körülmények között. Ezért mindenkit arra kért, hogy vegye igénybe az ellátórendszer szolgáltatásait.

Csak az utcán sérül az emberi méltóság?

Misetics Bálint, a főpolgármester lakhatási és szociális főtanácsadója szerint azonban a kormány álláspontjánál jóval árnyaltabb a kép. A szakember a Szabad Európának arról beszélt, hogy meg kellene nézni a képlet másik oldalát, vagyis azt, hogy a menedékhelyek milyen szempontok alapján fogadnak be, és mennyire alkalmasak arra, hogy a különböző szükségletekkel élő hajléktalanokat ellássák. A szakember szerint

"a valóság az, hogy a szolgáltatások színvonala az éjjeli menedékhelyek jelentős részében nem biztosít méltó körülményeket".

A hajléktalanok között sok a beteg, gondozásra, ápolásra szoruló, márpedig a hajléktalanellátók öngondoskodásra képes emberek befogadására specializálódtak. Hiába van férőhely valahol, ha olyan embert kell elhelyezni, aki csak akadálymentes környezetben tud mozogni, esetleg idős vagy beteg, ezért önellátásra képtelen, tehát nem hajléktalanokat ellátó intézményben, hanem idősotthonban, kórházban lenne a helye.

Misetics Bálint is elismeri, hogy sokszor nem akarnak bemenni a szállóra, de ez szerinte a több intézményben is tapasztalható körülmények miatt érthető. Így viszont sokszor éppen azok maradnak az utcán, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az ellátásra.

Hajléktalan férfi a Menhely Alapítvány 24 órában működő krízisautó szolgálatának kisbuszában a főváros XV. kerületében, a MÁV-telep villamosmegállónál 2018. február 25-én. Az alapítvány munkatársai a hideg idő miatt a nappali melegedőbe és az éjjeli menedékhelyre próbálják eljuttatni az utcán élőket.
Hajléktalan férfi a Menhely Alapítvány 24 órában működő krízisautó szolgálatának kisbuszában a főváros XV. kerületében, a MÁV-telep villamosmegállónál 2018. február 25-én. Az alapítvány munkatársai a hideg idő miatt a nappali melegedőbe és az éjjeli menedékhelyre próbálják eljuttatni az utcán élőket.

Háromezer hajléktalan naponta

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeiben (BMSZKI) a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő 17 telephelyén naponta összesen mintegy háromezer hajléktalanról gondoskodnak. Mintegy 1700 átmeneti szállás (ezek nem ingyenesek, általában várólista van) és 800 éjjeli menedékhelyek (közvetlenül elérhető, ingyenes, nincs várólista). Ezeken kívül vannak még egyéb szálláslehetőségek, pl. szálláshelyek gyermekes szülőknek és munkásszállások.

Misetics Bálint adatai szerint ezeken a téli napokon 70-80 százalékos az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne zsúfoltság, mert az engedélyezett férőhelyek számának egy részét a járványügyi előírások miatt igyekeznek üresen tartani.

Az átmeneti szállásra korábban kizárólag két PCR teszt elvégzése után volt lehetőség bekerülni, jelenleg erre egy darab antigén tesz elvégzése után van mód. Ez térítésmentes, amit a kormányhivataloknak kellett volna biztosítaniuk, így a főváros teremtette elő. Nyolcezer antigén teszt áll rendelkezésre részben a központi kormányzati tesztelésből kimaradó munkatársak – utcán dolgozó szociális munkások – tesztelésére, de a főváros terve az, hogy a nagyobb létszámú éjjeli menedékhelyek és az átmeneti szállások ügyfélköre heti, kétheti rendszerességgel tesztelve legyen.

Ez is egy válasz, de lehetne más megoldás

A magyar országgyűlés 2018. október 15-i hatállyal módosította és – az Alaptörvény 7. módosításával – emelte alaptörvényi szintre a szabálysértési törvényt az életvitelszerű közterületen tartózkodás általános tilalmáról. A törvény kimondja, hogy az ország minden településének minden közterületén elzárással büntethető szabálysértés a közterületi hajléktalanság.

A szabályozás szerint ha valakit 90 napon belül háromszor figyelmeztettek, mert életvitelszerűen az utcán tartózkodik, a negyedik alkalommal kötelező megindítani ellene a szabálysértési eljárást, ami akár börtönnel is végződhet.

Vagyis a kormány nem azt az utat választotta, hogy a hajléktalanokat érintő szolgáltatások színvonalát emelje, vagy elkezdje felszámolni a hajléktalanságot és a lakhatási problémákra keressen megoldást, hanem inkább azt, hogy eltüntesse, láthatatlanná tegye a jelenséget, ami persze ettől még létezik.

Misetics Bálint szerint a kerületi önkormányzatok is léphetnének. Mint mondja, a főváros tavaly év végén 15 bérlakást biztosított, főként a szociális ellátásban dolgozó hajléktalanoknak. A szociálpolitikus elismeri, hogy ez csepp a tengerben, de hozzáteszi, hogy a bérlakások 90-95 százalékával a kerületi önkormányzatok rendelkeznek, tehát ha mindenki kicsit átgondolná, hogyan segíthet, máris jobb lenne a helyzet.

L. Ritók Nóra szegregátumokban élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréséről általánosságban
please wait

No media source currently available

0:00 0:02:45 0:00

Kétszáz százalékon működik a fűtött utca

Hivatalosan 100 férőhelyük van, de most, hogy beálltak a kemény éjszakai hidegek, ennek a létszámnak rendszeresen a duplájáról gondoskodnak naponta a VIII. kerületi Dankó utcai fűtött utcában - mondta a Szabad Európának Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője. 0-24 órában dolgoznak, nem küldenek el senkit az Oltalom Karitatív Egyesület fenntartásában működő, hivatalos nevén Fűtött Utca, Éjjeli Menedékhely és Nappali melegedőjéből.

A járványhelyzetről és a zsúfoltságról azt mondta, az első hullámban nem nagyon találkoztak fertőzöttekkel, a második hullámban is az átlagnál kevesebb a megbetegedés. Azt tudják gyorstesztekkel - ezek egy részét adományként kapták - letesztelni, aki tüneteket mutat, azonnal el is különítik. Van elegendő maszkjuk is, ugyanakkor várják az elsősorban pénzbeli adományokat.

(A kormány 2011-ben az új egyházügyi törvénnyel megfosztotta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget egyházi státuszától. Iványi Gáborék az Alkotmánybírósághoz, majd a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak. Utóbbi 2017-ben egymilliárd forintos kártérítést ítélt meg nekik. Tavaly a kormány először csökkentette, a 2021-2022-es tanévtől pedig megvonja a többlettámogatást a MET iskoláitól.)

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem 30 éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG