Szeptember elején, a Szabad Európa jelentése szerint Türkmenisztánban olyan törvény került be a büntető törvénykönyvbe, amely alapján a fertőző betegség tüneteit mutató pácienseket kötelezik arra, hogy orvoshoz forduljanak, és a már diagnosztizált, kórházban levő betegeknek kötelező karantént írhatnak elő, amit csak orvosi engedéllyel lehet elhagyni. A szigorú intézkedést annak ellenére vezették be, hogy az országban, legalábbis a kormány állítása szerint nincsenek koronavírusos betegek. A tapasztalatok azonban mást mutatnak, a Szabad Európához eljutott beszámolók szerint a kórházakat egészen leterhelik a tüdőgyulladással, lázzal és más, a COVID-ra jellemző tünetekkel kezelt betegek. A problémát tovább tetézi, hogy pár hete elindult egy híresztelés, hogy a kórházakban méreginjekcióval ölik meg azokat, akik elkapták a koronavírust – az új törvény aligha alkalmas arra, hogy véget vessen a pletykának.
Nincs vírus, de maszkot hordjanak
Néhány apró szigetországot leszámítva a koronavírus eddig csak két országban nem jelent meg: Türkmenisztánban és Észak-Koreában. Legalábbis akkor, ha hihetünk a két állam diktatórikus vezetésének. Türkmenisztánban ugyanakkor az államtól független jelentések szerint rendkívül súlyos járvány mértéket öltött a járvány, ami a végletekig leterhelte az egészségügyi ellátórendszert. A Szabad Európa türkmenisztáni tudósítói szerint a főváros, Asgabat kórházai megteltek, az orvosok és ápolók folyamatosan túlóráznak, sokan hetekig nem léphettek ki a karantén alá vont kórházakból. Azt pedig a WHO is megerősítette, hogy az országban aggasztóan megemelkedett az atipikus tüdőgyulladással kezelt betegek száma. Bár megbízható számadatok nem állnak rendelkezésre a halálozásokról, a frissen ásott sírokról készült képek és az elhunytak hozzátartozóinak beszámolói alapján rengeteg áldozatot szed a járvány.
Az országot vezető Gurbanguly Berdimuhamedow (a türkménbasiként is ismert, 2006-ban elhunyt Saparmyrat Nyýazow utóda) és kormánya továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Türkmenisztánban sem a koronavírus, sem más ragályos betegség nem terjed, és a légúti megbetegedéseket csak a por okozza – a „por elleni védekezés” miatt fel is szólították az embereket, hogy viseljenek maszkot. A hivatalos narratívának szintén ellentmond a nemrégiben meghozott, vizsgálatot és karantént előíró törvény.
Méreginjekciós híresztelés
Beszámolók szerint a kórházak telítettsége miatt sokan most is csak akkor jutottak ágyhoz vagy lélegeztetőgéphez, ha a családjuk kenőpénzt fizetett az intézményvezetőknek. Sokan azonban épp, hogy el akarják kerülni a kórházakat, mivel az elmúlt napokban olyan híresztelés kezdett el terjedni, hogy az orvosok a kormány embereivel együttműködve, a járvány megállítása és további titokban tartása érdekében megölik a COVID-os betegeket.
A pletyka a Turkmen.news nevű weboldalról indult el, amely szeptember 1-én számolt be Sapa Gurbangulyev Mary városi rendőrtiszt haláláról. A hírportál szerint Gurbangulyev még nyáron került kórházba, ahol magas láz és a tüdejében felhalmozódott folyadék miatt kezelték. Kezdetben még nem volt súlyos a betegsége, de június végén hirtelen rosszabbra fordult az állapota, ezért átszállították egy másik kórházba. Július 3-án innen váratlanul felhívta a feleségét, kérte, hogy próbálja meg azonnal kimenteni a kórházból, különben halálos injekcióval meg fogják ölni. A nő azonnal a kórházhoz sietett, de a karanténszabályok miatt nem engedték be, majd fél órával érkezése után után közölték vele, hogy a férje meghalt – írta a Turkmen.news.
Nem vizsgálhatják meg a halottakat
Egyelőre nem lehet biztosan tudni, mi igaz a történetből, de a türkmén médiát azóta sokan keresték meg azzal, hogy egy családtagjukat COVID-tünetekkel szállították kórházba, majd néhány napon, vagy akár néhány órán belül meghaltak. Ezután a hozzátartozóknak csak akkor kaphatták meg a rokonuk holttestét, ha aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy nem emelnek semmilyen panaszt az orvosok vagy a kormány ellen.
Sokan, köztük az elhunytak családtagjai, úgy gondolják, ezek a betegek nem csak a rossz ellátás, hanem gyilkosság áldozatai. A félelmet nem enyhíti az sem, hogy a holttesteket lezárt műanyag zsákban adják át a rokonoknak, amit tilos kinyitni. Vagyis az elhunyt testét nem vizsgálhatják meg a rokonok, nem kérhetik, hogy boncolással állapítsák meg a halál okát. Ez persze nem biztos, hogy gyilkosságot leplez, hiszen a vizsgálatokkal az is bebizonyosodna, hogy az illető halálát a COVID betegség okozta – mivel a kormány folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy nincs az országban járvány, már csak ezért is érdekében állna megtiltani a halottak vizsgálatát.
Az új törvény valószínűleg csak fokozza majd a méreginjekciós híresztelés erejét. Elképzelhető, hogy a hatására még kevesebben mernek majd orvoshoz fordulni, és azok, akik attól tartanak, hogy elkapták a koronavírust, inkább titkolni igyekeznek majd a betegséget. Ez pedig tovább fokozhatja a fertőzésveszélyt és a járvány súlyosságát.
