Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét a lakosság


Bankjegyeket vesz ki egy pénzkiadó automatából (ATM) egy ügyfél Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én
Bankjegyeket vesz ki egy pénzkiadó automatából (ATM) egy ügyfél Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én

Tavaly március óta nem látott mélypontra esett júliusban a GKI konjunktúraindexe, vagyis az a mutató, amellyel a gazdaságba vetett bizalmat mérik. Idén április óta az üzleti várakozások mintegy nyolc, a fogyasztóiak több mint húsz ponttal estek, miközben a cégek és a lakosság pesszimizmusa is hasonló mértékben erősödött.

Az európai uniós támogatással készített felmérés főbb területe az üzleti bizalmi index, amely a vállalkozások gazdaságba vetett bizalmát, illetve a fogyasztói bizalmi index, amely a fogyasztók gazdaságba vetett bizalmát mutatja. A felmérés lakossági része még a rezsiemelés bejelentése előtt készült.

A számok alapján

  • a GKI-konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 7,5 pontról mínusz 9,4 pontra romlott;
  • az üzleti bizalmi index értéke 3,7 pontról 2 pontra csökkent;
  • a fogyasztói bizalmi index a júniusban mért mínusz 39,4 pontról mínusz 41,7 pontra romlott júliusban.

A fogyasztói bizalmi index a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, és az elmúlt három év minimumára csökkent. A mutatók szerint a magyar lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét. A lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik.

Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése a GKI szerint kizárólag az ipari várakozások érezhető romlásának következménye. A többi ágazat várakozása ugyanis júniushoz képest javult, bár egyiké sem érte el a májusi szintet.

  • Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki és a várható termelés, a rendelésállomány – ezen belül az export – és a készletek megítélése.
  • Az építőipari termelők hangulata – két hónapos romlás után – júliusban pozitívan korrigált. A magasépítők kilátásai ugyan tovább romlottak, de a mélyépítőké érezhetően javultak, bár továbbra is ez az alágazat a pesszimistább. Érezhetően javult a rendelésállománnyal való elégedettség, az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos viszont csak kevésbé.
  • A kereskedelmi bizalmi index kissé emelkedett júniushoz képest, de így sem sokkal magasabb a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál. A kereskedelmi cégek főleg rendelésállományukat ítélték meg a júniusinál kedvezőbben, de eladási pozíciójukat is jobbnak látták, míg készleteiket kissé kedvezőtlenebbnek.
  • A szolgáltató vállalkozások körében az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt javult, az előző negyedévi forgalomé viszont romlott.

Hónapról hónapra egyre drámaibban látjuk a gazdaság helyzetét

Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben.

A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb felük kifejezetten áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött.

A GKI elemzésében megjegyzi, hogy a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz–ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúlyjavító lépései is hozzájárulhattak.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG