Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei. Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között. Mérgezett ajándék: miért fájhat az új európai médiatörvény a magyar kormánynak?
Az Orbán–Putyin-találkozó miatt összeültek a NATO-tagállamok budapesti nagykövetei
Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok budapesti nagykövetei. A svéd diplomáciai képviselet vezetőjével kiegészült egyeztetés apropóját az adta, hogy mára egyre súlyosabb aggodalommal tölti el a szövetségeseket Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.
Magyar EU-pénzek: valami készülődik Budapest és Brüsszel között
Egyértelműen felgyorsultak az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között a pénzek lehívásának útjában álló problémák megoldásáról, és a kölcsönösen visszafogott retorika ellenére több részterületen is komoly előrelépés történt. A hangsúly hosszú szünet után visszakerült a feltételességi eljárás szupermérföldköveinek teljesítésére.
Mérgezett ajándék: miért fájhat az új európai médiatörvény a magyar kormánynak?
Alig titkoltan a magyar médiahelyzet ihlette azt az új európai uniós törvénytervezetet, amely a tömegtájékoztatás szabadságát hivatott biztosítani. A szerkesztői szabadság, a közmédia védelme és a hirdetési piac versenyhelyzete mellett az óriásplatformok önkényét is célba veszi a tervezet. Egyebek mellett erről is beszélgettünk friss podcastunkban állandó brüsszeli tudósítónkkal, Gyévai Zoltánnal.
Bulgária megvédi az orosz gáztranzit megadóztatását, Magyarország és Szerbia választ ígér
Szófia megvédte döntését az országon áthaladó orosz gázra kivetett új adóról. Eközben Magyarország és Szerbia – amelyek a moszkvai szállításra támaszkodnak – megfogadták, hogy válaszolnak a szerintük ellenséges lépésre.
Jogerős ítélet: nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei
Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, hogy mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe.
Nem biztos, hogy lezárult a pilismaróti kavicsbányaügy – vélik a helyi civilek
A bányaügy nincs még lezárva, a kormányhivatalnál folyik a környezetvédelmi engedélyezési eljárás, amely a vállalkozó kérésére szünetelés alatt állt – adta hírül a tervezett pilismaróti bánya ellen küzdő helyi szervezet, a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület.
Legyen tisztán listás választás Budapesten? Ezt válaszolták a kérdésre a pártok
Fodor Gábor vetette fel egy nemrégiben megjelent véleménycikkben, hogy állítsák vissza a tisztán listás választást a Fővárosi Közgyűlést illetően. Az ötletről megkérdeztük a pártokat.
Az iráni nőké az idei Szaharov-díj
A Mahsza Amini és meggyilkolása nyomán megalakult iráni Nők, élet, szabadság mozgalom kapta idén a Szaharov-díjat, az Európai Parlament legkiemelkedőbb emberi jogi kitüntetését – alig néhány héttel Nargesz Mohammadi bebörtönzött iráni nőjogi aktivista Nobel-békedíja után.
Amit még tudni érdemes
Tempósan bővülnek a NER vagyonlerakói (G7)
A portál számításai szerint mintegy 2700 milliárd forintot ért az a vagyon, amit magántőkealapokban helyeztek el tulajdonosai 2022. december 31-én. Ez a 2022-es 68 ezer milliárd forintos hazai GDP négy százaléka. A 41 tulajdonosnál koncentrálódó vagyon így a magyar gazdaság nem csekély szeletét fedi le.
Hárommilliárd forintnál is többet fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok vezetőinek (24.hu)
A lap utánajárt, hogy igazak-e azok a vádak, amelyek szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai kifizetőhelyként funkcionálnak. Mindössze négy olyat találtak, amelyekben a vezető tisztségviselők – vagy legalábbis közülük többen – nem vesznek fel fizetést, ám előfordul az is, hogy havi 2,5 millió forint az átlagos tiszteletdíj.
Tovább nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma, tavaly már 16 ezernél is több diák járt kinti felsőoktatási intézménybe (Népszava)
Elsősorban a színvonalasabb képzések és a jobb karrierlehetőségek miatt.
Minden jót kíván a mai napra
a Szabad Európa budapesti szerkesztősége
