Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Honnan hiányoznak háziorvosok Magyarországon?


Betöltetlen háziorvosi praxisok Magyarországon 2022 szeptemberében

Miután a magyar állam hosszú ideje elhanyagolja az egészségügyi alapellátási területet, háziorvosból is egyre kevesebb van. Részletesen ábrázoltuk, hogyan áll az ország ezen a téren.

Magyarország népessége stabilan csökken, de a háziorvosok száma még ennél is meredekebb ütemben. Mindez azt eredményezi, hogy mára több mint kilencszázezer magyar él olyan körzetben, ahol nincs betöltve a háziorvosi praxis.

Ez két év alatt kétszázezer fős növekedést jelent, 2019-hez képest pedig több mint háromszázezrest. Alább olvashatja két évvel ezelőtti körképünket.

A KSH alapján tavalyra egy háziorvosra évi 11.404, rendelőben ellátott eset jutott, ami csaknem 45 beteget jelent naponta. Ez azt jelenti, hogy napi nyolcórás rendelés esetén is

átlagosan legfeljebb tíz percet szánhatnak egy betegre.

A háziorvosoknak azonban sokszor ki is kell menniük a betegeikhez, illetve telefonon is rendelkezésre kell állniuk, ami különösen igaz volt a járvány évei alatt.

Az ilyen betegeket is beleszámolva nyolc-kilenc perc jutott egy páciensükre. Az utazási idejüket és egyéb szükséges elfoglaltságaikat (étkezés, mosdó, kötelező adminisztráció és hasonlók) beleszámítva még kevesebbre jön ki.

Rengetegféle feladatuk van
Nem rendelhet napi nyolc órát egy háziorvos, mert akkor számos kötelességét munkaidőn kívül kellene elvégeznie. Ez elképesztően sokrétű lehet a szűrővizsgálatokba vagy a terhesgondozásba való besegítéstől a közegészségügyi-járványügyi feladatokon át a gyermekvédelmi vagy egyes sportorvosi feladatokig, mindezek adminisztrációjával együtt. Sok helyen egyes időszakokban főleg az ő feladatuk a lakosság elsődleges sürgősségi ellátása is, mert nincs más helyettük – túlzás nélkül az utcán vérezhetnének el a sérültek. A minimális napi rendelési időtartam ezért csak két órára és legalább heti 15 órára lett beállítva. Itt végignézheti az aktuális elvárásokat.


Általánosan is az ellátott lakosság egészségi állapotának javítása a feladatuk, a megelőző ellátásoktól és az az egészséges életmódra ösztönzéstől a rehabilitációs és gondozó jellegű ellátásig.

Bakos Ilona miskolci háziorvos telefonál egy betegével 2020. március 24-én
Bakos Ilona miskolci háziorvos telefonál egy betegével 2020. március 24-én

A kizárólag házi gyermekorvosi praxisoknál is jelentős terhelésbeli növekedés látszott 2021-ben. Idetartozik, hogy különösen idősödnek a házi gyermekorvosok, az akadozó utánpótlás miatt ezeket igen gyakran kevésbé hatékony vegyes praxisokkal (gyerek- és felnőttpraxis egyben) pótolták.

A Házi Gyermekorvosok Országos egyesülete szerint ezzel a

a gyerekek rosszabb orvosi ellátáshoz jutnak,

a megszüntetett gyerekorvosi praxis pedig „soha nem alakul vissza”.

Mindez leginkább azért jelentős probléma, mert a háziorvosok végzik az alapellátást: jellemzően először hozzájuk fordul a lakosság minden érdemi egészségügyi problémájával a hasfájástól a szédülésig.

Ők folyamatosan látják a betegeket mindenféle bajukkal, jellemzően a családjukat és a körülményeiket is, általában

ők ismerik a legjobban pácienseik egészségi állapotát,

gyakran több évtizedre visszamenően.

Ha nagyon kevés idő jut egy betegre, az ott élők értelemszerűen kevésbé jó ellátást fognak kapni, és valószínűleg többen fognak elkerülhető okokból korábban meghalni.

Mindehhez Magyarországon többek között olyan problémák is társulnak, hogy a háziorvosok átlagéletkora évek óta nagyon magas, miközben egyre kevésbé jön az utánpótlás.

„Mára az ország lakosságának körülbelül felét hatvan év feletti háziorvosok látják el, ezért az állandó háziorvos nélkül maradó állampolgárok száma várhatóan ugrásszerűen fog megemelkedni két-három éven belül” – jelezte előre a Magyar Orvosi Kamara 2019-ben.

Ez be is következett, mára csaknem a népesség tizede maradt állandó háziorvos nélkül. Azt várhatjuk, hogy öt-hat éven belül várhatóan a megmaradt háziorvosok elsöprő többsége lesz már a nyugdíjkorhatár felett. Nemcsak az állandó háziorvos nélküliek óriási száma miatt, de a betöltetlen praxisok eloszlásán is látszik, hogy mindez országos probléma.

Ez messze nem egy pillanatnyi helyzet, tízből kilenc praxis tartósan betöltetlennek számít, azaz több mint fél éve nincs a környéken állandó háziorvos.

Ha hiányzik valahonnan az állandó háziorvos, az nem azt jelenti, hogy teljesen ellátatlanul marad a lakosság, csak nehezebben férhetnek hozzá az alapellátáshoz.

Ilyenkor helyettesítéssel oldják meg, hogy egy település vagy városrész se maradjon ellátatlanul. A helyettesítés rendszerint azzal jár, hogy kevesebb ideig tud ott rendelni a helyettesítő orvos, vagy messzebb lévő településre kell utazniuk a betegeknek. Ha kevesebb időt tud a betegeire szánni a helyi orvos, a betegek is kevésbé tudják igénybe venni a szakértelmét.

„A szakellátás ötven százalékától eltekinthetnénk, ha a háziorvosi kompetenciát növelnénk, ha több hatáskört kapnának” – mondta erről korábban a Szabad Európának Papp Magor háziorvos.

Az orvoshiány nem kizárólag a kis falvak problémája, a körzethatárok általában is komoly módosításra szorulnának.

A finanszírozás részletei nélkül a praxisok olyanok, mint egyfajta körzetenkénti orvosi vállalkozások, el is lehet őket adni. Ezeknek szinte kizárólag az állam a vevőjük, az állam pedig döntő részben fix pénzt ad a praxisoknak, főleg az ellátott lakosság száma alapján.

Ebből az következik, hogy ott éri meg a legkevésbé háziorvosnak lenni, ahol kevés a biztosított és fogy a lakosság, nekik viszont sok a problémájuk, és területileg is jobban el vannak szórva a betegek.

De olyan orvosi beszámolókat is hallottunk, hogy időnként nem biztonságos egy idősödő női háziorvosnak az elszegényedett környék egy-egy részét egyedül felkeresnie.

A praxisok mérete változó, nagyjából ötszáz–háromezer fő közti körzetekben dolgoznak. A házi gyermekorvosi praxisok jellemzően kisebbek, mint a felnőttekéi.

A jelenlegi körzetek nagyjából harmada tartozott ötezer főnél kisebb falvakhoz, ahol lényegesen nehezebb megszervezni az ellátást, mint a nagyobb településeken.

Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hiányoznak jelenleg a háziorvosok, az összes praxis arányában viszont a szomszédos Nógrád megyéből.

A legszegényebbek egészségügyi ellátási problémáiról az alábbi cikkből tájékozódhat alaposabban.

Orbán szerint csak elrontani lehet egy átszervezést

A háziorvosok rendszerének problémája nem új keletű, de csak az elmúlt bő egy évtizedben vált igazán súlyossá. A legutóbbi nagy kormányzati egészségügyi stratégiában, az Egészséges Magyaroroszág 2014–2020-ban még fő célként lőtték be a betöltetlen praxisok számának csökkentését és a háziorvosok fiatalítását (a korfa javulását) is.

Egyik sem sikerült,

miután az időszak alatt valójában érdemi megújítás szándéka sem merülhetett fel a kormány részéről.

„Semmilyen egészségügyi átszervezés vagy reform nem lesz. Harminc éve követem a reformokat testközelből, és azt láttam, hogy az egészségügyi reformokkal az emberek csak rosszabbul jártak. Tehát az a jelszavam, hogy csak reformot ne” érvelt Orbán Viktor 2021 nyarán egy kiszivárgott, pároldalas fekvőbeteg-ellátási átszervezési felvetés kapcsán.

Orbán Viktor belgrádi sajtótájékoztatóján 2021. július 8-án
Orbán Viktor belgrádi sajtótájékoztatóján 2021. július 8-án

A miniszterelnök gondolata nemcsak azért volt újszerű, mert komoly átalakítás nélkül garantáltan rosszabbul fognak járni a betegek, többek között a korábban leírt folyamatok miatt, hanem azért is, mert a kormány tényleges döntései pont az ellenkezőjéről szóltak, egy hónapppal előtte épp teljes egészségügyi reformra kértek óriási támogatást az Európai Uniótól.

Valamilyen szándék hivatalosan újra van

A jelenleg érvényes egészségügyi stratégia már kevésbé fogalmaz meg konkrét célokat a háziorvosok kapcsán, „megoldandó kérdés” ebben a háziorvosok hiánya, az alapellátás megerősítése pedig például „szükséges”.

Ezt jelenleg főleg a praxisközösségekkel képzeli el kormány. Ebből már most is sok működik eredményesen az országban, több terület szakemberei egyfajta egészségmenedzsment-csapatként együtt biztosítják a térség alapellátását.

Ilyenkor az egész csoport számít háziorvosnak, de nem minikórházként kell elképzelni, mivel kizárólag a rutineseteket látják el.

A háziorvosoknál is történt 2021-ben komoly béremelés. Míg az előző években a háziorvosoknak nagyjából másfél millió forint körüli összegből kellett kigazdálkodniuk az asszisztensük fizetésétől kezdve a gyógyszerkészleten és az utazásaikon át mondjuk a rendelő rezsijét, azóta nagyjából egymillió forinttal többől intézhetik mindezt.

Önmagában viszont a béremelés a kevésbé bonyolult része a problémának. A háziorvosok ugyanis nem szigetszerűen működnek, az ápolók, a védőnők, az iskolaorvosok, a fogorvosok, a mentők, a rendelőintézetek és az illetékes kórházak közötti feladatmegosztás erősen összefügg, a teljes betegutat és a különböző ellátási képességeket egyben tekintve lehet csak igazán eredményesen átalakítani a rendszert.

Itt pedig az alapellátás komoly átszervezésére és megerősítésére érdemes számítani, miután évtizedek óta folyamatosan hajtogatott fő probléma, hogy a magyar ellátás túlzottan kórházcentrikus, noha az államnak biztosan olcsóbb és a betegeknek is sokkal jobb lenne, ha kevésbé várná meg a rendszer, hogy a betegeknek súlyos baja legyen.

A kormány elvileg augusztusra ígérte, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megismerheti a reformterveit – mondta el a Szabad Európának nemrég Svéd Tamás, a MOK titkára. Ez nem történt meg, de az orvosok nagyon remélték, hogy nem megint pár nappal az átalakítás előtt derül majd csak ki.

„Annak ellenére hogy az egészségügy egy darázsfészek, most már muszáj hozzányúlni, különben a közellátás romlása folytatódik, és a folyamat csak gyorsulni fog” – nyilatkozta a MOK titkára.

Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a kormány mégsem hajlandó semmilyen érdemi egyeztetésre a szakmai képviselettel. Sőt, a korábbi megállapodásaikat sem kívánja már betartani.

  • 16x9 Image

    Németh Dóra

    Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre. 

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG