Az elmúlt két évben sok, Brüsszelnek tetsző intézkedést hozott a magyar kormány annak érdekében, hogy megkapja a beragadt uniós pénzeket. Ennek ellenére a jogállamiság erősítésére és a korrupció elleni küzdelem érdekében hozott kormányzati lépések nem tűnnek túl hatékonynak a Transparency International legfrissebb tanulmánya szerint.
Hiába döntött úgy a kormány, hogy az uniós támogatásokért cserébe komolyan veszi az Európai Bizottság és az Európai Parlament észrevételeit, az elmúlt két évben nem lett kevésbé korrupt hely Magyarország. A Transparency International korrupcióérzékelési indexén Magyarország 2023-ban 42 pontot szerzett a száz pontig terjedő listán. (Minél alacsonyabb a szám, annál korruptabb egy ország.)
Ugyanannyi pontot értünk el, mint 2022-ben, igaz, egy helyet javítva, a lista 76. helyén végeztünk a 180 országot rangsoroló felmérésben. „Ez közepes korrupciós fertőzöttséget jelent világviszonylatban, viszont miután nem sikerült javítani az uniós pozíciónkon, Magyarország az Európai Unióban az utolsó helyet foglalja el” – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy e felmérés szerint a 27 tagú Európai Unió legkorruptabb országa vagyunk.
A lecsúszás folyamatos: míg 2012-ben Magyarország az Európai Unió 19. helyén állt a pontszámot tekintve, öt évvel ezelőtt már csak Görögország és Bulgária nyújtott gyengébb korrupció elleni teljesítményt. 2022 óta Magyarország tölti be az európai uniós országok sereghajtó pozícióját.
A legújabb tanulmány egyik legfontosabb része az volt, hogy az Európai Unió által kikényszerített reformok következtében javult-e a magyar helyzet a korrupció ellen tett és a jogállamiságot erősíteni hivatott intézkedések hatására.
A korrupció elleni intézkedések zászlóshajójának szánt Integritás Hatóság kapcsán a TI Magyarország rámutat: a formai értelemben a kormánytól független főhatóság működése során kénytelen az államigazgatás különböző szervezeteire hagyatkozni. A szervezetnek az uniós források sérelmére elkövetett visszaéléseket kellene leküzdenie, de konkrét jogsértésekkel kapcsolatban csak korlátozott jogosítványokkal rendelkezik: saját maga tulajdonképpen nem intézkedhet.
„Ha azonban egyedi ügyben vizsgálódik, és visszaélést tapasztal, annak tisztázására kénytelen más, az adott ügyfajtában eljárni jogosult állami szervet felkérni” – olvasható a TI jelentésében.
Ehhez kapcsolódóan: Az uniós korrupciós lista utolsó helyén – „Kleptokrata állam van most már Magyarországon”
A Transparency egy éve még azt mondta, hogy ha az új főhatóság vezetése elkötelezett, és képes, illetve hajlandó konfliktust vállalni a kormánnyal és a kormány által foglyul ejtett állami intézményekkel, akkor hozzájárulhat a korrupció visszaszorításához. Az ehhez szükséges elemi feltételek, így a költségvetés és a megfelelő létszámú szakembergárda rendelkezésre áll. Az Integritás Hatóság 2023-ban több mint 17 milliárd forintból gazdálkodott, 62 fő állt az alkalmazásában. Saját közlése szerint működésének első évében 186 bejelentést fogadott, 2023 decemberéig összesen 21 ügyet vizsgált, amelyeknek az értéke együttesen 315 millió eurót tett ki.
A TI szerint a kormány nem veszi komolyan az Integritás Hatóságot. Ezt onnan lehet tudni, hogy a szervezet által megfogalmazott ötven ajánlás közül mindössze egytucatnyit támogatott, míg 23 ajánlással egyáltalán nem értett egyet, és nem vállalta intézkedés megtételét.
A kormány egyebek mellett a közbeszerzési árak és a piaci árak összehasonlítását lehetővé tévő módszertan bevezetésére, valamint az európai uniós finanszírozás körében zajló szabálytalanságkezelés folyamatának nyilvánossá tételére sem volt hajlandó. A TI szerint mivel az általa előterjesztett javaslatok nem kötik a kormányt, az Integritás Hatóságnak nem maradt más eszköze, mint hogy a kabinet elutasító álláspontja miatt nyilvánosan kifejezze a sajnálkozását.
„Az egyetlen pozitív és jó hír, hogy az Integritás Hatóság nem vált foglyul ejtett intézménnyé” – mondta Martin József Péter.
A civil szervezet szerint nem jobb a helyzet az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoportban sem, amelynek a TI Magyarország is tagja. A munkacsoport is hatásköri deficittel küzd: nem vizsgálódhat konkrét korrupciós gyanú alapján, és nem kérhet felvilágosítást arról, hogy a visszaélések leküzdéséért felelős hatóságok megfelelően végzik-e a dolgukat. A TI szerint a munkacsoport akkor működhetne hatékonyan, ha nemcsak a civil tagok, hanem az állami oldal is komolyan venné a munkáját.
„Jellemző, hogy a kormány nem vonta be a munkacsoportot a már több mint egy éve készülő korrupció elleni stratégia kidolgozásába, és a munkacsoport a feladatait érintő jogszabályok tervezetéről sem kap tájékoztatást” – tették hozzá.
A Korrupcióellenes Munkacsoport egyetlen konkrétan megfogalmazott feladata a magyarországi korrupciós helyzetet értékelő éves jelentés elkészítése. Az első, 2022. évre vonatkozó jelentés 2023. március 15-én jelent meg. A kormány ebben az esetben sem hagyta jóvá az érzékenyebb javaslatokat: például a közérdekű adatok nagyobb hozzáférhetőségét vagy a korrupciós ügyekben a pótmagánvád lehetőségét megengedő büntetőeljárási reform felülvizsgálatát.
Kérdezni csak szabályosan
A kormány az elmúlt egy évben az uniós jogállamisági eljárás hatására nemcsak visszavont egyes korlátozásokat, de néhány, a nyilvánosság erősítését szolgáló új rendelkezést is életbe léptetett. A TI szerint pozitívum, hogy a közhatalmi szervek nem köthetik az adatigénylések teljesítését magas összegű díj előzetes megfizetéséhez, és már több mint egy éve nem trükközhetnek azzal, hogy 15 napon vagy 45 napon belül reagálnak a hozzájuk intézett információkérésre. „Az is üdvözlendő újdonság, hogy a bíróságok, legalábbis elviekben, a korábbiaknál sokkal gyorsabban kötelesek elbírálni a megtagadott adatigénylések miatt indított pereket” – tették hozzá.
A TI szerint ugyanakkor a kormány megerősítette az üzleti titok védelmét, és csak tavaly decemberben újabb, közel fél tucat nyilvánosságkorlátozó törvényi rendelkezést léptetett életbe. Az új előírások alapján a hatóságok idén már nem kötelesek egyebek mellett arra, hogy olyan információkérést teljesítsenek, amely nem a közvetlenül általuk, hanem a nekik alárendelt szervezetek által birtokolt adatok megismerésére irányul.
Az állami vállalatok pedig többek között arra nyertek felhatalmazást, hogy tíz éven át titokban tartsák külföldi beruházásaik adatait, míg a kormány az eddigi tíz év helyett húsz évre zárhatja el az úgynevezett 2000-es határozatokat. Ilyen határozatokban dönt például a költségvetési pénzek átcsoportosításáról vagy a minisztériumok és más alárendelt szervek feladatairól.
A civil szervezet azt is kifogásolta, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer esetében nem történt érdemi előrelépés. A parlamenti képviselők és a közjogi vezetők kivételével a vagyonbevallásokat továbbra is csak a nyilatkozatot tevő személy hivatali felettesei ismerhetik meg, és a komolyan vehető ellenőrzés is teljességgel hiányzik.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP többsége szerint Orbán Viktor már Európa cselekvőképességét veszélyezteti
„Legyen szó akár a parlamenti képviselők vagy a kormánytagok kiemelt közfigyelem övezte vagyonnyilatkozatairól, akár a bírók, az önkormányzati képviselők és a polgármesterek, az ügyészek vagy a különféle állami szervek dolgozói által készített vagyonbevallásokról, a nyilatkozatok összevetésére a valósággal tulajdonképpen sosem kerül sor” – közölte a TI.
Nincs valódi szankció, így aki „hibázik” vagy hiányos nyilatkozatot készít, elegendő a kiegészítés vagy pontosítás, komolyan vehető elszámoltatásra sosem kerül sor. A TI szerint hiába ígérte meg a kormány 2022-ben a vagyonnyilatkozati rendszer megújítását, az áttörés olyannyira elmaradt, hogy az eredmény a kiinduló helyzetnél is rosszabb lett. A módosítások hatására a közhatalmi vezetőknek csupán a jövedelmükről kellett nyilatkozniuk, ám a konkrét összegek feltüntetése nélkül, sávos kategóriák megjelölésével. Az álreform végül a korábbi vagyonnyilatkozati rend részleges visszaállításába torkollott. A sokadik, ma is hatályos átalakítás következtében azonban a nyilatkozatot tevőnek nem kell feltüntetnie az általa használt lakóingatlant, és a jövedelmeket is csak értékkategóriák szerint kell megjelölni.
A TI megdöbbent, amikor az Országgyűlés hivatala elrendelte, hogy a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataiból 2012-ig visszamenően törölni kell a hozzátartozóik nevét. „Így mostantól visszaható erővel titkossá vált az is, hogy Gyurcsány Ferenc feleségét Dobrev Klárának, Orbán Viktor nejét pedig Lévai Anikónak hívják” – közölte a szervezet.
A TI szerint a vagyonnyilatkozatoknak jelen formájukban semmi értelmük, amin az sem változtat, hogy az Integritás Hatóság jogosult a vezető államhatalmi tisztségviselők vagyonnyilatkozatát ellenőrizni. A részletszabályok egy év alatt sem készültek el, ezért eddig egyetlen vagyonnyilatkozati vizsgálat sem indult.
„Egy sok évtizedes abszurd dráma újabb felvonása zajlik a vagyonnyilatkozatok esetében. Amíg nincsen egy olyan független ellenőrző szerv, amely hitelt érdemlően tudná ellenőrizni a vagyonnyilatkozatokat, addig a rendszer nem lesz alkalmas arra, hogy a valós vagyoni helyzetet tükrözze” – vélekedett Martin József Péter.
A tízmilliárd eurós kérdés
Az uniós támogatások (kohéziós alapok) megszerzése érdekében a kormány igazságügyi reformcsomagot fogadott el, amely több, a bíróságok függetlenségét kirívóan csorbító rendelkezést is hatályon kívül helyezett. Erre hivatkozva szabadított fel egyébként a 21,9 milliárd eurós keretből 10,2 milliárd eurót az Európai Bizottság tavaly decemberben a kohéziós alapból.
Azonban továbbra is zárolva marad mintegy 11,7 milliárd euró. Mint ismert, a jogállamisági problémák miatt Magyarország a koronavírus-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapból járó 10,4 milliárd euróhoz sem fér hozzá (6,5 milliárd eurót tesz ki a vissza nem térítendő támogatás, míg 3,9 milliárd euró a kedvezményes kamatozású hitel), kivéve 920 millió euró előleget, amelynek lehívására a közelmúltban kapott zöld jelzést a magyar kormány.
A TI szerint a reformok hatására az állami szervek többé nem támadhatják meg a számukra kedvezőtlen bírósági ítéleteket a hatalom kinyújtott karjaként működő Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság tagjai a jövőben nem kérhetik automatikus bírói kinevezésüket a Kúriára. A kormány azt a rendelkezést is visszavonta, amely tiltotta a magyar bírók által az Európai Unió Bíróságánál úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. Az igazságügyi reform legnagyobb hatású intézkedése a bírók által saját maguk közül választott Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreinek és szervezetének nagymértékű megerősítése.
Mi az a korrupciós index?
A Korrupcióérzékelési indexet 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. Az index alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Az Európai Bizottság 2018-tól alkalmasnak találta a Transparency International indexét a korrupció mérésére és trendek megfigyelésére.
„A bizottság által kikényszerített igazságügyi reform mégis alkalmatlan a bíróságok autonómiájának helyreállítására, ahhoz ugyanis a jogállam újbóli felépítésére lenne szükség” – közölte a szervezet. A reform számos kockázatos területre, így például az ügyelosztási rendre vagy a bírók előmenetelét és javadalmazását övező visszásságokra nem vagy csak korlátozottan vonatkozik. A TI szerint a fő gond azonban az, hogy a reform elkésett, a kormánypártok 14 éves regnálása során a bíróságok is egyre nehezebben tudják kivonni magukat a kormány befolyása alól. Az autonómiatörekvések érvényesítését az is nehezíti, hogy a bírósági vezetők többsége 2010-et követően nyerte el hivatalát, márpedig a kormányzat „jellemzően nem kormánykritikus szakembereket juttat vezető állásokhoz”.
A TI szerint hiába függetlenek a bíróságok, ha a korrupció leküzdéséért felelős hatóságok nem teszik a dolgukat, hiszen vádemelés hiányában ítélkezésre sem kerülhet sor.
A korrupciós ügyekben előterjeszthető pótmagánvád is kapcsolódik az igazságszolgáltatási reformhoz, miután megteremti azt a lehetőséget, hogy ha nem nyomoznak a hatóságok, vagy nem emelnek vádat, akkor a bíróságon lehet kérni. Nem sok ilyen ügy lett.
Az Országos Bírósági Hivatal által a Korrupcióellenes Munkacsoportnak küldött tájékoztatásból kiderült, hogy tavaly október végéig mindössze 22 esetben terjesztettek elő felülbírálati indítványt. A bíróság a már elbírált 17 eset közül 15 ügyben elutasító döntést hozott, vagyis mindössze két esetben utasította a bűnüldöző szerveket a büntetőeljárás megindítására vagy folytatására, vádindítvány benyújtására pedig még nem került sor. „Ezek a számok mindennek tekinthetők, csak áttörésnek nem” – tette hozzá a TI.
Martin József Péter szerint a magyar visszaélési rendszernek egyedi mintázata van: ennyire központosított korrupció máshol nincs az Európai Unióban. „Az állami intézményeket foglyul ejtették, már régen nem a közjót, hanem valami másfajta részérdeket képviselnek” – tette hozzá.
Pedig az ügyvezető szerint összefügg a korrupció elleni küzdelem és a termelékenység, illetve egy ország állampolgárainak jóléte. „Magyarország az EU legkorruptabb országa, és itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP értéke. Összefügg, hogy mennyire korrupt és milyen a jövedelemtermelő képessége egy országnak” – mondta.
