Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt dinamikusan emelkedtek a bérek. Az infláció alacsony volt, így valóban azt érezhette a legtöbb munkavállaló, hogy jobban él. Jövőre már az áremelkedés elviszi a béremelést, és a fizetések sokkal kevesebbet fognak érni. Eközben újabb fronton korlátozza a kormány a munkavállalók jogait.
Reálbércsökkenés – ez lesz a 2023-as esztendő közgazdasági kifejezése, amelyet a legtöbb munkavállaló a saját bőrén fog tapasztalni. A reálbércsökkenés azt jelenti, hogy a béremelések alacsonyabbak lesznek, mint a fogyasztói árak emelkedése, vagyis a fizetések kevesebbet fognak érni, nem lehet annyi mindent vásárolni, mint korábban.
Ezt már alig érzik meg
Jövőre nincsenek országgyűlési választások, és ez a minimálbér-emelésben is megmutatkozik. Míg egy évvel ezelőtt húsz százalékkal emelték a legkisebb munkabért 5,1 százalékos infláció mellett, addig 2023. január 1-jétől csak 16 százalékkal többet vihetnek haza a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók.
Azért a csak szócska, mert ez lesz az első év, amikor a legkisebb munkabér emelését nagyrészt megeszi az infláció. Bár még nincsenek végleges adatok, de a 2022-es átlagos infláció megközelíthette a 15 százalékot, míg jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzése szerint 15–19,5 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
Sőt az élelmiszerek esetében még drámaibb lehet a növekedés, mert az MNB arra számít, hogy közel harmincszázalékos drágulás lehet jövőre az idei évhez képest. Pedig ez sem volt alacsony: 2022-ben 45-50 százalékkal emelkedhetett az élelmiszerek ára. Ezek az adatok azt vetítik előre, hogy a legoptimistább esetben is stagnálnak a bérek, de nagyobb az esélye annak, hogy durván csökkennek a reálkeresetek (béremelkedés mínusz infláció).
A fogyasztói árak emelkedésénél sokkal húsba markolóbb az élelmiszerek drágulása, hiszen bevásárolni mindennap szoktunk, új televíziót vagy autót ritkábban veszünk. Pedig a 15 százalékos inflációban utóbbiak is benne vannak.
De nem csak a minimálbéresek vannak nehéz helyzetben. A nemzetgazdaság egészében az átlagkeresetek mintegy 17-18 százalékkal nőhettek idén, amiből nem sokat éreznek a fizetésből élők a 15 százalékos infláció miatt.
A Portfolio idézte az MNB szakértőit, akik szerint jövőre a 15–19,5 százalékos infláció mellett a nemzetgazdaságban 9,8–10,8 százalékos átlagkereset-növekedés lehet csak. Ez viszont már 4–10 százalékos reálkereset-csökkenést jelent, vagyis sokkal kevesebbet fognak érni a fizetések jövőre.
A minimálbér január 1-jétől bruttó 232 ezer, míg a garantált bérminimum 14 százalékos emeléssel 296 ezer forintra nő.
De nem mindenki jár ilyen rosszul: a politikusok és sok állami tisztségviselő bére jelentősen nőni fog. Egy négy évvel ezelőtti jogszabály-módosítás a parlamenti képviselők, a miniszterelnök és az államfő fizetését az átlagkeresetek alakulásához köti.
Az RTL ez alapján arról írt, hogy ha idén 17,7 százalékkal nőnek a keresetek, akkor legalább 230 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak a parlamenti képviselők 2023-ban, miután az alapfizetésük bruttó 1,54 millió forintra emelkedhet.
Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jól jár: a kormányfő bruttó fizetése márciustól csaknem 860 ezer forinttal nőhet, 5,7 millióra, míg a parlament elnökének több mint hatszázezer forinttal emelkedhet a bére, így bruttó 4,2 milliót vihet haza minden hónapban. Novák Katalin köztársasági elnök tavasztól csaknem bruttó 4,6 milliót kereshet majd.
Összehasonlításképpen: januártól az átlagos nyugdíj összege 27 ezer forinttal, 207 ezer forintra nő, az átlagnyugdíjhoz képest tehát több mint harmincszoros az emelkedés.
A G7 számítása szerint januártól a képviselőkénél sokkal szerényebb emelést kapnak a tanárok is: egy pályakezdő gimnáziumi tanár bruttó fizetése az emelés után 241 ezer forintról 263 ezer forintra nőhet, ami alig ezer forinttal több, mint a jövő évi garantált bérminimum.
A munkáltató diktál
De nemcsak a fizetések változnak jövőre, hanem a munkavállalók jogai is. A kormány által beadott és a parlament által megszavazott törvény szerint tovább csorbulnak a munkavállalók jogai.
Eddig is igen kevés, összesen hét szabadnapról dönthetett egy alkalmazott, hogy mikor vegye ki. Jövőre bizonyos esetekben lehetővé tennék, hogy a munkáltató megtagadja a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő szabadságkiadást.
Változás az is az eddigiekhez képest, hogy semmilyen díjazás nem illeti meg a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót. A szakszervezetek szerint így a munkáltató költségek nélkül várhatja meg, hogy az adott munkakörre egészségi okból alkalmatlan munkavállaló maga szüntesse meg munkaviszonyát, megfosztva ezáltal a felmondási időre és végkielégítésre vonatkozó jogosultságoktól.
Elvileg pozitív változás, hogy több szabadnap jár gyermek születése esetén az apáknak. Az apasági szabadság első öt napjára (a mostani szabályokat érintetlenül hagyva) a távolléti díj száz százaléka illeti meg a munkavállalót, a szabadság hatodik és tizedik napja között ugyanakkor már csak a negyven százalékára lennének jogosultak az apák.
Hiába nőnek a kivehető szabadnapok, ahogy beszámoltunk róla, a legtöbb apuka nem fogja az apaszabadság második felét igénybe venni, mert túl sok pénz esne ki a családi kasszából.
Elbocsátások jöhetnek
Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt sokat javult a munkavállalók helyzete. Dinamikusan nőttek a bérek, és bár a kormány 2010 óta a munkavállalói jogok megnyirbálásán ügyködik, a munkaerőhiány miatt a legtöbb munkáltató nem élt a törvény adta lehetőségekkel.
Sőt igyekezett vonzó munkahelyi környezetet, versenyképes fizetést adni az alkalmazottaknak, és egyre nagyobb figyelmet fordítani a régi dolgozók megtartására, motiválására.
Most viszont fordulhat a kocka, miután a gazdaság recesszióközeli állapotba került. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint bár a hazai gazdaság a harmadik negyedévben éves alapon négy százalékkal nőtt, negyedéves bázison már 0,4 százalékkal visszaesett.
Az autógyártásra épülő feldolgozóiparon kívül szinte minden ágazat megszenvedi a következő időszakot. Az elszabaduló infláció miatti keresletcsökkenés és az energiaárak drágulása nehéz helyzetbe hozza a legtöbb szektort.
Eddig áremelésekkel tudták a vállalatok áthárítani a fogyasztókra megemelkedett költségeiket, de ha visszaesik a kereslet, kénytelenek lesznek megválni dolgozóik egy részétől, így csökkentve költségeiket. Nagy kérdés, hogy átmeneti lesz ez az időszak, vagy elnyúló válság következik.
