Ezekben a napokban vették át diplomájukat a német és osztrák partneregyetemeken azok a Freeszfe-s hallgatók, akik az egyesület Emergency Exit (EmEx) diplomamentő programjában fejezték be tanulmányaikat. Az egyesület nehéz anyagi körülmények között folytatja a munkát, ez azonban a diákok teljesítményén nem látszik; a diplomamunkák magas színvonaláról valamennyi külföldi nagy egyetemen elismeréssel beszélnek.
„Jelenleg százhúsz EmEx-es és negyven felnőttoktatásban tanuló diákunk van. Rengeteg órát kell bepótolniuk, újabb vizsgákra készülnek. Ez egy nagyon hajtós vizsgaidőszak, nagy a nyomás az oktatókon, diákokon egyaránt” – mondta a Szabad Európának Csató Kata bábos, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori tanára, a Freeszfe elnöke és oktatója.
„Nem engedünk a színvonalból”
Amikor arról kérdeztük, milyen anyagi körülmények között végzik mindezt, Csató Kata azt felelte, folyamatosan próbálnak támogatókat megnyerni az ügyüknek, de „Magyarországon oktatási tevékenységet végző intézmény finanszírozásához támogatót találni nagyon nehéz”.
Mindössze öt állandó munkatársuk van, mindenki más önkéntes alapon dolgozik, miközben olyan művészek, szakemberek tanítják a diákokat, mint például Enyedi Ildikó, Gigor Attila, Ascher Tamás, Bagossy László, Mundruczó Kornél, Tarr Béla és Fliegauf Bence.
Csató Kata azt mondta, nem is elsősorban a rezsi kifizetése okoz gondot, hanem az, hogy minden eszköz a rendelkezésre álljon, ami szükséges az oktatáshoz.
„Ebben az évben le kellene tenni az asztalra tizenhárom vizsgafilmet, hét vizsgaelőadást, és akkor még nem tartunk ott, hogy miből fizetjük ki a rezsit. Ezért mondtam kis túlzással, hogy a következő óráig látunk előre. Nem a fizetés és a bérleti díj a legnagyobb kérdés, hanem az, hogyan tudjuk az oktatást biztosítani. Mindenütt külön kiemelték a diplomamunkák magas minőségét, és nem engedünk a színvonalból.”
A hallgatók tanulmányainak finanszírozására a Freeszfe Egyesület Független Művészetoktatási Alapot hozott létre, amelyen keresztül bárki támogathatja a munkájukat.
Színész- és színházidramaturg-osztály diplomázott
Mint arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, az Emergency Exit (Vészkijárat) névű program azért jött létre, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem azon hallgatóinak se kelljen lemondaniuk a diplomáról, akik nem akarják a „modellváltó” egyetemen befejezni a tanulmányaikat.
Ennek jogi hátterét úgy teremtette meg a Freeszfe Egyesület, hogy hasonló képzést folytató, akkreditált európai egyetemekkel vette fel a kapcsolatot, megállapodott az intézményekkel abban, hogy formálisan átveszik a volt SZFE-s diákokat, elismerik korábbi kurzusaikat és megszerzett kreditjeiket. A programban
- a salzburgi Mozarteum,
- a ludwigsburgi előadóművészeti egyetem,
- a varsói színművészeti egyetem,
- a svájci Academia Dimitrij,
- a pozsonyi színművészeti egyetem
- és a bécsi zeneművészeti egyetem vesz részt.
Csató Kata azt mondja, valamennyi külföldi partneregyetemmel hosszú távú együttműködést terveznek, és korábban több végzős is beszélt a Szabad Európának arról, hogy az Emergency Exit jó lehetőség nemzetközi alkotóműhelyek, közös projektek létrehozására.
Ezekben a napokban egy nyolcfős színházidramaturg-osztály és tíz színművészhallgató vehette át a diplomáját a ludwigsburgi előadóművészeti egyetemen, illetve Salzburgban – utóbbiaknak külön diplomaosztó ünnepséget szervezett az osztrák zeneművészeti egyetem.
Arra a kérdésre, lesz-e munkájuk itthon a friss diplomásoknak, és nem bélyeg-e rajtuk a Freeszfe-s háttér, Csató Kata azt mondta, a végzősök közül többnek már van szerződése, de a kulturális szféra alapvetően telített, mindentől függetlenül problémás elhelyezkedni a piacon, éppen ezért veszélyes minden évben új osztályt indítani.
„Hogy lesz-e jelentősége annak a megítélésükben, hogy a Freeszfe segítségével végeztek, most még nem látni.”
Mindent dokumentálnak, és ezt most megmutatják
Csató Kata elmondta, a Freeszfe és a diákok életének minden fontos eseményét dokumentálják, fotók, filmek készülnek. Ennek egyik első, a nagyközönség számára is látható eredménye az éppen beszélgetésünk másnapján, október 20-án nyílt tárlat: Felemelt kézzel fotókiállítás: Mit csinálnak most az egykori egyetemfoglalók?
Egy évvel az események után korábban soha nem látott képeken követhetjük nyomon az egyetemfoglalás hetvenegy napját. Mint a kiállítás létrehozói írják:
„A képek kronológiai sorrendben helyezkednek el, alapvetően a kint-bent dramaturgiára fókuszálva, amely a foglalás szervezőelve is volt: ki jöhet be, kinek kell kint maradnia? Így a 71 nap legtöbb eseménye percepció szempontjából két részre szakadt: a benti valóság és a kifelé vetített kép, melyet a támogatóink, a sajtó és a nagyvilág felé mutattunk. Nagyszabású kiállításunkon ezt a két pólust szeretnénk összehozni egy utolsó emlékezés és akár elengedés gesztusaként.”
Az AB nemet mondott a bíróság indítványára
Az Alkotmánybíróság a minap elutasította azt a bírói kezdeményezést, amely a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte a taláros testülettől.
A 2020. november végén hatályba lépett rendelet szerint rendkívüli helyzetben, így a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt a fenntartó megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatók, és a felsőoktatásban részt vevők számára a rendkívüli helyzettel érintett félév nem számít bele a finanszírozott félévek számába.
Ez volt az a rendelet, amelyet Csató Kata szerint kifejezetten a kormányzati kommunikációban modellváltásnak nevezett átalakítás ellen tiltakozó SZFE-s diákok és oktatók ellehetetlenítésére hoztak létre, és amelyre hivatkozva döntött úgy tavaly novemberben az egyetem új fenntartója, hogy az intézményben a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei már nem állnak fenn, és a tanév csak 2021. február 1-jétől folytatható.
Az Alkotmánybíróság szerint a rendelet nem sérti a felsőoktatási autonómiát, a felsőoktatáshoz való jogot szükséges és arányos mértékben korlátozza, mert az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, és egy speciális jog gyakorlását teszi lehetővé a fenntartó részére a felsőoktatási intézmény szenátusának egyetértésével.
A taláros testület nem volt egységes az állásfoglalásban, két tagja különvéleményt fogalmazott meg. Mint írják, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs nem ért egyet a határozat rendelkező részével, álláspontjuk szerint az indítvány alapján a vizsgált rendelkezést meg kellett volna semmisíteni.
