Zágrábban csak pánikot okozott, kirohantak az emberek az utcára, de volt olyan horvát falu, ahol minden házat megrongált a hétfő hajnali földrengés. A szeizmológus szerint ott, ahol a mostani földrengés bekövetkezett, újabbakra is számítani lehet.
Mint arról beszámoltunk, hétfőn reggel földrengésre ébredtek Zágráb és Közép-Horvátország lakói. 6 óra 28 perckor mozdult meg a föld, a lökések ereje a Richter-skála szerint 5,3-es volt, megközelítette a márciusi, pusztítóbb földmozgás erősségét.
Majd reggel 8 óra előtt még két utórengés, egy 4,7 és egy 4,1 erősségű mozgás következett. Az epicentrum Zágrábtól 50 kilométerre délkeletre 2 km mélységben volt, érezték a mozgásokat Zágrábon kívül Karlovácon, Kutinában, Ogulinban, Zapresicben és szinte egész Közép-Horvátországban. Emberéletben sehol sem esett kár.
Strasnikban minden házat megrongált
A földrengés középpontja Pokupsko régióban, a Kupa folyó völgyében, Strasnik faluban volt. Az egyik helybeli a Jutarnji portálnak elmondta, hogy a rengés előtti percekben a háziállatok hangoskodtak, a közeli erdő szinte visított. Ahogy kiment a házból, az út himbálódzott, és olyan hatalmas ütés hallatszott, mint amikor a délszláv háborúban ágyúlövedék csapódott a földbe. A faluban nincs olyan ház, amelyik ne sérült volna meg.
Orbán Györgyi, a Magyar Rádió volt tudósítója, a térség szakértője a földrengés hírére felhívta zágrábi ismerősét, aki a horvát főváros Új-Zágráb városrészében él, és a földrengésre ébredt. Mint mondta, olyan érzése volt, mintha hullámzó vízen csónakban ülne. Hozzátette, a március 22-i rengés sokkal pusztítóbb volt, de az emberek így is megriadtak, sokan kiszaladtak az utcára, parkokba, rendesen fel voltak öltözve, mert ezen a reggeli órán már sokan munkába készültek.
Képeken a horvátországi földrengés okozta kár
Nyolc utórengés
A rengés súlyos károkat okozott a 16 ezer lakosú Petrinjában, amelyet a délszláv háború kezdetén, 1991-ben elfoglaltak a szerbek, és ezzel a Krajinai Szerb Köztársaság része lett 1995-ig, amikor is a horvát hadsereg az Oluja (Vihar) hadművelettel visszafoglalta.
A városka a Gavrilovics szalámiról híres, 1690-ben alapították a gyárat, ahonnan egész Európába szállították a száraz, füstölt húsárút. Az üzemben nem tett kárt a földrengés, annál inkább a lakóházakban. Petrinjában a reggeli első nagy rengés óta 8 utórengést regisztráltak.
A Covid-részleg megúszta
A Száva folyó menti 33 ezer lakosú Sisak 50 kilométerre délkeletre fekszik Zágrábtól. A mostani földmozgások hatalmas károkat okoztak a kőolaj-finomítójáról ismert városban. Az első fölmérések szerint a finomító és más ipari létesítmények nem rongálódtak meg, a kórház viszont igen, de szerencsére a koronavírusos betegeket ápoló részleg a lélegeztetőgépeken levő betegekkel együtt épségben maradt.
Orbán Györgyi a földrengés epicentrumáról, Pokupsko térségéről elmondta, hogy a Kupa folyó völgyében fekvő történelmi határőrvidéken főként szerbek éltek. A délszláv háború idején ebben a térségben voltak a legsúlyosabb harcok. Érdekesség, hogy ezen a területen, Glina faluban komponálta egy katonatiszt, Josip Runjanin a horvát himnusz zenéjét.
Nem ritkák a földrengések ezen a területen
Marjan Herak szeizmológus a Jutarnji list című napilapnak arról beszélt, hogy a mostani rengések helyszíne másik epicentrális terület, mint a tavaszi zágrábi volt, és ezen a területen számítani lehet még később is földmozgásokra.
Andrija Mohorovicic horvát geofizikus 1906-tól vizsgálta ezt a körzetet, ő jelezte először ezt a felfedezését. Ez be is igazolódott, mert 1909-ben a Richter-skála szerint 6-os erősségű földmozgás volt a Kupa folyó völgyében.
