HRW: a libanoni hatóságok tudtak a robbanásveszélyről
Lángoló hajó Bejrút kikötőjében 2020. augusztus 4-én
Több magas rangú libanoni illetékes is tisztában volt azzal, hogy rendkívüli kockázatot jelent a robbanásveszélyes anyagok helytelen tárolása a bejrúti kikötőben, mégsem intézkedtek – írta friss jelentésében a Human Rights Watch (HRW).
A nemzetközi jogvédő szervezet arról számolt be, hogy ugyanezek a tisztségviselők most a nyomozást próbálják akadályozni.
Szerdán lesz az első évfordulója annak, hogy 2020. augusztus 4-én Bejrút kikötőjében egy raktárban több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe. A detonáció több mint kétszáz ember halálát okozta, nagyjából hatezren megsebesültek, a közeli városnegyedek pedig lakhatatlanná váltak.
A kivizsgálás során még mindig nem sikerült választ kapni bizonyos kérdésekre, például arra, hogy ki rendelte el a vegyi anyagok szállítását, illetve miért hagyták figyelmen kívül a robbanásveszélyre vonatkozó többszöri figyelmeztetést.
A New York-i székhelyű HRW több mint hatszáz oldalas jelentésében olyan dokumentumok is megtalálhatók, amelyek levélváltásokat mutatnak be az illetékes szervek között a csaknem hat éven keresztül szabálytalanul tárolt ammónium-nitrát ügyében.
„A libanoni hatóságok intézkedései és mulasztásai értelmetlen életveszélyt okoztak” – írták a szakértők, hozzátéve, hogy a nemzetközi jog értelmében az élethez való jog megsértését jelenti, ha egy állam nem lép fel az előre látható kockázatok elhárítása érdekében.
A Human Rights Watch szerint vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egyes kormányzati tisztségviselők pontosan tudatában voltak a veszélynek, mégsem tettek semmit. „A hatályos jogszabályok alapján ez gondatlanságból elkövetett emberöléssel érhet fel” – hangsúlyozták.
Az értékelésben megnevezték Michel Aoun elnököt, Haszan Diáb akkori kormányfőt, több minisztert, a hadsereg volt főparancsnokát és más illetékeseket, akiket tájékoztattak a kikötőben tárolt vegyi anyag jelentette kockázatokról.
„Ez súlyos emberi jogsértés. Az egyik legalapvetőbb jogot, az élethez való jogot sértették meg” – vélekedett Aja Majzúb, a HRW helyi kutatója.
A történelem egyik legnagyobb robbanássorozatának áldozataira emlékeznek
1/12Nadim Karam libanoni építész 25 méter magas szobrot készített az évfordulóra a robbanás után szétszóródott acéldarabokból a kikötőben. A "The Gesture" című alkotással, mint mondja, tisztelegni szeretett volna az áldozatok és azok hozzátartozói előtt.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
2/12Az áldozatok portréi előtt helyeznek el fehér rózsákat a hozzátartozók 2021. augusztus 3-án.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
3/12A robbanás áldozatainak hozzátartozói tüntetnek 2021. július 13-án a belügyminiszter rezidenciája előtt. A demonstrálók azt szerették volna, ha kivizsgálják a robbanás okait, és megnevezik a felelősöket. A tüntetők ellen könnygázt vetettek be a rendőrök.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
4/12A hatéves Sama al-Hamad a robbanásban vakult meg az egyik szemére. A detonáció miatt szétszóródott - főleg üveg - törmelékek több ezer embert sebesítettek meg. Legalább négyszázuknak sérült a látása, ötvenen közülük műtétre is szorultak, de tizenöten még így is megvakultak a bejrúti kórházak adatai alapján.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
5/12Mohammed Gharbieh tetoválást készíttetett a robbanásról, hogy ezzel emlékezzen meg az áldozatokról.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
6/12Légi felvétel a bejrúti kikötőről a robbanás másnapján, 2020. augusztus 5-én.
A detonáció a történelem egyik legnagyobb, nem nukleáris robbanássorozata volt.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
7/12Vigyázat, érzékeny tartalom! Csak akkor kattintson a képre, ha valóban látni akarja!
Egy sérültnek segít a robbanás után egy tűzoltó a bejrúti kikötőben 2020. augusztus 4-én.
A robbanás erejét az is érzékeltette, hogy még annak epicentrumától több kilométerre is jelentettek üvegtörmelék okozta sérüléseket.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
8/12Ez a kép csaknem egy évvel a robbanás után, 2021. június 13-án készült a bejrúti kikötőről.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
9/12Vigyázat, érzékeny tartalom! Csak akkor kattintson a képre, ha valóban látni akarja!
Egy robbanásban megsérült férfi várja a kórház előtt, hogy orvosi segítséget kapjon Bejrútban 2020. augusztus 4-én.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
10/12A robbanás helyszínén sétál át ez a férfi 2020. augusztus 4-én.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
11/12Ez maradt a kikötő gabonasilóiból a robbanás után. A kép 2021. július 14-én készült.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
12/12Tűzoltók dolgoznak a robbanás helyszínén, a bejrúti kikötőben 2020. augusztus 4-én.
Kettős érzésekkel emlékeznek meg az egy éve történt bejrúti tragédiáról: sokak szerint, amíg nincs igazságszolgáltatás, addig nem lehet lezárni a történteket, és múlt időben beszélni róluk. 2020. augusztus 4-én több száz tonna ammónium-nitrát repült a levegőbe egy raktárban Bejrút kikötőjében.
Previous slide
Next slide
Több libanoni tisztségviselő is elismerte, hogy tudott a problémáról, egyesek azt állítják, hogy próbáltak intézkedni az ügyben, mások ugyanakkor azt mondják, hogy nem az ő hatáskörükbe tartozott.
A HRW szerint a független bíróságok hiánya, a magas rangú vezetők alkotmányban garantált mentelmi joga, illetve számos rendszerszintű hiányosság következtében az ország „képtelen hitelesen igazságot szolgáltatni”.
A túlélők, valamint az áldozatok családtagjai nemzetközi vizsgálatot sürgetnek az ügyben, mondván, nem bíznak a libanoni igazságügyi rendszerben.
