Afganisztánban a tálibok katonai parádéval ünnepelték augusztus 14-én a hatalomba visszatérésük harmadik évfordulóját. Közben az ország a nemzetközi segélyszervezetek szerint a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb humanitárius válságát éli át.
A tálib erők 2021. augusztus 15-én foglalták el Afganisztán fővárosát, Kabult, miután az Egyesült Államok által támogatott kormány összeomlott, és vezetői száműzetésbe menekültek.
A tálib kormányt továbbra sem ismeri el egyetlen állam sem, miután radikális politikájával durva korlátok közé szorítja a nőket – olyannyira, hogy az ENSZ nemi apartheidről beszél. Egyelőre semmi nem utal a helyzet javulására.
A tálibok kétszer is megemlékeznek a hatalomátvételről: egyszer augusztus közepén, amikor Kabul elesett, majd a hónap végén, amikor az utolsó, amerikai vezetésű nemzetközi csapatok kaotikus körülmények között elhagyták Afganisztánt.
Az Egyesült Államok és a tálibok 2020. február 29-i megállapodása nyomán végrehajtott kivonulás lehetővé tette a radikális iszlamista mozgalom visszatérését a hatalomba húsz évvel azután, hogy az Egyesült Államokat érő 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az amerikai erők elűzték.
Az augusztus 14-i katonai parádét a Kabultól mintegy negyven kilométerre északra fekvő Bagram Repülőtéren tartották, amely egykor az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisa volt Afganisztánban. A mintegy tízezer néző között magas rangú tálib tisztviselők is voltak. Nőket nem engedtek be.
Egyenruhába öltözött katonák vonultak fel könnyű- és nehézgépfegyverekkel; egy motoros alakulat vitte a tálib zászlót. A parádé alkalom volt arra is, hogy bemutassanak néhányat azokból a hadi eszközökből, amelyeket az Egyesült Államok és a NATO vezette erők a több évtizedes háború után hátrahagytak: helikoptereket, Humveeket és tankokat.
Mohamed Haszán Ahund tálib miniszterelnök, akinek a tervek szerint meg kellett volna jelennie Bagramban, a vezérkari főnöke által felolvasott nyilatkozatában méltatta a tálibok győzelmét a „nyugati megszállók” felett.
E szerint a tálib kormány „felel az iszlám uralom fenntartásáért, a tulajdon, az emberéletek és országunk tiszteletének védelméért”.
A nemzetközi segélyszervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy afgánok milliói szenvednek „a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb humanitárius válságától három évvel a hatalomváltás után”.
„A humanitárius segítségnyújtástól erősen függő afgánok a szegénység, a kényszerű lakhelyváltás és a kétségbeesés csapdájában vergődnek. Afganisztánt a nemzetközi közösség tartós támogatása és elkötelezettsége nélkül elfeledett válság fenyegeti” – áll tíz szervezet augusztus 13-i nyilatkozatában.
A segélyszervezetek – köztük a Save the Children, a World Vision, az Islamic Relief Worldwide és a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság – szerint Afganisztánban jelenleg 23,7 millió ember szorul segítségre az összesen mintegy negyvenmillióból.
Közleményük szerint több mint 6,3 millióan kényszerültek a lakóhelyük elhagyására Afganisztánban, ahol a munkanélküliség a duplájára nőtt az elmúlt évben.
A Human Rights Watch szerint a humanitárius válság a nőket és a lányokat érinti a legsúlyosabban.
A tálibok „a világ legsúlyosabb nőjogi válságát idézték elő” – áll a szervezet augusztus 11-i sajtóközleményében.
A tálibok hatalomra jutása óta a nőket kiszorították a közéletből – számos állástól eltiltották őket, akárcsak a parkok és edzőtermek látogatásától, illetve a közép- és felsőoktatástól.
„A nők oktatása és foglalkoztatása, valamint nemzeti és nemzetközi szintű részvételük az oktatásban teljesen lenullázódott és háttérbe szorult” – mondta egy kabuli nő, aki biztonsági okokból nem árulta el a nevét a Szabad Európa afgán szerkesztőségének, az Azadi Rádiónak.
Afgán nőjogi aktivisták azért kampányolnak, hogy nyilvánítsák nemi apartheidnek, ahogy a tálibok az afgán nőkkel és lányokkal bánnak.
