Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Húsz év Afganisztánban – Amerikai mérlegen az USA részvétele


Afgán diáklányt kísérnek ki a rendőrök a kabuli Amerikai Egyetemről, miután fegyveresek ütöttek rajta az intézményen, és tíz órán át fogva tartották a diákokat 2016. augusztus 25-én
Afgán diáklányt kísérnek ki a rendőrök a kabuli Amerikai Egyetemről, miután fegyveresek ütöttek rajta az intézményen, és tíz órán át fogva tartották a diákokat 2016. augusztus 25-én

Miután Kabul is a tálibok kezére került, az amerikai kormányfelügyelet közzétette az Afganisztánban eltöltött húsz év értékelését, amely sivár képet fest az Egyesült Államok afganisztáni beavatkozásáról. A felügyelet szerint a kormányok „félreértették” az összefüggéseket Amerika leghosszabb háborújában.

Augusztus 17-én este közzétett jelentésében az afganisztáni újjáépítés amerikai finanszírozását felügyelő washingtoni iroda (SIGAR) arra jutott, hogy az Egyesült Államok beavatkozása a háború sújtotta országban olyan jó dolgokat hozott, mint a gyermekhalandóság csökkenése, az egy főre jutó bruttó hazai termék növekedése és az írni-olvasni tudók arányának emelkedése.

Mindazonáltal megkérdőjelezte, hogy ezek a nyereségek „arányosak-e” azzal a 145 milliárd dollárral, amelyet az elmúlt húsz évben fordítottak Afganisztán újjáépítésére - arra, hogy az amerikai csapatok távozása után fenntartható legyen a demokrácia.

Sivár összkép

Az értékelés akkor látott napvilágot, amikor civilek ezrei kétségbeesetten próbálnak elmenekülni Afganisztánból, miután a tálib fegyveresek elfoglalták a fővárost, Kabult, és augusztus 15-én megdöntötték a nyugati támogatású kormányt – mindössze néhány nappal azelőtt, hogy az utolsó amerikai katona elhagyta volna az országot.

Bírálói felelősségre vonták Joe Biden elnök kormányát, amely védelmébe vette az amerikai kivonulást, és az afgán kormányt okolta a tálibok hatalomátvételéért, miközben azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdeke a misszió befejezése.

„Ha a cél egy olyan ország újjáépítése és hátrahagyása volt, amely képes fenntartani önmagát, és kevés veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre, akkor az összkép sivár” – írta a jelentésben John Sopko különleges főfelügyelő.

Hét nagy tanulság van

A SIGAR szerint a Mit kell megtanulnunk? – Az afganisztáni újjáépítés húsz évének tanulságai című dokumentum alapja tizenhárom éves felügyeleti munka, beleértve több száz interjút jelenlegi és volt amerikai és külföldi kormányzati tisztviselőkkel, végrehajtó partnerekkel, vállalkozókkal és szakértőkkel.

A dokumentum hét elhibázott területet azonosított az Egyesült Államok afganisztáni részvételében, köztük a következetes stratégia hiányát arra vonatkozóan, hogy Washington mit remélt elérni az országban.

Az amerikai kormány emellett „következetesen alábecsülte az Afganisztán újjáépítéséhez szükséges időt, irreális menetrendet tervezett és olyan elvárásokat hozott létre, amelyek a kiadások gyors rangsorolását” vonták maguk után, ami a SIGAR szerint „növelte a korrupciót és csökkentette a programok hatékonyságát”.

Nem is akarták megérteni Afganisztánt

Más leckék mellett a jelentés azt is megállapította, hogy az amerikai kormány „nem érti az afgán összefüggéseket”, sem társadalmi, sem kulturális, sem politikai szempontból.

„Ritkán értették meg akárcsak közepesen is az amerikai tisztviselők a környezetet, még kevésbé azt, hogyan reagál az amerikai beavatkozásokra”, és ez a tudatlanság gyakran az „elérhető információk szándékos figyelmen kívül hagyásának” volt köszönhető.

A jelentésről megkérdezett Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kiemelte az Afganisztánnak biztosított nagy erőforrásokról szóló megállapításokat.

Hiába költöttek csillagászati összegeket az afgán erőkre

Annak ellenére, hogy „több száz milliárd dollárt költöttek rájuk el, rengeteg katonát képeztek ki, bőkezűen felszerelték őket, temérdek tanácsot és segítséget adtak nekik”, az afgán biztonsági erőkben „nem volt meg az akarat, hogy a sarkukra álljanak és harcoljanak magukért” – mondta egy sajtótájékoztatón.

„És mindez hosszú évek során hozott döntések összessége.”

Biden a mélyponton

Amint a Nyugat támogatását élvező kabuli kormány összeomlott, Biden elfogadottsága hét százalékponttal csökkent, és hét hónapos elnöksége mélypontjára került – derül ki a Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásából.

Az országos felmérés, amelyet augusztus 16-án végeztek az afgán kormány összeomlása után, azt állapította meg, hogy az amerikai felnőttek 46 százaléka tartja jónak Biden hivatali teljesítményét.

Készült a Politico és a Reuters tudósításainak felhasználásával.
XS
SM
MD
LG