Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy napig se működhetett Moszkvában a Sztálin Kebab, gyorsan bezárták


A Stal'in Doner kebabozó Moszkva észak-nyugati részén 2021. január 8-án. A kebabos Joszif Sztálinról, a Szovjetunió egykori vezetőjéről kapta a nevét.

Az orosz hatóságok véget vetettek a lakomának és a mókának – egy nap után bezárták a rettegett szovjet diktátorból brandet csináló kebabost, tulajdonosát pedig kihallgatta a rendőrség.

Joszif Sztálin 28 éven át állt a Szovjetunió élén – az ő nevéhez fűződik a milliók halálát okozó Gulág, a személyi kultusz, az intenzív iparosítás, a tisztogatások, koncepciós perek és a II. világháborús győzelem is.

Egy vállalkozó most úgy gondolta, hogy Sztálin arca lehet az üzleti siker kulcsa, és megnyitotta Moszkvában a Stal’in Döner nevű kebab üzletet. (Nem tudni, hogy mi magyarázza a sajátos, latin betűs írásmódot benne az aposztróffal).

A helyi lakosok dühös reakciója nyomán azonban Sztanyiszlav Voltman vállalkozó a nyitás utáni napon már kénytelen volt bezárni a büfét. Voltman azt mondta, hogy kissé szemtelen tisztelgésével senkit sem akart megsérteni. Arról is mesélt, hogy bevitték a rendőrök és háromórás kihallgatásnak vetették alá.

Azt kérdezték tőlem, nem gurult-e el nálam a gyógyszer” – mondta a Szabad Európának adott telefon interjúban.

A rettegett pribékek egyenruhájában szolgálták ki a kebabra vágyókat

A Moszkva északi részén fekvő Koptyevo kerületben kinyitott Sztálin Döner egyetlen kereskedési napján 200 kebabot adtak el. A szerénynek mondható büfé menüjén szerepelt a “Dupla húsos Sztálin” és a “Tkemali szószos Berija” - utóbbi a diktátorhoz hasonlóan brutális és rettegett, szintén grúz származású nemzetbiztonsági főnökre utalt.

Voltman a hírhedt sztálinista állambiztonsági rendőrség egyenruhájába öltöztette a személyzetet - az NKVD azonban keserű emlékeket idéz fel: az ő emberei küldtek milliókat a szibériai munkatáborokba vagy állítottak kivégzőosztag elé.

A vállalkozó három alkalmazottja végül “a média részéről megnyilvánuló, kellemetlen figyelem” miatt felmondott. Voltman így kénytelen volt bezárni a büfét és most új dolgozókat keres abban a reményben, hogy ki tud nyitni.

“Azért ez nem olyan volt, mintha Hitler arcát használtam volna a márkámhoz, nem sértettem törvényt” – mondta, arra a jogszabályra utalva, amely tiltja Oroszországban a náci jelképek használatát.

Sztálin “passzív rehabilitációja”

A Kreml éveken át ambivalens módon állt hozzá az ellenfeleit koncepciós perekbe fogó és likvidáló, több százezer szovjet állampolgárt bebörtönző vagy kivégeztető Sztálinhoz.

Vlagyimir Putyin elnök kormánya se nem méltatta, se nem ítélte el egyértelműen a diktátor brutális örökségét.

Illetékesek időnként védelmükbe vették Sztálint, amivel kivívták azoknak a bírálóknak a haragját, aki szerint Oroszországnak szembe kell néznie a szovjet állam bűneivel vagy arra kárhoztatja magát, hogy megismételje azokat.

2018-ban a hatóságok megtiltották, hogy a mozikba kerüljön a Sztálin halála nevű brit szatíra, amely a diktátor 1953-ben bekövetkezett halála után, a Politbüroban indult hatalmi machinációkat figurázta ki.

Nem mutatták be a sztálinista időkben játszódó, egy sorozatgyilkos utáni hajszáról szóló, 44. gyermek című thrillert sem - mivel annak egyik motívuma az volt, hogy a hatalom brutális gyermekgyilkosságok eltussolására akart kényszeríteni egy rendőrnyomozót. Az indoklás szerint a művészi szempontból amúgy nem különleges film “eltorzította a történelmi tényeket”.

Az ilyen filmeket nem szabad tömegesen bemutatni az országunkban” – mondta Vlagyimir Megyinszkij akkor kulturális miniszter.

Hogyan változott Sztálin megítélése?

Sztálin támogatói szerint kemény politikája eredményeket hozott: elég csak a Szovjetunió gyors iparosítására gondolni. Emellett a Szovjetuniónak a náci Németország legyőzését elősegítő hatalmas II. világháborús áldozatát is említik. Szerintük ez is bizonyítja Sztálin vezetői képességeit, miközben a bírálók szerint a győzelmet Sztálin hibái ellenére és nem általa érték el.

Az eredmény az lett, hogy az évek során lassan, de folyamatosan rehabilitálódott a diktátor. Manapság több orosz fogadja el a tevékenységét, mint Nyikita Hruscsov kormányzása óta bármikor.

Az 1956. februárjában hatalomra került Hruscsov szenvedélyes beszédben ítélte el a sztálini elnyomást a Szovjet Politbüro előtt, ami után megkezdődött a de-sztálinizáció. (Ez azonban nem akadályozta meg, hogy a Szovjetunió ugyanabban az évben beavatkozzon a Magyarországon kirobbant felkelés letörésére.)

Nem meglepő tehát, hogy a Sztálin Döner-ügy terítékre került az orosz médiában – a televízióban és a közösségi portálokon egyaránt –, és kiszámítható módon megosztotta a közvéleményt. “Jobb, ha nem kérdezzük, honnan származik a hús” – írta egy felhasználó, Olga Marseva a Facebookon.

Hivatalnokok közben bírálták vicces hozzáállása miatt Voltmant, miközben elnézőek maradtak Sztálinnal szemben. “Nem kéne feltüzelni ezt a vitát. Sztálin összetett személyiség” - mondta egy interjúban Valerij Fagyejev, a Kreml emberi jogi tanácsának vezetője.

Fekete humorral akarnak nagy pénzt keresni

Leleményes orosz vállalkozók már korábban sem riadtak vissza attól, hogy ellentmondásos témákat és nemzetközi botrányokat használjanak fel, így csinálva hírverést vállalkozásaiknak.

Alekszej Jakusev például 2018-ban előrukkolt a Novicsok nevű napraforgóolajjal.

A név egyértelműen arra az idegméregre utalt, amivel az angliai Salisburyben megmérgezték a nyugati oldalra átállt volt orosz hírszerző tisztet, Szergej Szkripalt és hozzá látogató lányát, Juliját. Tavaly – a német hatóságok szerint – ugyancsak Novicsokkal (a név eredeti jelentése: újonc) mérgezték meg Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt.

2014-ben, a Hruscsov által 1954-ben Ukrajnának átadott Krím-félsziget annektálása után pedig országszerte megjelentek a Putyin képével és külpolitikáját méltató szlogenekkel ellátott pólók az orosz piacokon és szuvenír-boltokban.

A kebab-birodalmi ambícióiban megfékezett Sztanyiszlav Voltman a kazah határ közelében fekvő Orenburgból indult szerencsét próbálni Moszkvába. Most azt mondja, lehet, hogy fel kell adnia az álmát, mivel többtucatnyi üzenetet kapott. Ezek egy része megtorlással fenyegeti, ha újra nyitná a büfét, mások viszont támogatásukról biztosították.

És hogy ő mit gondol Sztálinról? Mint elmondta, vegyes érzelmekkel tekint rá:

Az évek során sokat olvastam róla, nem démonizálom, de nem is dicsőítem. Sok rossz dolgot tett, de sok jót is” - mondta.

Matthew Luxmoor, a Szabad Európa moszkvai tudósítója írása alapján.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

XS
SM
MD
LG