A kínai közösségimédia-oldalakon videók mutatják, ahogy Oroszország kínai polgárokat próbál rávenni arra, hogy az orosz hadsereg oldalán harcoljanak. Versenyképes fizetést ígér nekik és esélyt egy ritka harci élményre.
A Weibo kínai közösségimédia-platformon közzétett hirdetésben férfiakat látni, amint otthagyják az állásukat, hogy Oroszországért harcoljanak Ukrajnában.
Az orosz nyelvű, kínai feliratos klip cselekvésre hív. "Férfi vagy. Légy férfi" - hangoztatja, mielőtt elárulná, hogy az újoncok 7000 és 21 000 dollár közötti aláírási bónuszt kaphatnak, és mintegy 2400 dollárnak megfelelő havi jövedelmet.
A klipet már több százezren látták, jóllehet ez csak egy azokból a Kínában terjesztett reklámokból, amelyek harcosokat igyekeznek toborozni az ukrajnai harctérre.
Az ilyen hirdetések nemrégiben kerültek reflektorfénybe, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 8-án bejelentette: elfogtak két, Oroszország oldalán harcoló kínai zsoldost.
Azóta azzal vádolja Oroszországot, hogy "szisztematikus kampányt" folytat kínai katonák toborzására, és azt állítja, hogy a két elfogott férfi mellett még legalább 155 másik kínai állampolgár harcol Oroszországért.
És bár a teljeskörű háború kezdete óta lehetett olvasni Ukrajnáért, illetve Oroszországért harcoló kínai állampolgárok vallomásait, Zelenszkij legutóbbi megjegyzése nyomán közelebbről is megvizsgálták, hogyan toborozza őket Oroszország.
Zelenszkij szavai kiegészítik az Ukrajnában lévő külföldi zsoldosokról szóló korábbi tudósításokat – köztük a Szabad Európa által megszerzett exkluzív kórházi felvételeket, amelyek az orosz háborús veszteségek valódi mértékét mutatják. Ebben az adatbázisban szerepel egy kínai férfi, aki a Szabad Európának küldött üzeneteiben megerősítette, hogy kínai állampolgár és az orosz erők oldalán harcolt, de további részleteket nem volt hajlandó közölni.
Miért harcolnak kínai állampolgárok Oroszországért?
A legnagyobb vonzerőt az anyagiak jelentik. A kínai közösségimédia-oldalakon közzétett hirdetések azt hangsúlyozzák, hogy a fizetés meghaladja a kínai nagyvárosokon kívül élők havi átlagjövedelmét – és a toborzási hirdetések kommentszekciói azt mutatják, hogy a fizetéssel kapcsolatos kérdések váltják ki a legnagyobb érdeklődést, ezeket az orosz nyelvismeret szükséges szintjét firtató kérdések követik.
De arra semmi nem utal, hogy a katonákat Peking állami kezdeményezéseként küldik Oroszországba. Sok újoncnak nincs katonai tapasztalata.
Egy videóban, amelyet Zelenszkij közösségi médiacsatornáin tettek közzé április 9-én, az egyik elfogott kínai férfi azt állítja, hogy mielőtt katonának állt, soha nem vett részt harcban, és még csak nem is volt fegyver a kezében, amíg Oroszországba nem utazott kiképzésre.
Mások azt mondják: azért álltak katonának, hogy harctéri tapasztalatokat szerezzenek.
A múlt hónapban egy YouTube-interjúban Csai Jing kínai újságíró beszélt egy kínai állampolgárral, aki éppen a frontvonalon volt az orosz erőkkel.
A zsoldos a hívójelével azonosította magát, amikor elmagyarázta, hogyan és miért vonult be. Elmondása szerint 2023 végén csatlakozott az orosz csapatokhoz, miután turistavízummal elrepült Oroszországba. Elmagyarázta, hogy egy "rohamcsapat" tagja a kelet-ukrajnai front közelében, és olyan videókat osztott meg, amelyeken ő maga Bahmutban látható a várost romhalmazzá változtató véres harcok idején.
Leírta azokat a nehézségeket is, amelyekkel ő és más külföldi katonák találkoztak az orosz egységeiknél, köztük a nyelvi akadályokat és a rasszizmust.
A harcos elmondta, hogy korábban a kínai hadseregben szolgált, és a pénz befolyásolta a döntését, hogy csatlakozzon az oroszokhoz, de az is vezérelte, hogy ki akarta próbálni, milyen egy háború.
Azóta a kínai közösségi média felületein számol be a harcokról, amelyekben részt vesz.
"Rájöttem, hogy egy nap meghalhatok itt, ezért úgy döntöttem, hogy megosztok néhány valós élményt, mivel a kínai emberek már régóta nem éltek át háborút" - mondta.
Hogyan reagál Peking az Ukrajnában harcoló kínai zsoldosokra?
Kína Oroszország legközelebbi partnere, és nyugati tisztviselők szerint fontos szerepet játszott Moszkva gazdasági támogatásában a háború során.
Kína ugyanakkor tartózkodott katonai segély küldésétől, és külügyminisztériuma azt is közölte, hogy felszólítja polgárait: tartsák magukat távol a háborútól, illetve hogy az az elképzelés, miszerint kínaiak nagy számban vesznek részt a harcokban, "teljesen megalapozatlan".
Zelenszkij sem állította azt, hogy a kínai kormány áldásával vannak a zsoldosok Ukrajnában, de azzal vádolta Pekinget, hogy szemet huny az oroszok kínai toborzásai fölött.
És vannak arra utaló jelek, hogy a kínai hatóságok nem tesznek különösebb erőfeszítéseket a toborzók leállítására.
A kínai internetet erősen cenzúrázzák, a közösségi médiát pedig szorosan figyelik és ellenőrzik. Ennek ellenére sok ilyen toborzási hirdetés még mindig kint van a neten, és osztható is - némelyik már hónapok óta.
