„Ha az Európai Bizottság pozitív mérleget von októberben Ukrajna teljesítményéről, év végén meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat” – fejtette ki a Szabad Európának és több más lapnak adott interjúban Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki szerint az európai választási kampányban a látszatát is el kell kerülni annak, hogy bárki is büntetni akarja a magyar népet.
Az Európai Uniónak állnia kell Ukrajnának és Moldovának adott szavát, és amennyiben az Európai Bizottság ősszel megfelelőnek tartja a két tagjelölt erőfeszítéseit, év végéig meg kell hozni a döntést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről – jelentette ki az Európai Parlament elnöke, aki az Európai Tanács csütörtöki ülése előtt adott hosszabb interjút a Szabad Európának és több más európai lapnak.
Ha Ukrajna teljesít, év végén meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat
„Miután az EU tavaly nyáron egyhangúlag tagjelöltté nyilvánította Ukrajnát, ha az Európai Bizottság októberben kedvező véleményt alakít ki, év végén meg kellene kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, de legalább megnyitni” – hangsúlyozta Roberta Metsola, aki tavaly április elején a nyugat-európai politikusok közül elsőként látogatott el a háború sújtotta Ukrajnába.
Az Európai Parlament máltai nemzetiségű elnöke kitart véleménye mellett, hogy Ukrajna képes lesz megnyerni a háborút. Úgy vélekedett, hogy a múlt heti oroszországi fejlemények is rámutattak: valószínűleg túlbecsülték Oroszország valós erejét. Ez – tette hozzá – nem azt jelenti, hogy Ukrajna már rövid távon felülkerekedhet, de az EU-nak hosszú távon szerep jut a megtámadott ország támogatásában.
A politikus megjegyezte, hogy az ukránok harci morálja nem szűkíthető le a haza védelmére, az európai perspektíváért is harcolnak, ami már hosszabb ideje sokuk szeme előtt lebegett. Metsola szerint nincs szó arról, hogy Ukrajnával kivételezni kellene. „Ha Ukrajna megfelel az elvárásainknak, meg kell tennünk a következő lépést. Ha nem, akkor továbbra is ragaszkodnunk kell a feltételek teljesítéséhez. Tavaly április 1-jén Zelenszkij elnök azt mondta nekem, hogy száz napon belül megválaszolják a bizottsági kérdőívet. Valamennyien mosolyogtunk, mert túl ambiciózusnak tűnt. Aztán megcsinálták” – emlékeztetett.
Az EP elnöke az intézmény álláspontját felidézve hangsúlyozta, hogy az újabb bővítés előtt az EU-nak mindent felül kell vizsgálnia, „semmi sem maradhat ugyanaz”.
Hozzátette, hogy a képviselő-testület tisztában van a további bővítés következményeivel, így azzal, hogy a parlament létszáma tovább bővül majd, teljesen át kell szervezni a közös agrárpolitikát, a 27-es kör helyett 32-es körben kell gondolkodni minden egyes jogalkotási területen. „A vitát már a következő hat hónapban meg kell ejteni, amikor a többéves keretköltségvetés célzott felülvizsgálatáról tárgyalunk majd. Mi az EP-ben azon a véleményen vagyunk, hogy ami most az asztalon van, az nem lesz működőképes egy 32 tagú Európai Unióban” – szögezte le Roberta Metsola.
Ehhez kapcsolódóan: A spájzba sem engednék be az oroszokat az Európai Parlamentben
Metsola 2024 után is Európa-párti parlamenti többségben bízik
A parlament elnöke rámutatott, hogy az EP továbbra is kitart a csúcsjelölti (pártlistavezetői rendszer mellett), amely szavai szerint nemcsak az intézmények közötti egyensúlyról szól, hanem a demokráciáról is. „Ha az európai választópolgárok egy parlamenti többség mellett teszik le a voksot, akkor a legnagyobb pártcsoportnak kell adni a lehetőséget az Európai Bizottság elnökének jelölésére” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint a képviselő-testület ugyanúgy ragaszkodik ehhez, mint ahhoz, hogy a mandátumok egy részét (a javaslat szerint 28-at) európai, transznacionális listán osszák szét. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen utóbbi javaslat nagyon mérsékelt támogatást élvez a tanácsban a kormányok között.
Ami a jövő júniusi európai választások eredményére vonatkozó várakozásait illeti, az EP elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy egy Európa-párti, konstruktív többség állhat fel a centrumban, lényegében a mai felálláshoz hasonlóan.
A néppárti hátterű Roberta Metsola igyekezett relativizálni azokat az aggodalmakat, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az Európai Néppárt – amely a jelek szerint máris beindította a kampányt – eltávolodna a középúttól, és jobbra venné az irányt, nyitva a radikális jobboldal felé. „Erről a néppártot kellene megkérdezniük, én az Európai Parlament elnöke vagyok. De nézzék meg, mi történt mostanáig: a közép nagyon szilárdan megvetette a lábát az elmúlt években. Ha a négy párt (az EPP, a szocialisták és demokraták, a Renew és a zöldek) nem fogtak volna össze, nem lett volna semmi a migrációs paktumból, de ugyanez érvényes a zöldmegállapodás olyan kulcselemeire, mint a kibocsátáskereskedelmi rendszer, a szociális klímaalap vagy az EU-ba behozott importtermékek szén-dioxid-kibocsátására kivetett kiegyensúlyozó adó.”
Nem kívánta kommentálni az Európai Néppárt és a konzervatív euroszkeptikus ECR közötti közeledést, az esetleges választás utáni szövetséget. „Nem tudok spekulálni arról, hogy milyen többség állhat fel a választások után” – mondta, hozzátéve, hogy tudomása szerint jelenleg ez nem képezi megbeszélések tárgyát.
A késői választás miatt csúszhat a bizottsági elnök megválasztása
Metsola arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos szerep jut majd a régi Európai Parlamentnek a választások és az új képviselő-testület felállása közötti időszakban. Az elnök nagy gondot kíván fordítani arra, hogy valamennyi pártcsoport felálljon addigra, mire július 17-én megalakul az új parlament. Az EP elnöke arra is emlékeztet, hogy miután a következő európai választásokra későn, csak júniusban kerül sor, ezért július helyett csak szeptemberben ülhet össze az EP két alkalommal, ami szerinte azt is előrevetíti, hogy július helyett csak szeptemberben tudják majd megválasztani az új bizottsági elnököt.
Ennek azonban szavai szerint van egy pozitív oldala is, nevezetesen az, hogy az Európai Parlamentnek lesz ideje egy régóta esedékes intézményközi megállapodás kitárgyalására az Európai Bizottsággal. A parlamentnek így lehetősége lesz annak kifejtésére is, hogyan képzeli el a következő bizottságot és azt, hogy milyen portfóliókat kellene létrehozni (kell-e például külön biztost állítani a védelmi politikára). „Az EP befolyással szeretne lenni erre a folyamatra, anélkül hogy megkérdőjelezné a bizottság hatásköreit” – tette hozzá.
A parlamenti elnök által felvázolt potenciális menetrend nagy politikai mozgolódást jelez előre éppen a 2024 második félévében esedékes magyar soros EU-elnökségre, amelynek alkalmasságát az Európai Parlament nemrég egy határozatban határozottan megkérdőjelezte. „Az EP álláspontja mindig az én álláspontom is” – válaszolta Roberta Metsola arra a kérdésünkre, hogy osztja-e a parlament aggodalmait. Miközben több eljárás is folyik Magyarországgal szemben, az EP elnöke szerint fontos annak hangsúlyozása, hogy senki sem akarja a lakosságot büntetni. „Időről időre megfeledkezünk erről. A jövő évi európai választásokon nem szeretném azt az üzenetet küldeni, hogy bármilyen formában is a magyar népet büntetjük” – szögezte le a képviselő-testület elnöke.
