Iráni tisztviselők büszkén emlegetik a hazai fejlesztésű vakcinákat, mondván, hogy azok azt példázzák, hogy az iszlám köztársaság megáll a saját lábán. Teherán azonban növeli a külföldi oltóanyagok importját, mivel valójában akadozik a saját vakcina gyártása.
Irán nagy felhajtás közepette mutatta be saját gyártású Fahra koronavírus-vakcináját, amely a tisztviselők szerint „kiváló minőségű”.
A vakcinát a novemberben Teherán közelében meggyilkolt és nemzeti hősként ünnepelt Mohzen Teherán, 2021. március 16. A meggyilkolt tudós, Mohzen Farizadeh fia Fahra koronavírus-vakcinát kap. A médiaeseményen részt vett Amir Hatami tábornok, védelmi miniszter (balra) és Szaíd Namaki egészségügyi miniszter (balról a második) iráni nukleáris tudós tiszteletére nevezték el.
Hét hónappal a Fahra első klinikai tesztjeinek elindítása után azonban leállították az oltóanyag gyártását, mivel egy tisztviselő a héten azt mondta, nincs rá kereslet.
Mindez újabb pofon az iráni vakcinaprogramnak, amelyet széles körű bizalmatlanság övez, és amelyet késések és korrupciós vádak fékeznek.
Iráni tisztviselők korábban azzal dicsekedtek: az ország önellátó képességét példázza, hogy képes koronavírus-vakcinát előállítani. Márciusban az egészségügyi miniszter azt állította, hogy az iszlám köztársaság hamarosan világelső lesz a Covid–19-szérum gyártásában.
A valóság azonban az, hogy Irán fokozta a külföldi oltóanyagok importját.
A sokasodó kudarcok kiváltották a közvélemény haragját. Sok iráni szerint az oltóanyag-önellátás forszírozása késleltette a lakosság beoltását, amivel több ezer életet lehetett volna megmenteni.
A Közel-Keleten épp Iránra csapott le a leginkább a Covid–19. A hivatalos adatok szerint közel 125 000 ember halt meg a fertőzés nyomán. Az egészségügyi hatóságok elismerték, hogy a halálesetek valós száma valószínűleg kétszerese a ténylegesnek.
Megfigyelők szerint Irán hazai vakcinára épülő átláthatatlan oltási kampányát inkább a pénzügyi önérdek, mint a közegészségügy vezérelte.
„Kezdettől fogva világos volt, hogy különböző csoportok versengenek, hogy ki állít elő saját gyártású vakcinát, hogy hozzáférjen az állami forrásokhoz” – mondta Mohamad Kazem Attari Egyesült Államokban élő iráni orvos a Szabad Európához tartozó Radio Fardának.
Attari szerint az iráni saját fejlesztésű vakcinák gyártói kevés részletet közöltek az oltásokról, ami tovább mélyítette a közvélemény bizalmatlanságát.
„Nemzeti büszkeség”
A legalább öt saját fejlesztésű vakcina közül csak egy jutott el a tömeggyártásig.
A Barekatból, Irán fő koronavírus-vakcinájából a jelentések szerint mintegy négymillió adagot adtak be.
A gyártó, a Barekat Intézet azt ígérte, hogy szeptemberig ötvenmillió adagot szállít le.
A szérumot a nagy hatalmú Szetad nevű szervezet fejlesztette ki. Ezt közvetlenül Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének hivatala ellenőrzi. A Szetad több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, amelyet az 1979-es iszlám forradalom utáni kisajátítások során szerzett meg.
Hámenei, aki maga is Barekat vakcinát kapott, azt mondta, hogy a saját fejlesztésű oltás „a nemzet büszkesége”, amelyet meg kell becsülni.
A legfelsőbb vezető megtiltotta a nyugati gyártású vakcinák importját, megbízhatatlannak nevezve azokat. Kabinetfőnöke, Mohamad Mohamadi Golpajegani ajatollah – tévesen – azt állította, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina több ember halálát okozta, és hogy „néhány ország nem hajlandó elfogadni”.
Ennek ellenére sok iráni tette le a garast a külföldi vakcinák mellett, és kínai, orosz és indiai oltást vett fel.
„A központ, ahol beoltottak, Barekatot és Sinopharmot kínált – mondta a Szabad Európának egy teheráni lakos a kínai gyártmányú vakcinára utalva. – A Barekatért nem álltak sorba.”
Két másik hazai gyártású iráni vakcina, a Razi COV Pars és a Noora státusza nem világos. A Noorát jelentések szerint a nagy hatalmú Iszlám Forradalmi Gárdista Hadtest (IRGC) fejlesztette ki.
Az állami média arról számolt be, hogy a Razi Cov Pars nem kapott hivatalos engedélyt, míg a Noora még mindig klinikai vizsgálatok alatt áll.
Eközben a Fahra-vakcinaprogram vezetője október 19-én az iráni ILNA hírügynökségnek azt mondta, hogy a vakcina gyártását leállítják, bár nem részletezte, hogy mikor.
Ahmad Karimi azt mondta, hogy a Fahrából egymillió adagot állítottak elő, de azt sugallta, hogy belföldön nincs kereslet rá.
Karimi hozzátette, hogy a Fahra-programot kidolgozó védelmi minisztérium nem tudott elegendő önkéntest találni a kísérletekhez.
A közvélemény haragja
Az iráni hazai oltóanyag-előállítás nyilvánvaló kudarca felszította a közvélemény haragját, és néhány iráni megkérdőjelezte, hogy a kormány miért fordított annyi erőforrást a hazai oltások fejlesztésére, amikor külföldi oltóanyagokat is importálhatott volna.
„A Barekat kudarcnak bizonyult, míg a Fahra-projektet hamarosan leállítják – írta Amir Reza Nazari iráni újságíró Twitteren. – Nincs jogunk megkérdezni, hogy miért késik a külföldön gyártott vakcinák behozatala, miközben a hazai vakcinákra próbálunk támaszkodni?”
„Komolyan azt hitték, hogy jobb vakcinát tudnak előállítani, mint a Pfizer?” – kérdezte még Nazari.
Szimin Kazemi szociológus szerint a közegészségügy átpolitizálása bizalmatlansághoz és kétségbeeséshez vezetett Iránban.
„Az olyan kérdések, mint a többféle, többnyire homályos hatékonyságú hazai vakcina előállítása (…) azt az üzenetet közvetítették a társadalom felé, hogy a közegészségügy nem elsődleges fontosságú, és a közegészségügyért felelős személyek a saját érdekeiket próbálják megvalósítani” – mondta Kazemi a Sargh című lapnak.
Mosztafa Tazszadeh reformpárti politikus augusztus végén felvetette, hogy az igazságszolgáltatásnak bíróság elé kell állítania azokat a tisztviselőket, akik szerinte bűnrészesek „több tízezer polgár halálában”.
A viszonylag mérsékelt Haszan Rúháni korábbi elnök alatt az oltási kampány csak lassan haladt. Jelentések szerint keményvonalas ellenfelei megpróbálták megakadályozni, hogy kormánya nyugati vakcinát importáljon.
Rúhánit a júniusi választások után a keményvonalas Ebrahim Raiszi elnök váltotta.
Bahram Ejnollahi, a jelenlegi egészségügyi miniszter egyike volt annak a 2500 orvosnak, akik figyelmeztették Rúhánit, hogy ne importáljon az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában gyártott vakcinát.
Raiszi alatt Irán viszont egyre több külföldi, többségében kínai oltóanyagot importált.
Amikor Raiszi augusztusban hivatalba lépett, a lakosságnak csak mintegy három százaléka volt beoltva. Az állami média által közzétett adatok szerint ez az arány most 18 százalék körül jár.
A hatóságok jóváhagyták az amerikai Johnson & Johnson által gyártott koronavírus-vakcina használatát is, annak ellenére hogy Hámenei betiltotta a nyugati oltóanyagokat.
Iránban az elmúlt hetekben megugrott a napi halálesetek és fertőzések száma, és a tisztviselők egy hatodik hullám lehetőségére figyelmeztettek.
