Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Iskolai vérengzés: „kevesebb szabadság, több megfigyelés”?


Az áldozatokra emlékeznek annál a kazanyi iskolánál, ahol egy fiatal 2021. május 11-én agyonlőtt 2 tanárt, 7 diákot és többeket megsebesített

Az oroszországi Tatárföld fővárosában május 11-én történt halálos kimenetelű iskolai lövöldözés után egyes orosz tisztviselők szerint azzal lehet megelőzni legjobban a hasonló eseteket, ha jobban megfigyelik a fiatalokat és erősítik bennük a tekintélyelvű kormány ideológiáját.

A május 11-i véres kazanyi iskolai lövöldözés után Oroszországban azonnal téma lett, hogy hogyan lehetne elkerülni a hasonló tragédiákat, amelyek az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az országban.

Vlagyimir Putyin elnök autoriter kormányának egyes képviselői gyorsan olyan intézkedéseket javasoltak, amelyekkel az állam még jobban beavatkozna polgárai életébe.

Más kommentátorok szerint azonban a kormány maga mutat rossz példát és bátorítja a halálos erőszakot azzal, hogy a politikai kihívásokra erőszakkal reagál és „külső ellenségeket” tesz felelőssé a kudarcokért.

„Káros az anomim internet és az állami ideológia hiánya”

Vjacseszlav Voloyin, az orosz Állami Duma elnöke, a tragédiára adott válaszként felvetette, hogy „vitassák meg az anonimitás korlátozását az interneten”.

Az ilyen intézkedések „csökkentenék az erőszakot népszerűsítő és a szélsőségességet dicsőítő tartalmakat” – mondta Vologyin, összefoglalva az ötlet támogatóinak érveit.

A keményvonalas és Kreml-párti televíziós vitaműsor házigazdája, Vlagyimir Szolovjov YouTube-csatornáján megszólalt Irina Volinyec, a gyermekek jogaiért felelős tatárföldi ombudsman. Szerinte a 9 ember halálával és 23 megsebesülésével zárult kazanyi mészárlás kiváltó oka „az állami ideológia teljes hiánya” a fiatalok körében.

Amíg nincs állami ideológia, amíg a gyerekek nem foglalják el magukat az iskolaidőn kívül úgy, mint ahogy a Szovjetunióban tették, amíg nem változtatjuk meg alapvetően a rendszerünket, akkor sajnos ez a helyzet meg fog ismétlődni” – mondta Volinyec, aki hozzátette: a gyerekeket lekötő tevékenységet az államnak kell megszerveznie.

Adatbázis a „problémás diákokról”

A murmanszki terület oktatási minisztériuma közben a kazanyi tragédiára reagálva elrendelte, hogy hozzanak létre adatbázist azokról a diákokról és friss diplomásokról, akik „hajlamosak a fegyelmi problémákra”, és akik „ok nélküli agresszivitást tanúsítanak”.

A minisztériumi utasítást lehozta több helyi médium is. Az anyagokban szerepelt egy olyan adatbázis elérhetősége, amely többszáz diák személyes adatait is tartalmazza. A fájlt a kazanyi vérengzés napján, május 11-én, moszkvai idő szerint 14:25 perckor, a tragédia napján hozták létre.

Ahogy azonban újságírók felfedezték az adatbázist, azt gyorsan lekapcsolták. Előtte viszont a Mediazona riporterei olyan bejegyzésekre bukkantak, amelyek egyes diákok esetében rögzítették, hogy „kést hozott az iskolába", „öngyilkos magatartást tanúsít”, „káromkodik”, „részt vett a Navalnijt támogató tüntetésen”, „ellenezte az orosz törvényeket és nem ismeri el a hatalmat”.

Az akta állítólag a régió városaiból és településeiről származó diákok adatait tartalmazta, és néhány esetben közösségimédia-fiókjaikat is.

Vád: nem a rendfenntartás és közbiztonság a valódi cél

Darija Kulakova kazanyi politikai kommentátor és aktivista a Szabad Európának nyilatkozva elmondta, hogy az orosz kormány már korábban is többször használta fel politikai visszaélésekre a biztonsági intézkedéseket.

Például, amikor a városban térfigyelő kamerákat szereltek fel, a hatóságok azokat főképp a kormányellenes tüntetők azonosítására és megbüntetésére használták.

Januárban, a Putyin elleni kazanyi tüntetések után létrehoztak egy Krasznaja Kazany nevű Telegram-csatornát, ahol közzétették a tüntetők nevét és ezen keresztül fenyegették őket. Mivel a kamerákhoz és a hozzájuk kapcsolódó arcfelismerő technológiához csak a rendőrségnek van hozzáférése, nem nehéz kitalálni, hogy a rendőrségnek valamilyen módon köze volt a személyes adatok kiadásához” – mondta.

Hozzátette, hogy a csatorna létrehozói a tüntetőkkel szembeni megtorlással fenyegetőztek, de a rendőrség „ezt valahogy figyelmen kívül hagyta”.

Rossz példát mutat az állam

Dmitrij Oreskin moszkvai politikai elemző szerint a probléma egyik oka az állam viselkedése lehet.

Az emberek nem értik, mi történik. Állandóan azt mondják nekik, hogy ellenségek vesznek körül bennünket és az egész világot ismeretlen erők irányítják. Az összeesküvés-elméletek felzaklatják a sebezhető elméket” – mondta.

Abbasz Galliamov elemző és egykori Kreml-beszédíró hasonló véleményt fogalmazott meg.

Az emberek megszokták, hogy mindenhol ellenségeket lássanak és kudarcaik okát önmagukon kívül keresik és ezt teszi az orosz kormány is. Az emberek átveszik a környezetükben tapasztalt viselkedési modelleket.”

A múltban az orosz kormány nem volt hajlandó elfogadni az efféle bírálatot. Tavaly júliusban például a „terrorizmus igazolásáért” elítélték Szvetlana Prokopjevát, a Szabad Európa oroszországi munkatársát.

Az indok a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arhangelszki irodája ellen, egy tinédzser által elkövetett 2018-as öngyilkos merénylethez fűzött kommentárja volt. Prokopjeva szerint a tizenéves tettét a Putyin Oroszországában uralkodó elnyomó politikai légkör kiváltotta kétségbeesés és elkeseredettség motiválhatta.

Gyenyisz Davidov pszichológus a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös orosz nyelvű csatornájának nyilatkozva elmondta: több objektív tudományos tanulmányra van szükség az ilyen erőszakos incidensekről, hogy az ország átgondoltan tudjon reagálni.

„​Az első dolog, amire Oroszországnak szüksége van, hogy egy igazán komoly kutatócsoportot szervezzenek egy erős minisztérium, de nem az Oktatási Minisztérium támogatásával. Amerikában az elnököt védő Secret Service végzi ezt a munkát, és a legjobb és legismertebb pszichológusokat hívja meg. Rendszeres jelentéseket tesznek közzé a kutatásaikról. Nálunk a tudósok általában nem férnek hozzá a tényszerű adatokhoz arról, hogy mi történik.”

Közben Szergej Markov Kreml-barát elemző a Facebookon méltatta a kazanyi tragédia során agyonlőtt 25 éves Elvira Ignatyjeva angol nyelvtanárnőt és az iskola többi tanárát.

„​Teljesítették kötelességüket és megpróbálták megmenteni a gyerekeket. Megmutatták, hogy erkölcsileg egészséges a társadalmunk” – jegyezte meg.

A Kreml-párti kommentátor Szolovjov pedig YouTube-videót tett közzé a következő címmel:

„Nyugati struktúrák veszik át a VKontakte [„az orosz Facebook”] csoportjait. Ki állhat a kazanyi iskolai támadás mögött?”

Robert Coalson írása
XS
SM
MD
LG