Egy japán bíróság kedden kimondta, hogy alkotmányellenes az azonos neműek házasságának tiltása. A döntést az aktivisták olyan lépésként üdvözölték, amely elvezethet a házasságok egyenlőségéhez a G7 csoport egyetlen olyan országában, ahol nem védi a jog az azonos neműek házasságát.
A Nagoyai Kerületi Bíróság döntése már a második, amely alkotmányellenesnek találta az azonos neműek házasságának tilalmát. Az elmúlt két évben négy ilyen eset került bíróság elé, és a mostani ítélet vélhetően növeli a nyomást a törvény megváltoztatására egy olyan országban, ahol az alkotmány kimondja: a házasság egy férfi és egy nő szövetsége.
"Ez az ítélet megszabadított minket annak a tavalyi ítéletnek a fájdalmától, amely szerint nincs semmi baj a tiltással, és attól a sértéstől, melyet a kormány folyamatosan hangoztat" - mondta Yoko Mizutani vezető ügyvéd újságíróknak és támogatóinak a bíróság épülete előtt.
Arra a tavalyi oszakai ítéletre utalt, amely szerint a tilalom nem ütközik az alkotmányba.
Ehhez kapcsolódóan: Egy japán bíróság szerint nem alkotmányellenes az azonos neműek házasságának tilalma
Egy tokiói bíróság később helybenhagyta az azonos neműek házasságának tilalmát, de közölte, hogy az azonos nemű családok jogi védelmének hiánya sérti emberi jogaikat.
A keddi döntést ujjongva fogadták a bíróság előtt szivárványzászlót lengető aktivisták és támogatók.
A kormányfő szerint körültekintőnek kell lenni
Bár a közvélemény-kutatások szerint a japánok mintegy 70%-a támogatja az azonos neműek házasságát, Kisida Fumio kormányfő konzervatív Liberális Demokrata Pártja ellenzi azt.
Kisida februárban elbocsátotta egy tanácsadóját, aki felháborodást keltett azzal a kijelentésével, hogy az emberek elmenekülnének Japánból, ha engedélyeznék az azonos neműek házasságát. Ám a miniszterelnök továbbra sem foglal állást a kérdésben, és azt mondta, hogy a vitát "körültekintően" kell lefolytatni.
Mindazonáltal több mint 300 japán önkormányzat, amelyek a lakosság mintegy 65%-át képviselik, lehetővé teszi az azonos nemű párok számára, hogy élettársi szerződést kössenek.
Ez azonban korlátozott jogokkal jár. A partnerek nem örökölhetik egymás vagyonát, és nincsenek szülői jogaik egymás gyermekeit illetően. A kórházi látogatás sem garantált számukra.
Mizutani szerint a bíróság az ítéletében megállapította, hogy az ilyen élettársi szerződések nem teljesen kielégítőek, amit ő biztató jelnek vesz, és hozzátette: úgy érzi, a bíróság elismerte, hogy az azonos nemű párok, illetve a többi pár között csekély a különbség.
A kormány nem hiszi
Hirokazu Matsuno, a kabinet főtitkára sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány nem hiszi, hogy a polgári törvénykönyv és a házassági törvények alkotmányellenesek volnának.
"Az azonos neműek házasságának bevezetésével kapcsolatos kérdéseket illetően fontosnak tartjuk, hogy fokozottan figyeljünk a nyilvánosság minden részének véleményére" - közölte.
Míg a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, Japánt általában viszonylag liberálisnak tartják, az ottani LMBT közösség a konzervatív attitűdök miatt nagyrészt láthatatlan. Tajvan volt az első hely Ázsiában, ahol 2019-ben legalizálták az azonos neműek házasságát.
Japánban új törvényt kellene elfogadni ahhoz, hogy ténylegesen házasságot tudjanak kötni az azonos neműek.
Ehhez kapcsolódóan: Alkotmányellenesnek minősítette egy japán bíróság a melegházasság tilalmát
Felhigított változat
A kormány ígéretet tett arra, hogy a G7-csúcs e havi megrendezése előtt elfogad egy törvényt, amely elősegíti az LMBT-emberek "megértését", de a konzervatívok ellenállása annyira elodázta ezt, hogy csak a csúcstalálkozó előtti napon nyújtottak be a parlamentnek egy felhígított változatot.
Az eredeti tervezet kimondta, hogy a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló diszkriminációt "nem szabad eltűrni", de a szöveget arra változtatták, hogy "nem lehet tisztességtelen megkülönböztetést" alkalmazni, és ez a bírálók szerint hallgatólagosan teret ad a bigottságnak.
Japánra egyre nagyobb nyomás nehezedik a változás érdekében a G7 többi tagállama és a gazdasági lobbik részéről egyaránt. A vállalkozások azzal érvelnek, hogy a nemzetközi versenyképességhez nagyobb sokszínűségre van szükség.
Készült a Reuters beszámolójának felhasználásával.
