Oroszország folyamatosan újabb egységeket és felszereléseket vezényel offenzívája megerősítésére Kelet-Ukrajnába, ahol mostanra két fontos várost is körbezártak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjeli videóüzenetében rendkívül nehéznek nevezte a Donyec-medencei helyzetet a heves orosz támadások közepette. „Az orosz hadsereg minden megmaradt erejét ide összpontosítja” – mondta.
Az orosz inváziós erők három irányból próbálják bekeríteni a terület még ukrán ellenőrzés alatt lévő keleti szektorát, főleg a Sziverszkij Donyec folyó két partján fekvő testvérvárosokra, Szeverodonyeckre és Liszicsanszkra fókuszálva.
„Az ellenség jelenleg a Liszicsanszk és Szeverodonyeck körbezárását célzó offenzívára koncentrálja erőfeszítéseit” – közölte Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója, majd hozzátette, hogy utóbbi városban hat civil vesztette életét előző éjszaka az ágyúzásban.
Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy kedden kilenc támadást sikerült visszaverniük a Donyec-medencében, ahol aznap tucatnyi civil esett áldozatául az orosz légi-, rakéta- és tüzérségi csapásoknak.
Olekszandr Motuzjanyik ezredes, a kijevi védelmi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy a jelenleg is zajló összecsapások meghatározhatják Ukrajna jövőjét.
„Most folyik az Oroszország által országunk ellen indított, mindenre kiterjedő agresszió legaktívabb szakasza. A helyzet a keleti fronton rendkívül nehéz, talán most dől el a sorsa az országnak” – jelentette ki egy televíziós interjúban.
Mindennapok a donyecki fronton
Veszélyben a globális élelmezési biztonság
Eközben a brit hírszerzés figyelmeztetett, hogy Odessza kikötőjének orosz blokádja komoly visszaesést eredményezett a gabonaexportban, amit nem lehet pótolni a szárazföldi útvonalakon keresztül.
A londoni védelmi tárca napi jelentésében arról írt, hogy amíg fennáll az orosz tengeri blokád, addig a kereskedelmi hajók minden bizonnyal el fogják kerülni az ukrán kikötőket, az ennek nyomán kialakuló ellátási zavarok pedig számos élelmiszeripari termék árának emelkedését fogják okozni.
Az Európai Bizottság elnöke éppen ezért tárgyalásokat sürgetett Moszkvával az ukrajnai gabonaexport biztosítása érdekében. „A Fekete-tengeren orosz hadihajók akadályozzák a búzával és napraforgóval teli ukrán hajókat” – mutatott rá felszólalásában a davosi Világgazdasági Fórumon.
Kiemelte: Oroszország fegyverként használja fel az élelmiszer-ellátást, ahogy teszi az energiával is.
Az ukrajnai háború és az amiatt bevezetett nemzetközi szankciók már így is jelentősen megdrágították a gabonát, a főzőolajat, a műtrágyát és az energiahordozókat.
Számos ország, különösen a világ legszegényebb térségeiben erősen függ az orosz és ukrán importtól; a két ország együttesen a globális gabonakivitel mintegy harmadát adja.
Tetoválásaikkal támogatják hadseregüket az ukrán fiatalok
A legjobb befektetés a fegyverszállítás
Zelenszkij azt hangsúlyozta, hogy időbe és rendkívüli erőfeszítésekbe fog kerülni a fegyverzetben és felszerelésben meglévő orosz fölény megtörése, ezért további nehézfegyverekre van szükség a Nyugat részéről. Mint mondta, a globális stabilitás megőrzése és a súlyos válságok megelőzése érdekében most a legjobb befektetést a páncélosok, a hajó elleni rakéták és más fegyverek szállítása jelenti.
Ugyancsak kedden két magas rangú orosz vezető is elismerni látszott, hogy a vártnál lassabban halad a kelet-ukrajnai offenzíva, bár afelől magabiztosan nyilatkoztak, hogy végül el fogja érni a céljait.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára leszögezte, hogy minden egyes, Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött célt teljesíteni fognak, mivel az igazság Oroszország oldalán van. „Nem hajszolunk határidőket” – fogalmazott egy lapinterjúban.
Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig azt állította, hogy szándékos a hadművelet lassítása a civil áldozatok elkerülése érdekében.
Orosz tisztségviselők arról is tájékoztattak, hogy befejezték az elfoglalt Mariupol-környéki vizek aknamentesítését, így szerdán biztonságos menekülési folyosót nyitnak mintegy hetven külföldi hajó számára.
Az ukrán hatóságok beszámolói szerint egy lerombolt mariupoli épület romjai között kétszáz holttestet találtak. Azt nem tudni, hogy pontosan mikor, de az biztos, hogy ha igazak a számok, ez lehetett eddig a háború egyik legsúlyosabb csapása.