Magyarországon az átláthatóság hiánya és az oktatási autonómiára vonatkozó aggályok merültek fel a Budapestre tervezett kínai egyetemmel kapcsolatban, de a távol-keleti hatalom Szerbia mellett Szlovákiában is erőteljesen jelen van. Pozsonyban pedig már meg is tapasztalták, a kínai intézményrendszer nem tűri a kritikus hangokat.
Fenyegető üzeneteket küldött a pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője, Ľuboslav Štora az Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete (Central European Institute of Asian Studies, CEIAS) nevű elemzőközpont igazgatójának, a szlovák Matej Šimalčíknak. "Jól alszik? Nagy stressz lehet önnek az utcán mászkálni..." - írta a kínai nyelvi és kulturális programokat kínáló, állami irányítású intézmény vezetője Šimalčíknak.
Štora a támadó hangvételű levelet azután küldte a CEIAS igazgatójának, hogy az elemzőközpont egy tanulmányban feltárta, milyen mértékű a kínai jelenlét a szlovákiai egyetemeken. A pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője azt is felrótta a CEIAS-nak, hogy a tanulmányban azt írják, a kínai technológiai cégek is részt vesznek a távol-keleti országban élő muzulmán kisebbség elleni repressziók megvalósításában. "Ki fizet önnek ezekért a hülyeségekért?" - fogalmaz a pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője, majd egy későbbi levelében ezt írta: „Légy türelemmel, a Nagy Testvér követ téged.“
Miután az ügyet felkapta a sajtó, Štora bocsánatot kért a CEIAS igazgatójától, de hangsúlyozta, továbbra sem ért egyet az elemzőközpont azon állításaival, melyek szerint a szlovák akadémiai szféra kínai cégeken keresztül a távol-keleti ország hadseregével is kapcsolatban lehet, és ez pedig biztonsági kockázatot jelentene.
Az elemzés
"Friss jelentések szerint a Huawei mesterséges intelligencia arcfelismerő szoftverét ujgurok azonosítására is használni lehet, hogy aztán értesítsék a kínai hatóságokat" - a CEIAS elemzése ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tartalmaz. A tanulmány szerint a szlovák és a kínai intézmények együttműködése nem megfelelően transzparens. Kiemelik, a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő azon kínai vállalatok valódi tulajdonosainak a felfedését, amelyek részt vesznek a szlovák közpénzből finanszírozott intézmények és a távol-keleti ország közti technológiatranszferben.
A stratégiai korrupció
Šimalčík a Szabad Európának elmondta, Kína minden lehetséges szinten építi a kapcsolatait Szlovákiával. A kormányközi összeköttetéseken túl, a politikai pártokkal, gazdasági szereplőkkel és egyetemekkel is együttműködik, de az egyes városok és megyék önkormányzataival is rendszeresen érintkezik, miközben a személyes, ún. people-to-people kapcsolatok is nagy szerepet kapnak. "Ezen kapcsolatok nagy része természetesen legitim. Ugyanakkor Kína Szlovákiához, valamint a többi kelet- és közép-európai országhoz fűződő viszonyának része a stratégiai korrupció és a helyi elitekkel való kapcsolatépítés. De a gazdasági befolyásukat politikai eszközként, érdekeik érvényesítésére is használják" - nyilatkozta az elemzőközpont igazgatója.
Šimalčík arra emlékeztetett, Szlovákiában a kínai cégek a logisztikában, a bankszektorban, a telekommunikációban, de bizonyos termelői, gyártási ágazatokban is jelen vannak. A távol-keleti ország egyes vállalatai fontos elemét alkotják a szlovák autóipar beszállítói láncának, az ország gazdasága pedig nagyrészt erre a szektorra épül. "De az energetikai és a médiaszektorba való belépési törekvéseket is regisztráltunk" - mutatott rá a szakértő. Hozzáteszi, a kínai jelenlét a szlovákiai gazdaságban egyelőre nem meghatározó, ám növekvő tendenciát mutat. Szlovákiában a legnagyobb távol-keleti befektető a koreai Kia autógyár, de még Japán is nagyobb súllyal van jelen, mint Kína.
Az egyetemeken viszont nagy a kínai jelenlét
CEIAS igazgatója szerint a szlovák akadémiai szférában 2012 után valósággal berobbant az igény a kínaiakkal való együttműködésre. Szlovákia ekkor kapcsolódott be az ún. 17+1 csoportba, ami Kína, valamint a kelet- és közép-európai országok gazdasági és befektetési együttműködését hivatott segíteni. "A szlovák akadémiai intézmények több mint 100 különböző kapcsolatot hoztak létre kínai szereplőkkel" - emelte ki Šimalčík, és hozzátette, ezek közül 25 olyan kínai egyetem, amely esetében fennáll a gyanú, hogy együttműködik a kínai hadsereggel. Ezen kívül a szlovák egyetemek különböző kínai technológiai cégekkel is együtt dolgoznak. Nemrégiben például a Kassai Műszaki Egyetem bejelentette, a kínai Huaweijel közösen egy mesterséges intelligencia kutatóközpontot alapít.
A szakember szerint mindez kockázattal is jár: "A kockázat elsősorban az akadémiai szabadság, valamint a szólás- és sajtószabadság korlátozásában áll." A gazdasági és személyes kapcsolatok révén ugyanis cenzúra vagy öncenzúra léphet fel az olyan témákban, amelyek Tibet, az ujgurok vagy Tajvan kérdését érintik. Kína ezeket "kulcsérdekeltségeknek" tekinti, amelyekben nem tűr semmilyen hazai vagy külföldi kritikát. Šimalčík rámutat, a Kínai Kommunista Párt szempontjából ezek rendkívül fontos ügyek, hiszen a párt szabad választások révén nem tud legitimizációt szerezni. Szerinte Kína a kelet- és közép-európai országokkal való kapcsolatát felhasználhatja arra, hogy befolyásolja az Európai Unió szintjén születő döntéseket is. A CEIAS igazgatója ebben a tekintetben kiemeli, Magyarország esetében már látható az ilyen irányú befolyásolás.
Szlovákiai fordulat
Šimalčík a pozsonyi kormány és Kína viszonyáról szólva elmondta, a 2020-as szlovákiai parlamenti választás ebben a tekintetben jelentős fordulópontot jelentett. Tavaly ugyanis a Smer párt által fémjelzett 8 éves időszak, amelyben a politikai formáció hol egyedül, hol koalícióban kormányzott, véget ért, és a párt ellenzékéből felálló kabinet lépett hivatalba. A szakértő szerint az előző szlovák kormányok Kínára kizárólag, mint gazdasági partnerre tekintettek. "Az új kabinet ugyanakkor a gazdasági dimenzió mellett nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságpolitikai kérdésekre, és az emberjogi aspektusokat sem hagyja figyelmen kívül" - nyilatkozta. A szlovák kormány illetékesei jelenleg több olyan eszközt készítenek elő, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban reagáljanak a kínai hibrid fenyegetésekre. Így például létrehoznak egy mechanizmust, amely a külföldi befektetések biztonsági kockázatát vizsgálja, magyarázta Šimalčík.
Ahogy arról beszámoltunk, a Budapestre tervezett kínai Fudan Egyetem megépítésén túl, Szerbia felsőoktatásában is tovább növekszik Peking befolyása.
