Az ukránok mára nem tolonganak úgy a toborzóirodáknál, ahogy az invázió kezdeti szakaszában, ami sokakat frusztrál, és emberhiányt is okoz a fronton. A parlament előtt van a probléma kezelését célzó törvényjavaslat, de egyes politikusok és katonai vezetők a jelek szerint felháborodástól tartanak.
Miután 2022 februárjában Oroszország megindította totális háborúját, hazafias érzülettől vezérelve rengeteg ukrán csatlakozott a hadsereghez, ami ösztönzőleg hatott a nyugati világra, valamint teljesen váratlanul érte Moszkvát.
Most, két évvel később, az állóháború közepette, friss harctéri eredmények hiányában, illetve halott és sebesült katonák tízezreit látva halványul a lelkesedés.
Az akadozó toborzás súlyos veszélyt jelent az ukrán háborús erőfeszítésekre, mivel eközben a mintegy háromszor népesebb Oroszország magas veszteségei ellenére továbbra is ontja az embereket – köztük fegyenceket – a frontra.
Kijev a sorkötelezettségi korhatár leszállításával és szigorúbb fellépéssel kívánná orvosolni a problémá. Sok tisztségviselő ugyanakkor tart a társadalom haragjától, ezért nem áll ki nyilvánosan a tervezett intézkedések mellett, inkább a hadseregre hárítja a felelősséget – mutattak rá szakértők.
Karácsonyi meglepetés
Az ünnepek alatt az ukrán kormány beterjesztette a parlament elé rég várt mobilizációstörvény-tervezetét, ami bírálatokat váltott ki egyes ellenzéki képviselők részéről.
Szolomia Bobrovszka, a Hang (Holosz) párt törvényhozója például a Szabad Európa ukrán szolgálatának adott december 27-i interjújában bolsevik taktikát emlegetett, mondván, az lehetett az időzítés célja, hogy „senki ne vegye észre” a javaslat benyújtását, amelynek több elemét is bírálta.
Az érintett törvénytervezetet Denisz Smihal kormányfő és Rusztem Umerov védelmi miniszter nevében adták be, nem a hadsereg főparancsnokának számító Volodimir Zelenszkijében. Vannak szakértők, akik szerint ez annak a jele lehet, hogy az ukrán elnök jelenleg is erős támogatottsága gyengülésétől félhet.
„Az elnök nem viselkedett államférfiként, akinek ki kellene állnia, felelősséget vállalnia, és el kellene magyaráznia, miért van szükség erre a törvényre” – mondta Hennadij Druzsenko aktivista-jogász.
Szerinte azért oszthatták a feladatot a kormányra, mert a lakosság bizalma már így is alacsony a kabinettel szemben, nem tud sokkal tovább esni. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet adatai azt mutatják, hogy az ukránok mindössze 26 százaléka bízik a kormányban, szemben a 2022. decemberi 52 százalékkal.
Zelenszkij népszerűsége az orosz invázió megindítását követően lőtt ki, miután menekülés helyett Kijevben maradt akkor is, amikor az orosz különleges erők már a főváros közelében voltak. Ezt tovább erősítették az ukrán ellenoffenzíva sikerei 2022 végén, ekkoriban az emberek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik benne. Mostanra, a háború kilátástalanságával ez 62 százalékra csökkent.
Noha még mindig elég magas, támogatottságának gyengülése probléma lehet Zelenszkij számára, ha újrázni akar. Ukrajnában normális körülmények között idén tavasszal lenne az elnökválasztás, de a hadiállapot miatt elhalasztják.
Zelenszkij a törvény benyújtását megelőzően, december 19-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a katonai vezetés ötszázezer újabb katona besorozására tett javaslatot, de még magyarázatot vár erre a nagy számra.
Néhány nappal később Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy több emberre van szüksége a már régóta harcolók tehermentesítése és a várható további veszteségek ellensúlyozása érdekében.
Hozzátette, hogy a vezérkar konzultált a védelmi minisztériummal a jogszabályról, viszont a végső felelősség a kormányé, minthogy a hadsereg nem hozhat törvényeket.
Druzsenko arra számít, hogy az ukrán elnöki hivatal és a hadsereg forró krumpliként fogja egymásnak dobálni a felelősséget.
Irina Friz, az ellenzéki Európai Szolidaritás blokk parlamenti képviselője is úgy vélekedett, hogy az elnök a népszerűsége megóvása érdekében próbálja magát eltávolítani a kényes törvénytől.
Olekszandr Kornijenko helyettes házelnök, a Nép Szolgája párt korábbi vezetője elutasította a vádakat, amelyek szerint Zelenszkij hárítani próbálja a felelősséget, kitérve rá, hogy a tervezetet a fegyveres erőkkel közösen alkották meg.
Mindazonáltal Zelenszkij továbbra sem vállalta magára a mozgósítási törvényt. December 26-án arról beszélt: helyes, hogy a képviselők és a haderő dönt a katonák létszámáról és más szükségleteiről, hivatala pedig „várja a jogszabály végleges szövegét”.
Mobilizációs intézkedések
A törvény alapján 27-ről 25 évre szállítanák le a sorkötelezettség korhatárát, felszámolnák az enyhébb fogyatékossággal élők mentességét, bevezetnék az elektronikus katonai behívót, valamint a besorozási parancsuknak eleget nem tevők például nem vehetnének vagy adhatnának el ingatlant. Emellett a helyi önkormányzatoknak is nagyobb felelősségük lenne a mozgósításban.
Szakértők szerint a helyi illetékesek is vonakodva hajtanák végre az intézkedéseket, tartva attól, hogy a népszerűségük megszenvedi. Eközben Mihajlo Fedorov digitális átállásért felelős miniszter sietett leszögezni, hogy nem fogják behívók kézbesítésére használni az emberek milliói által letöltött, állami szolgáltatásokat nyújtó Gyija alkalmazást.
Ellenzéki politikusok kritizálták a törvény különböző elemeit, például a sorozást megúszni próbálók ellen tervezett korlátozásokat a pénzügyi tranzakciók terén, ezért sokan arra készülnek, hogy a végső változat még módosulhat.
A törvényhozás első olvasatban január 14. előtt tárgyalhatja a javaslatot, egyes szakemberek pedig azzal kalkulálnak, hogy már a hónap végén sor kerülhet az elfogadására.
Ugyan Ukrajna megtiltotta a 18 és 60 év közötti férfiak legtöbbje számára az ország elhagyását, vannak, akik a határőröket vagy másokat lefizetve mégis elmennek. Nem ritka az sem, hogy orvosi papírokkal próbálják elkerülni a besorozást, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a behívót.
Ezekre a problémákra tekintettel a rendőrség elkezdte az utcáról begyűjteni a besorozottakat. Ez több esetben is drámai jeleneteket okozott, az ezekről készült, majd az internetre feltöltött felvételek pedig sokakban haragot szültek a hatóságokkal szemben.
Miközben egy friss felmérés szerint az ukránok egyharmada azt állítja, hogy kész fegyverrel megvédeni a hazáját, Jevhen Holovaha, az Ukrán Tudományos Akadémia szociológiai intézetének igazgatója arról számolt be, hogy sokan másként viselkedhetnek, amikor valóban megkapják a behívót.
Rámutatott, hogy az utóbbi hónapok során erősödött a pesszimizmus a lakosság körében a nyári ukrán ellentámadás szerény sikerei miatt, ennek kapcsán pedig az egyesek és a média által keltett irreális várakozásokat emlegette.
Arra is kitért, hogy feltehetőleg többen lennének hajlandók bevonulni, ha a sorozási eljárás világosnak és tisztességesnek tűnne. Hozzátette: az emberek tudni szeretnék, miért hívták be őket, meddig kell szolgálniuk, mennyit fognak keresni, mi jár a családjuknak, mi lesz velük, amikor visszatérnek.
„Az emberek rosszul vannak a bizonytalanságtól. Ez a stressz, ezek a betegségek mind fizikai, mind lelki téren leggyakrabban abból származnak, hogy bizonytalanságban élnek” – fogalmazott.
Katonafeleségek és katonaanyák tucatjai vonultak utcára tavaly több alkalommal is, hogy szeretteik leszerelését és helyettük újoncok besorozását követeljék. Az invázió megindítását követően kihirdetett hadiállapot idején tilos utcai demonstrációt tartani.
Zelenszkij megpróbálta orvosolni a mobilizációval kapcsolatos aggályok egy részét, korrupciós vádakkal felmentették például több helyi toborzóiroda vezetőjét. Az elnök emellett tudatta, hogy látni akarja a vezérkar terveit a katonák leszerelésére vonatkozóan.
Holovaha szerint Zelenszkij rendkívül körültekintően jár el, mivel „nagyon nehéz helyzetben van”.
Feszültségek
A törvény és a miatta érzett felelősséggel kapcsolatos vita tovább élezheti az állítólag meglévő feszültséget Zelenszkij és Zaluzsnij között.
A vezérkari főnök novemberben azt mondta a The Economistnak adott interjúban, hogy patthelyzet alakult ki a harctéren, ami ellentmond az elnöki hivatal által hangoztatott, derűlátóbb álláspontnak, és így az amerikai katonai segítségnyújtás biztosítását is megnehezíthette egyesek szerint.
Zelenszkij azonnal visszautasította ezt a nyilatkozatot, az adminisztráció pedig óva intette a hadsereget a hasonló nyilvános állásfoglalásoktól.
Marjana Bezula, a parlament védelmi bizottságának elnökhelyettese, Zelenszkij pártjának tagja amiatt bírálta nemrégiben Zaluzsnijt, hogy nem mutatta be 2024-es háborús terveit, miközben nagyobb fokú mozgósítást szorgalmaz. A képviselő a vezérkari főnök leváltásának lehetőségére is utalt, amit egyesek az államfői iroda üzeneteként értelmeztek.
Olekszij Haran, az Ilho Kucseriv Alapítvány a Demokratikus Kezdeményezésekért kutatási igazgatója figyelmeztetett, hogy Zaluzsnij kirúgása visszaütne Zelenszkijre, ugyanis a vezérkari főnök népszerűbb, mint az elnök.
Holovaha szerint az ukránok a nemzet harctéri győzelmeit Zaluzsnijnek tulajdonítják, és nehéz lenne ennek ellenkezőjéről meggyőzni őket.
Haran hangsúlyozta: Zaluzsnij menesztése „kudarc lenne, mindenekelőtt Zelenszkij számára”.
