Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Képes lehet-e Kína békét teremteni Oroszország és Ukrajna között?


Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Sanghajban 2014. május 21-én
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Sanghajban 2014. május 21-én

Ukrajnai béketerve bemutatása után Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn háromnapos látogatásra Moszkvába utazik, hogy tárgyaljon orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, valamint virtuálisan egyeztethet Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A pekingi külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindkét féllel kapcsolatban vannak, és bár még nem erősítették meg a Putyinnal és Zelenszkijjel tervezett megbeszéléseket, a várakozások szerint Kína azon dolgozhat, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a két ország képviselőit.

Miért próbálna Kína közvetíteni?

A kelet-ázsiai ország eddig hagyományosan azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele más államok belügyeibe, és különösen nem az ekkora földrajzi távolságban lévőkébe.

Az iráni–szaúdi diplomáciai kapcsolat helyreállításáról előző héten kötött megegyezésben játszott kínai szerep azonban a szakemberek szerint rámutatott, hogy az ország egyre inkább próbál felelősségteljes nagyhatalomként feltűnni a világpolitikában.

„Hszi olyan államférfinak akar látszani a globális porondon, akinek befolyása felér legalább az amerikai elnökével” – közölte Vang Csiang-ju, a Hongkongi Városi Egyetem professzora.

Kína azokat a nemzetközi bírálatok is szeretné elhárítani, amelyek szerint az ukrajnai konfliktusban az agresszor Oroszország oldalán állna.

Elemzők úgy vélik, hogy a próbálkozás a béketeremtéssel meglehetősen alacsony kockázatú vállalkozás Peking számára, amely ugyanakkor komoly előnyökkel járhat, még ha rendkívül valószínűtlen is a gyors áttörés.

Ehhez kapcsolódóan: Elemzés – A kínai javaslat elvezethet az ukrajnai háború végéhez? Nem egészen

Mit tartalmaz a kínai békejavaslat?

Kína a válság politikai rendezéséről szóló, tizenkét pontos javaslatában fokozatos deeszkalációt, illetve átfogó tűzszünetet sürgetett a felek között.

Noha a februárban bemutatott dokumentumban aláhúzták a civil lakosság védelmének fontosságát és az állami szuverenitás tiszteletben tartását, attól tartózkodtak, hogy elítéljék az orosz inváziót.

A tervezet langyos fogadtatásban részesült Oroszország és Ukrajna részéről is, az Egyesült Államok és a NATO pedig szkeptikusnak mutatkozott.

Ehhez kapcsolódóan: Miért aggasztó Kína álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban?

Kijev, amely leszögezte, hogy a béketárgyalások előfeltétele az orosz haderő teljes kivonása, sérelmezi, hogy nem szólították fel Moszkvát erői eltávolítására, mindazonáltal kiemelte, hogy nyitott a tervezet „egyes részeire”.

A Kreml arról számolt be, hogy alaposan tanulmányozni fogja a kínai javaslatot, azonban egyelőre nem látja jelét a békés rendezés lehetőségének.

Washington hangsúlyozta, hogy miközben Peking semleges, béketeremtő félként próbál feltűnni, a hamis orosz narratívát szajkózza, támogatást nyújt Oroszországnak, és hírszerzési értesülések szerint a jövőben akár fegyvereket is küldhet. Utóbbit Peking tagadja.

Hasonlóan nyilatkozott a NATO is, amely szerint Kína nem léphet fel hiteles közvetítőként Ukrajnában.

Ehhez kapcsolódóan: Mit takar a kínai békejavaslat?

Milyen szerepet játszhat Kína?

Szakértők szerint nehéz feladat megpróbálni tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot és Ukrajnát, jóval nehezebb, mint Irán és Szaúdi-Arábia esetében volt.

„Szaúd-Arábia és Irán valóban érdekelt a tárgyalásban és a kapcsolatok javításában, míg Oroszország és Ukrajna nem, legalábbis egyelőre” – közölte a washingtoni Stimson Központ Kína-programját vezető Yun Sun.

Szerinte ugyanakkor Hszi egyfajta kommunikációs hátsó csatornaként is funkcionálhat, és ez később akár nagyobb jelentőséget is nyerhet a most még valószínűtlennek látszó tárgyalások szempontjából.

A háború kirobbanását követően a NATO-tag Törökország is próbálkozott a párbeszéd elősegítésével, ennek sikertelensége jól demonstrálta a helyzet nehézségeit.

Ehhez kapcsolódóan: Kína nagyobb világpolitikai szerepre tör a szaúdi–iráni megállapodás tető alá hozása után

Milyen befolyással bír Kína?

Egyes elemzők kiemelték, hogy Kína hatékonyabb közvetítő lehet Törökországnál, ugyanis jelentősebb befolyással rendelkezik Oroszország felett.

Kína Oroszország legfontosabb szövetségese, a nyugati szankciók elrendelése óta egyre nagyobb piaca az orosz termékeknek és energiahordozóknak. Emellett Ukrajna számára sem közömbös, például azért sem, mert a kijevi kormány nem akarná elvágni a jövőbeli újjáépítéshez nyújtott kínai támogatás lehetőségét – tudatta Samuel Ramani, az Oxford Egyetem professzora.

Kína erősítette kereskedelmi kapcsolatait Ukrajnával a Krím félsziget 2014-es annektálását követően, és nem ismerte el az illegálisan elcsatolt területet Oroszország részeként.

„És ami a legfontosabb, Zelenszkij nem akarja Kínát annyira provokálni, hogy elkezdje felfegyverezni Oroszországot” – mondta Ramani.

Ehhez kapcsolódóan: A német kancellár felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra

Lehet Kína pártatlan közvetítő?

A szoros kínai–orosz kötelék miatt Peking mediátorszerepére sokan mélységes kételyekkel tekintenek, különösen miután a felek többször is hangoztatták „korlátlan” barátságukat.

Miközben Kína már a háború kezdete óta békét sürget, jórészt átvette azt az orosz narratívát, miszerint a NATO keleti terjeszkedése fenyegette Oroszországot, a nyugati fegyverszállítások pedig csak tovább szítják a feszültséget.

Andrew Small, a Német Marshall Alap munkatársa azt mondta, hogy Kína közvetítőként szeretne feltűnni, azonban nem áll készen arra, hogy nyomást gyakoroljon Vlagyimir Putyinra a háború lezárása érdekében, esetleg feláldozva a kapcsolatait Oroszországgal.

„Peking nem gyakorolt nyomást, nem próbálta Oroszországot rákényszeríteni semmire” – fogalmazott.

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG