A zuhanó példányszám ellenére még mindig óriási tömegeket érnek el a nyomtatott megyei napilapok, amelyekben hol erősebben, hol áttételesebben érvényesül a kormányzati narratíva. A kormánypárti médiumokat összefogó Mediaworks óriási reklámbevételeket termel, és a korábbi várakozásokkal ellentétben az online jelenléte is meghatározó. De mit tud meg a világról az, aki a megyei lapokból tájékozódik?
- A központi tartalmat mintha Rogán Antal hivatalában írták volna.
- Nemzetépítés, fejlődő települések és falusi büszkeség dominálja a helyi politikát.
- A nyugdíjasok aktívan, jólétben élnek.
- Ellenzék nincs vagy csak károkat okoz.
- A korrupciós botrányok is elkerülik az országot.
- Óriási bevételeket termel a Mediaworks.
- Tömegeket ér el a kormánysajtó: sokan olvassák a megyei lapokat, és erős az online jelenlét is, csak a Hír TV-t nézik kevesen.
Négy megyei lapot (Délmagyarország, Új Dunántúli Napló, Hajdú-bihari Napló, Tolnai Népújság) olvastunk egy héten át (július 12–17.), hogy megtudjuk, mi jut el a nagyvilágból azokhoz, akik elsődlegesen innen szeretnének tájékozódni. Aktív életet folytató boldog nyugdíjasok, pezsgő falusi élet, a nyári szünetben gyerektáborok és színházi fesztiválok, templomi koncertek érik egymást. A lapokból elénk táruló kép szerint a kormány és Magyarország jól teljesít, bár az ellenzék, az EU, a migránsok és az LMBT-aktivisták még mindig veszélyt jelentenek a fejlődésre.
Mind a négy újság 16 oldalas (az áruk 170 és 245 forint között mozog), és láthatóan külön szerkesztőségben készülnek. A szerkesztési elvek azonban ugyanazok mind a négy lapnál, ahogyan a központi szerkesztőségtől átvett tartalmak is – a közmédiából és a Magyar Nemzetből ismert politikaipropaganda-hangulatú anyagok is jobbára ide koncentrálódnak.
Míg azonban a Hajdú-bihari Naplóban és a Délmagyarországban két oldal a központi tartalom, addig a Dunántúli Naplóban és a Tolnai Népújságban akár napi öt-hat oldal is azonos, amihez még hozzájön egy teljes oldalnyi tartalom átvétele a Nemzeti Sporttól. E két lap tördelése is egyforma, ahogyan a rejtvények és a horoszkóp is.
Központi újság
A minden megyei lapban megjelenő, legalább kétoldalnyi központi tartalom elvileg az országos hírekről kellene szóljon, de itt tényleg csupa olyan cikket találni, mintha a Kormányzati Tájékoztatási Központban írták volna. Ezek alapján Magyarország egyrészt nagyon jó helyzetben van, hiszen idén is lesz nyugdíjprémium, milliárdok jutnak bölcsődefejlesztésre, fejlődik a MÁV. Egyszerűen jó a magyar gazdaság teljesítménye, és rengeteg kivándorló tér vissza az országba.
Ráadásul a koronavírus elleni átoltottságban élen járunk, és Magyarország maszkgyártásban már önellátóvá vált. A Több magyar élelmiszer az Aldiban című cikk viszont mintha arról árulkodna, hogy a kormány feladta a külföldi kiskereskedelmi láncok elleni harcot.
Összefügg az egészség a migrációval
A cikkek szerint azonban a migráció továbbra is veszély, ami nem csak a kultúránkat veszélyezteti („Szokásainkat és értékeinket nem akarjuk feladni”), hanem az egészségünket is („Összefügg az egészség a migrációval”), ám továbbra is „Őrizetbe vehetik a menedékkérőket”.
Az is kiderül a cikkekből, hogy az „EU válságban van”, és Kövér László házelnök ma nem szavazna az uniós tagságra, mert „újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát”, de a magyarok többsége EU-párti, noha reformokat szükségesnek tartanak „Brüsszelben” („Tagok legyünk, vagy pedig szabadok?”).
Az éppen aktuális téma szerint az unió már a gyereknevelésbe is bele akar szólni, és LMBTQ-aktivistákat küldenének az óvodába (miközben a magyarok „gyermekben, családban látják a jövőt”). Ám a migráció Magyarországra kényszerítésének tervével sem hagyott még fel az EU. Orbán Viktor szokásos pénteki Kossuth rádiós nyilatkozata is fél oldalt érdemelt minden lapban, bár a címlapra már nem fért fel minden esetben.
E cikkek ráadásul mind a szerző nevének feltüntetése nélkül jelentek meg. Egyetlen olyan cikket találtunk, amelyet vállalt a szerzője. Az augusztus 20-i fővárosi állami ünnepségeket méltató, „Minden magyar jöjjön Budapestre” című írást ráadásul egyenesen Néző László, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője jegyzi.
Politika
Ami a helyi politikát illeti, nem találtunk olyan szélsőséges hangvételű írásokat, mint amilyet a Dunántúli Napló közölt a Pride kapcsán. „A gyerekeket sem kímélik már a homoszexuálisok” című cikkről és az azt kísérő, hasonló hangvételű véleménycikkről a Szabad Pécs számolt be.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita a Hajdú-Bihari Naplóban közölt interjúja azonban megközelíti az előző heti cikk színvonalát. A főpásztor szerint ugyanis az LMBT egy „ideológiai támadás”, és a gyerekeket az onnan érkező „impulzusok késztetik homoszexualitásra, nemváltásra”. Ráadásul „az LMBT-érzékenyítés a rosszra hajló emberi természettel függ össze”. Kocsis szerint ugyanis az LMBT-aktivizmus valójában „támadás az emberiség ellen, káoszt akar előidézni”, a végső cél pedig az emberek elbutítása.
Az LMBT-aktivizmus „támadás az emberiség ellen, káoszt akar előidézni”
A helyi közélet felől érdeklődők számára az is kiderül, hogy fejlődnek a települések, a megye és az ország is, a vidéki turizmus pedig pörög a lapok cikkei alapján. Abban a megyében is van fejlődés, amelynek székhelyét nem a Fidesz irányítja, csak ott ez a megyei közgyűlésnek vagy épp a kormánynak köszönhető: megújuló utak, épülő sportcsarnok, magyar vakcinagyár, helyi lakosok támogatása voltak a főbb témák a héten.
Többször előkerül a nemzeti öntudat fontossága („Magyarnak maradni, ez a mi küldetésünk”, idézik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki a Nemzeti Összetartozás terének avatóján beszélt például), a közbiztonság kérdése (katonák őrzik a strandok biztonságát), és bizony a déli megyékben „újra megjelentek a migránscsoportok”. Mindezek mellett egy rövidhírt megért az is, hogy miután marihuánatermesztés miatt letartóztatták a Fidelitas hódmezővásárhelyi vezetőjét, a férfi kilépett a szervezetből.
A szerkesztőségi jegyzet többnyire igazodik a nap legfontosabb cikkéhez. Az egyik szerint a pécsi városvezetés alkalmatlan, vagy épp a kormány milliárdos támogatásainak köszönhetően fejlődnek a falvak. Azt pedig a nyári témahiánynak tudjuk be, hogy született cikk arról, hogy nyáron a kutyáknak is melegük van, de azt is megírta az egyik újságíró, hogy aznap bizony elaludt, hiába szólalt meg az ébresztőóra.
Király buli a nyugdíjasoknak
A lapokban a hangsúly természetesen a helyi tartalmakon van. A legtöbb írás tulajdonképpen arról szól, hogy milyen nagyszerű az élet az adott megyében. Nyáron szabadtéri programok, falunapok ideje van, így szinte mindennap be lehet számolni valamilyen eseményről, legyen az őszibarack-fesztivál, rozénap, vasutasnap, virágos települések versenye, képzőművészeti fesztivál, helytörténeti kiállítás vagy fogathajtóverseny.
A helyi identitást erősítik a helytörténeti írások, az egy-egy települést vagy a megye híres szülöttét bemutató cikkek, ahogyan a megye kiválóságaira zuhanó díjeső vagy a múltidéző írások (hogyan kaszáltak régen? milyen volt a fürdőruhadivat a szocializmusban?) is.
Unatkozni sehol nem lehet, főleg a nyugdíjasok és a gyerekek szórakozhatnak szinte folyamatosan. Az újságok alapján az idősek igen aktív életet élnek, programról programra járnak, gondoskodnak róluk nap mint nap, még meglepetéskirándulást is szerveznek az idősotthon lakóinak: „Király buli volt megint, amire koccintottak”.
Meglepetéskirándulás nyugdíjasoknak: „Király buli volt megint, amire koccintottak”.
De van hagyományos programajánló is. A Pécsi Nyári Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Campus vagy a Fishing on Orfű fesztiválok, a koncertek és kiállítások mellett a Délmagyarország valamiért kitüntetett figyelmet szentel Pintér Tibor világszínvonalúnak titulált, Mórahalomra látogató lovasszínházának is.
Kiemelt szerepe van a hitéletnek, ezen belül több írás foglalkozik a Eucharisztikus Kongresszussal. De a Budapestre látogató Ferenc pápa mellett az is külön cikket érdemel, ha új reverendát kapott a pap.
A szokásos életmódcikkek közül figyelemre méltó, hogy miközben a jégeső egy hétre elegendő témát adott több lapnak is, és több cikk szólt a rekordokat döntő hőségről, arról már nem esik szó, hogy az extrém időjárás az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következménye. Említésre méltó az is, hogy a Hajdú-bihari Napló munkatársa 2021 júliusában fedezte fel Marie Kondót, miközben a japán rendrakási tanácsadó már hosszú évek óta világsztárnak számít.
Ellenzék nincs, vagy balhés
Ahogy a központi oldalakon, úgy a helyi érdekű ügyekben sem jelenik meg az ellenzéki álláspont. Azt, hogy egy nem fideszes politikusnak milyen nehéz a helyzete, ha el akarja érni a megyei lapok olvasóit, jól mutatja Pleva Dániel akciója. A Momentum Vas megyei jelöltje „társkereső” apróhirdetést adott fel a Vas Népébe előválasztási kampánya részeként.
Ha Soros Gyuri bátyánk fiának a benzintank betöltőnyílása lesz a szerelme, nekünk is ezt kell követni?
Az ellenzéki álláspontok egyáltalán nem jelennek meg, bár arról a Délmagyarország valamiért beszámolt, hogy az MSZP-ből kivált Szanyi Tibor pártja egyetemistát indít Szegeden. Ezen túl ellenzéki politikusok szinte kizárólag negatív kontextusban jelennek meg. Erre főleg azoknál a lapoknál van példa, ahol a megyeszékhelyen nem a Fidesz adja a polgármestert, illetve a városházi többséget (a mi esetünkben Szeged és Pécs).
Így például címlapsztori, hogy „Hivatalosan is szétszakadt a (pécsi) káoszkoalíció”, hogy a pécsi tömegközlekedési vállalatnak nincs vezérigazgatója vagy hogy a szegedi vagyonkezelő cég „a piaci ár többszöröséért” cserélt ajtókat és ablakokat. Szegeden emellett a szerkesztőség talált hat darab megsüllyedt csatornafedelet is. Míg a hajdúságiak részletes beszámolót olvashattak a fideszes többségű debreceni önkormányzat üléséről, addig a pécsi közgyűlésről szemérmesen hallgatott a Dunántúli Napló a vizsgált héten.
Külön figyelmet érdemel azonban a baranyai napilap azon gyakorlata, hogy az „olvasói levelek” szinte kivétel nélkül a pécsi városvezetést kritizálják. Ezek szerint „siralmasak az utak Pécsett”, a parkolás problémás, nem nyírják a füvet, máshol pedig csak kiszáradt kórók vannak a virágtartókban. Ez utóbbinak másnap utána is járt a lap egyik munkatársa, és megállapította, hogy igaza volt az olvasónak, ahogy azt is egy olvasói jelzés alapján állapította meg a lap, hogy az egyik városrészt „ellepték a drogosok”.
A Napló olvasói szerint nemcsak a pécsi „városvezetés nem ér semmit”, de az országos ügyekre is odafigyelnek. Az egyik levél szerint ha Budapestnek nem kell a Fudan Egyetem, épüljön meg Pécsett. A baranyaiak elítélik az „EU által erőltetett meleglobbit” is, és az olvasó fel is teszi a kérdést: „Ha Soros Gyuri bátyánk fiának a benzintank betöltőnyílása lesz a szerelme, nekünk is ezt kell követni?”
Ami kimaradt
Az is figyelmet érdemel, hogy mi az a helyi közéletben, amit a szerkesztők nem tartottak említésre méltónak. A megyei lapok alapján társadalmi probléma vagy szegénység egyáltalán nincs az országban.
Bár egy-két kisebb hír erejéig felrémlenek ilyen jellegű ügyek (adománygyűjtés, a környéket ellepő „drogosok”, a belvárosból a hajléktalannak tűnő nőt eltávolítani kívánó olvasó), de a problémák bemutatása, okainak elemzése vagy valamiféle megoldás bemutatása teljesen hiányzik a lapokból. Ahogyan az is feltűnő, hogy korrupciógyanús esetek is csak az ellenzéki vezetésű városokban fordulhatnak elő.
Ahogy fentebb már írtuk, a pécsi önkormányzat közgyűlése sem volt említésre méltó, de a Délmagyarországban például arról sem találtunk említést, hogy a szegedi önkormányzat olimpikonok felkészülését támogatta.
A baranyai olvasók a napilapjukból azt sem tudhatták meg, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke egy volt KDNP-s politikus lett, hogy a csőd szélén álló PMFC egy Fidesz-közeli céghez kerülhet vagy hogy fegyelmi eljárás indult Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő ügyvédje ellen egy pécsi szálloda értékesítésében játszott szerepe miatt – ezekhez az információkhoz a Szabad Pécs oldalára kellett látogatnia az érdeklődőknek.
A Hajdú-bihari Napló helyett pedig a Napi.hu írta meg, hogy a BMW-gyárnál az a Duna Aszfalt építhet utat, amelynek tulajdonosa a NER fontos embereit jachtoztató Szijj László, vagy hogy épp a BMW-gyár miatt drágult félmilliárddal a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal felújítása.
Magukat ajánlják
A megyei napilapokban gyakorlatilag nincsenek reklámok. A lapokban lévő hirdetések szinte kizárólag más, a Mediaworkshöz tartozó kiadványok reklámjai (Nemzeti Sport, Fanny, Ingatlanbazár, Szabad Föld), nagy, egész oldalas kormányhirdetések (a nemzeti konzultációt népszerűsítő „Dühíti önt Brüsszel?”, oltási igazolás az EESZT-ben).
Az is előfordult, hogy ugyanaz a Magyarország átoltottságát bemutató kormányzati „tájékoztató” egyszer hirdetésként, egyszer pedig egy cikk illusztrációjaként jelent meg. A Hajdú-bihari Naplóban pedig az egyik nap címlapon számoltak be arról, hogy egy buszgyárban az egyházközséggel együttműködve megváltozott munkaképességűek is dolgoznak majd, két nap elteltével pedig ugyanerről jelent meg egy egész oldalas PR-cikk.
Két lapban összesen három egész oldal megjelenését támogatta egy-egy önkormányzat, ahol a településről, az ottani programokról szóló cikkek jelentek meg.
Az apróhirdetéseken és néhány helyi vállalkozást népszerűsítő kisméretű reklámon vagy helyi programon kívül (például Szegedi Szabadtéri Játékok) egyetlen olyan nap volt, amikor nagyobb méretben bukkantak fel reklámok a lapokban. Július 15-én két nagyobb szupermarket-hálózat, egy gyógyvizes cég és egy cigarettagyár közölt negyedoldalas reklámot (ez utóbbi az ártalomcsökkentésről). Ebből annyi biztosan kiderül, hogy ezek a lapok nem a piaci reklámokból tartják fenn magukat, hiába számít a hirdetési bevétel a cégcsoport legfontosabb forrásának.
