Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A megyei lapok Magyarországa: aktív és boldog nyugdíjasok, fejlődő falvak


A Délmagyarország napilap példányai, amint legördülnek a szegedi nyomdasorról.

A zuhanó példányszám ellenére még mindig óriási tömegeket érnek el a nyomtatott megyei napilapok, amelyekben hol erősebben, hol áttételesebben érvényesül a kormányzati narratíva. A kormánypárti médiumokat összefogó Mediaworks óriási reklámbevételeket termel, és a korábbi várakozásokkal ellentétben az online jelenléte is meghatározó. De mit tud meg a világról az, aki a megyei lapokból tájékozódik?

Négy megyei lapot (Délmagyarország, Új Dunántúli Napló, Hajdú-bihari Napló, Tolnai Népújság) olvastunk egy héten át (július 12–17.), hogy megtudjuk, mi jut el a nagyvilágból azokhoz, akik elsődlegesen innen szeretnének tájékozódni. Aktív életet folytató boldog nyugdíjasok, pezsgő falusi élet, a nyári szünetben gyerektáborok és színházi fesztiválok, templomi koncertek érik egymást. A lapokból elénk táruló kép szerint a kormány és Magyarország jól teljesít, bár az ellenzék, az EU, a migránsok és az LMBT-aktivisták még mindig veszélyt jelentenek a fejlődésre.

Mind a négy újság 16 oldalas (az áruk 170 és 245 forint között mozog), és láthatóan külön szerkesztőségben készülnek. A szerkesztési elvek azonban ugyanazok mind a négy lapnál, ahogyan a központi szerkesztőségtől átvett tartalmak is – a közmédiából és a Magyar Nemzetből ismert politikaipropaganda-hangulatú anyagok is jobbára ide koncentrálódnak.

Míg azonban a Hajdú-bihari Naplóban és a Délmagyarországban két oldal a központi tartalom, addig a Dunántúli Naplóban és a Tolnai Népújságban akár napi öt-hat oldal is azonos, amihez még hozzájön egy teljes oldalnyi tartalom átvétele a Nemzeti Sporttól. E két lap tördelése is egyforma, ahogyan a rejtvények és a horoszkóp is.

Központi újság

A minden megyei lapban megjelenő, legalább kétoldalnyi központi tartalom elvileg az országos hírekről kellene szóljon, de itt tényleg csupa olyan cikket találni, mintha a Kormányzati Tájékoztatási Központban írták volna. Ezek alapján Magyarország egyrészt nagyon jó helyzetben van, hiszen idén is lesz nyugdíjprémium, milliárdok jutnak bölcsődefejlesztésre, fejlődik a MÁV. Egyszerűen jó a magyar gazdaság teljesítménye, és rengeteg kivándorló tér vissza az országba.

Ráadásul a koronavírus elleni átoltottságban élen járunk, és Magyarország maszkgyártásban már önellátóvá vált. A Több magyar élelmiszer az Aldiban című cikk viszont mintha arról árulkodna, hogy a kormány feladta a külföldi kiskereskedelmi láncok elleni harcot.

Összefügg az egészség a migrációval

A cikkek szerint azonban a migráció továbbra is veszély, ami nem csak a kultúránkat veszélyezteti („Szokásainkat és értékeinket nem akarjuk feladni”), hanem az egészségünket is („Összefügg az egészség a migrációval”), ám továbbra is „Őrizetbe vehetik a menedékkérőket”.

Az is kiderül a cikkekből, hogy az „EU válságban van”, és Kövér László házelnök ma nem szavazna az uniós tagságra, mert „újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát”, de a magyarok többsége EU-párti, noha reformokat szükségesnek tartanak „Brüsszelben” („Tagok legyünk, vagy pedig szabadok?”).

Az éppen aktuális téma szerint az unió már a gyereknevelésbe is bele akar szólni, és LMBTQ-aktivistákat küldenének az óvodába (miközben a magyarok „gyermekben, családban látják a jövőt”). Ám a migráció Magyarországra kényszerítésének tervével sem hagyott még fel az EU. Orbán Viktor szokásos pénteki Kossuth rádiós nyilatkozata is fél oldalt érdemelt minden lapban, bár a címlapra már nem fért fel minden esetben.

E cikkek ráadásul mind a szerző nevének feltüntetése nélkül jelentek meg. Egyetlen olyan cikket találtunk, amelyet vállalt a szerzője. Az augusztus 20-i fővárosi állami ünnepségeket méltató, „Minden magyar jöjjön Budapestre” című írást ráadásul egyenesen Néző László, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője jegyzi.

Összedobták, ​amijük volt
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) 2018 végén jött létre. Ekkor szinte az összes kormányközeli médiatulajdonos ajándékként felajánlotta kiadóját az alapítványnak, amely így nemcsak mintegy ötszáz print, illetve online újság és magazin, hanem több rádió- és tévéadó tulajdonosa lett hirtelen. A céghez tartozik az egyik legnagyobb nyomda az országban, de a KESMA foglalkozik hirdetésszervezéssel, digitális lapterjesztéssel, tévés műsorgyártással, könyvkiadással is. Sőt amióta az állami tulajdonú Magyar Posta megszüntette a napilapok kézbesítését, az összes magyar napilapot (így például a Népszavát is) a Mediaworks egyik leányvállalata, a Médialog viszi ki az előfizetőknek. A szakmában arra számítanak, hogy a Posta a hetilapok kézbesítésével is fel fog hagyni, és ezzel a teljes lappiac előfizetői névsora a KESMA-céghez kerülhet, ami még inkább kiszolgáltatottá teheti a még meglévő kormánykritikus lapokat. Mivel a kormány az alapítványt nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, mentesült a versenyhivatali vizsgálatok alól.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita interjúja a Hajdú-bihari Napló 2021. július 16-i számában.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita interjúja a Hajdú-bihari Napló 2021. július 16-i számában.

Politika

Ami a helyi politikát illeti, nem találtunk olyan szélsőséges hangvételű írásokat, mint amilyet a Dunántúli Napló közölt a Pride kapcsán. „A gyerekeket sem kímélik már a homoszexuálisok” című cikkről és az azt kísérő, hasonló hangvételű véleménycikkről a Szabad Pécs számolt be.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a Hajdú-Bihari Naplóban közölt interjúja azonban megközelíti az előző heti cikk színvonalát. A főpásztor szerint ugyanis az LMBT egy „ideológiai támadás”, és a gyerekeket az onnan érkező „impulzusok késztetik homoszexualitásra, nemváltásra”. Ráadásul „az LMBT-érzékenyítés a rosszra hajló emberi természettel függ össze”. Kocsis szerint ugyanis az LMBT-aktivizmus valójában „támadás az emberiség ellen, káoszt akar előidézni”, a végső cél pedig az emberek elbutítása.

Az LMBT-aktivizmus „támadás az emberiség ellen, káoszt akar előidézni”

A helyi közélet felől érdeklődők számára az is kiderül, hogy fejlődnek a települések, a megye és az ország is, a vidéki turizmus pedig pörög a lapok cikkei alapján. Abban a megyében is van fejlődés, amelynek székhelyét nem a Fidesz irányítja, csak ott ez a megyei közgyűlésnek vagy épp a kormánynak köszönhető: megújuló utak, épülő sportcsarnok, magyar vakcinagyár, helyi lakosok támogatása voltak a főbb témák a héten.

Többször előkerül a nemzeti öntudat fontossága („Magyarnak maradni, ez a mi küldetésünk”, idézik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki a Nemzeti Összetartozás terének avatóján beszélt például), a közbiztonság kérdése (katonák őrzik a strandok biztonságát), és bizony a déli megyékben „újra megjelentek a migránscsoportok”. Mindezek mellett egy rövidhírt megért az is, hogy miután marihuánatermesztés miatt letartóztatták a Fidelitas hódmezővásárhelyi vezetőjét, a férfi kilépett a szervezetből.

A szerkesztőségi jegyzet többnyire igazodik a nap legfontosabb cikkéhez. Az egyik szerint a pécsi városvezetés alkalmatlan, vagy épp a kormány milliárdos támogatásainak köszönhetően fejlődnek a falvak. Azt pedig a nyári témahiánynak tudjuk be, hogy született cikk arról, hogy nyáron a kutyáknak is melegük van, de azt is megírta az egyik újságíró, hogy aznap bizony elaludt, hiába szólalt meg az ébresztőóra.

Miből ​van pénz?
A KESMA legfontosabb cége a Mediaworks, gyakorlatilag az összes többi vállalat odatartozik. Ezzel pedig nemcsak kiadványainak számát tekintve, de pénzügyi szempontból is az egyik legnagyobb magyar médiacégnek számít. Egy friss elemzés szerint árbevétele alapján csak az RTL Klubhoz és a TV2-höz mérhető.
A Medaworks 2020-as konszolidált árbevétele 66,8 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 70,8 milliárddal. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a koronavírus-járvány miatt minden kiadó értékesítési és hirdetési bevétele is jelentősen visszaesett tavaly. Innen nézve a Mediaworks teljesítménye kiemelkedő, hiszen a járvány ellenére növelni tudta a hirdetési és reklámügynökségi tevékenységből származó bevételeit is – erre valószínűleg az állami cégek reklámjai és a kormányzati hirdetések piaci viszonyoktól független költései jelentik a magyarázatot. A Mediaworks legfontosabb bevételeit tehát a hirdetések jelentik (34 milliárd forint), ezt követi csak a lapértékesítésből származó bevétel (15 milliárd), a reklámügynökségi tevékenység (tízmilliárd) a terjesztési (hétmilliárd), illetve a nyomdai árbevétel (6,7 milliárd).
Így a Mediaworks 2020-at 2,9 milliárd forintos eredménnyel zárta, szemben az egy évvel korábbi 1,4 milliárdos veszteséggel (ezt a mínuszt az indulás miatt felmerülő egyszeri költségek magyarázhatják).

Király ​buli a nyugdíjasoknak

A lapokban a hangsúly természetesen a helyi tartalmakon van. A legtöbb írás tulajdonképpen arról szól, hogy milyen nagyszerű az élet az adott megyében. Nyáron szabadtéri programok, falunapok ideje van, így szinte mindennap be lehet számolni valamilyen eseményről, legyen az őszibarack-fesztivál, rozénap, vasutasnap, virágos települések versenye, képzőművészeti fesztivál, helytörténeti kiállítás vagy fogathajtóverseny.

A helyi identitást erősítik a helytörténeti írások, az egy-egy települést vagy a megye híres szülöttét bemutató cikkek, ahogyan a megye kiválóságaira zuhanó díjeső vagy a múltidéző írások (hogyan kaszáltak régen? milyen volt a fürdőruhadivat a szocializmusban?) is.

Balesetveszély Szegeden. Délmagyarország.
Balesetveszély Szegeden. Délmagyarország.

Unatkozni sehol nem lehet, főleg a nyugdíjasok és a gyerekek szórakozhatnak szinte folyamatosan. Az újságok alapján az idősek igen aktív életet élnek, programról programra járnak, gondoskodnak róluk nap mint nap, még meglepetéskirándulást is szerveznek az idősotthon lakóinak: „Király buli volt megint, amire koccintottak”.

Meglepetéskirándulás nyugdíjasoknak: „Király buli volt megint, amire koccintottak”.

De van hagyományos programajánló is. A Pécsi Nyári Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Campus vagy a Fishing on Orfű fesztiválok, a koncertek és kiállítások mellett a Délmagyarország valamiért kitüntetett figyelmet szentel Pintér Tibor világszínvonalúnak titulált, Mórahalomra látogató lovasszínházának is.

Kiemelt szerepe van a hitéletnek, ezen belül több írás foglalkozik a Eucharisztikus Kongresszussal. De a Budapestre látogató Ferenc pápa mellett az is külön cikket érdemel, ha új reverendát kapott a pap.

A szokásos életmódcikkek közül figyelemre méltó, hogy miközben a jégeső egy hétre elegendő témát adott több lapnak is, és több cikk szólt a rekordokat döntő hőségről, arról már nem esik szó, hogy az extrém időjárás az emberi tevékenység okozta klímaváltozás következménye. Említésre méltó az is, hogy a Hajdú-bihari Napló munkatársa 2021 júliusában fedezte fel Marie Kondót, miközben a japán rendrakási tanácsadó már hosszú évek óta világsztárnak számít.

Sokakat ​elér
Ahogy a nyomtatott lapok példányszáma általában, úgy a Mediaworks újságjainak példányszáma is radikálisan csökkent. A megyei lapok olvasóinak több mint negyven százaléka tűnt el az elmúlt öt évben.
Az összehasonlítás itt azért ütközik nehézségekbe, mert az összes megyei napilap a Mediaworksé, a kiadó közélettel foglalkozó napi- (Magyar Nemzet, Világgazdaság) és hetilapjainak (Figyelő, Mandiner) példányszámáról pedig nincs hiteles adat. A megyei lapok közül legtöbben a Kisalföldet vették 2021 első félévében (35 ezren), legkevesebben pedig a Heves Megyei Hírlapot (5400). A 18 megyei lapot összesen 267 ezren vásárolják naponta, ami akár milliós elérést is jelenthet, hiszen egy lapszámot többen is elolvasnak, és nem veszi meg mindenki mindennap az újságot (a Nógrád Megyei Hírlapot valamiért nem méri a Matesz, így arról nincsenek adatok). A legnagyobb példányszámú KESMA-lap továbbra is a hetente megjelenő Szabad Föld 43 ezer példánnyal, de a Borsot is megveszik naponta 32 ezren (a Ripostról nincs adat). Összehasonlításként az egyetlen kormánykritikus országos napilapból, a Népszavából ebben az időszakban átlagosan mintegy 16 ezer példányt értékesítettek naponta, a Bors kormányfüggetlen vetélytársából, a Blikkből pedig 56 ezret.

A négy megyei lap értékesített példányszáma
A négy megyei lap értékesített példányszáma

Ellenzék ​nincs, vagy balhés

Ahogy a központi oldalakon, úgy a helyi érdekű ügyekben sem jelenik meg az ellenzéki álláspont. Azt, hogy egy nem fideszes politikusnak milyen nehéz a helyzete, ha el akarja érni a megyei lapok olvasóit, jól mutatja Pleva Dániel akciója. A Momentum Vas megyei jelöltje „társkereső” apróhirdetést adott fel a Vas Népébe előválasztási kampánya részeként.

Ha Soros Gyuri bátyánk fiának a benzintank betöltőnyílása lesz a szerelme, nekünk is ezt kell követni?

Az ellenzéki álláspontok egyáltalán nem jelennek meg, bár arról a Délmagyarország valamiért beszámolt, hogy az MSZP-ből kivált Szanyi Tibor pártja egyetemistát indít Szegeden. Ezen túl ellenzéki politikusok szinte kizárólag negatív kontextusban jelennek meg. Erre főleg azoknál a lapoknál van példa, ahol a megyeszékhelyen nem a Fidesz adja a polgármestert, illetve a városházi többséget (a mi esetünkben Szeged és Pécs).

Így például címlapsztori, hogy „Hivatalosan is szétszakadt a (pécsi) káoszkoalíció”, hogy a pécsi tömegközlekedési vállalatnak nincs vezérigazgatója vagy hogy a szegedi vagyonkezelő cég „a piaci ár többszöröséért” cserélt ajtókat és ablakokat. Szegeden emellett a szerkesztőség talált hat darab megsüllyedt csatornafedelet is. Míg a hajdúságiak részletes beszámolót olvashattak a fideszes többségű debreceni önkormányzat üléséről, addig a pécsi közgyűlésről szemérmesen hallgatott a Dunántúli Napló a vizsgált héten.

Külön figyelmet érdemel azonban a baranyai napilap azon gyakorlata, hogy az „olvasói levelek” szinte kivétel nélkül a pécsi városvezetést kritizálják. Ezek szerint „siralmasak az utak Pécsett”, a parkolás problémás, nem nyírják a füvet, máshol pedig csak kiszáradt kórók vannak a virágtartókban. Ez utóbbinak másnap utána is járt a lap egyik munkatársa, és megállapította, hogy igaza volt az olvasónak, ahogy azt is egy olvasói jelzés alapján állapította meg a lap, hogy az egyik városrészt „ellepték a drogosok”.

A Napló olvasói szerint nemcsak a pécsi „városvezetés nem ér semmit”, de az országos ügyekre is odafigyelnek. Az egyik levél szerint ha Budapestnek nem kell a Fudan Egyetem, épüljön meg Pécsett. A baranyaiak elítélik az „EU által erőltetett meleglobbit” is, és az olvasó fel is teszi a kérdést: „Ha Soros Gyuri bátyánk fiának a benzintank betöltőnyílása lesz a szerelme, nekünk is ezt kell követni?”

Hírportálok havi elérése 2019 január - 2021 június
Hírportálok havi elérése 2019 január - 2021 június
Stabil ​online jelenlét
Ami az online portfóliót illeti, az Origo népszerűségének látszólag nem ártott, hogy teljesen betagozódott a kormánypárti konglomerátumba, stabilan 3–3,3 millió embert ér el havonta a Gemius adatai szerint. Ebből négy-ötszázezer kattintást hoz a máig népszerű Freemail (a Similarweb szerint), ahol be- és kilépéskor is az Origo cikkeit ajánlják a levelezőknek.
A Ripost oldalára 2,3 millióan kíváncsiak, a Mandinerre egymillióan, a Magyar Nemzet online felületére pedig 765 ezren a 2021 júniusi adatok szerint, és az elmúlt két évben nem nagyon változtak ezek a számok.
Ami a megyei lapok online kiadását illeti, ott igen nagy a szórás a havi 116 ezertől (Nógrád) a hat-hétszázezres számig (Zala, Bács-Kiskun, Kisalföld). Itt átlagra a havi négyszázezres elérés jön ki. Érdemes megemlíteni a nemrégiben indult Hírvilágot, ami egy, a Hírkeresőhöz hasonló hírgyűjtő oldal. Itt az az érzése lehet a látogatónak, hogy sokféle forrásból tájékozódhat, ám csak a KESMA alá tartozó, kormánypárti lapok cikkeit listázza az oldal.
Összehasonlításképp: júniusban, amikor az Origóra hárommillióan kattintottak, a leglátogatottabb weboldal a 24.hu volt (3,6 millió), ezt követte a tavaly Fidesz-közelbe került Index (3,5 millió), negyedik legnépszerűbb híroldal a hvg.hu volt (2,7 millió), amelyet a Telex követett (2,5 millió).
A közéleti tematikájú lapok mellett legalább ilyen fontosak a női magazinok vagy az életmód-tematikájú oldalak, hiszen a politikai hirdetésekkel ezeken a felületeken is milliókat lehet elérni.

Parasztomlett szalonnával, nemzeti konzultációval
Parasztomlett szalonnával, nemzeti konzultációval

Ami ​kimaradt

Az is figyelmet érdemel, hogy mi az a helyi közéletben, amit a szerkesztők nem tartottak említésre méltónak. A megyei lapok alapján társadalmi probléma vagy szegénység egyáltalán nincs az országban.

Bár egy-két kisebb hír erejéig felrémlenek ilyen jellegű ügyek (adománygyűjtés, a környéket ellepő „drogosok”, a belvárosból a hajléktalannak tűnő nőt eltávolítani kívánó olvasó), de a problémák bemutatása, okainak elemzése vagy valamiféle megoldás bemutatása teljesen hiányzik a lapokból. Ahogyan az is feltűnő, hogy korrupciógyanús esetek is csak az ellenzéki vezetésű városokban fordulhatnak elő.

Ahogy fentebb már írtuk, a pécsi önkormányzat közgyűlése sem volt említésre méltó, de a Délmagyarországban például arról sem találtunk említést, hogy a szegedi önkormányzat olimpikonok felkészülését támogatta.

A baranyai olvasók a napilapjukból azt sem tudhatták meg, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke egy volt KDNP-s politikus lett, hogy a csőd szélén álló PMFC egy Fidesz-közeli céghez kerülhet vagy hogy fegyelmi eljárás indult Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő ügyvédje ellen egy pécsi szálloda értékesítésében játszott szerepe miatt – ezekhez az információkhoz a Szabad Pécs oldalára kellett látogatnia az érdeklődőknek.

A Hajdú-bihari Napló helyett pedig a Napi.hu írta meg, hogy a BMW-gyárnál az a Duna Aszfalt építhet utat, amelynek tulajdonosa a NER fontos embereit jachtoztató Szijj László, vagy hogy épp a BMW-gyár miatt drágult félmilliárddal a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal felújítása.

A Hír TV ​keveseket érdekel
A Hír TV tavalyi nézettségéről a Média1 közölt adatokat. E szerint 2020. január 1. és 2020. december 29. között az egész napos adatokban 18–49-es korosztályban átlagosan 0,39 százalékos közönségarányt ért el a csatorna, ami 139 302 nézőt jelent. Az esti főműsoridőben 0,45 százalékos volt a Hír TV elérése ugyanebben a korosztályban (72 769 néző) a Nielsen adatai szerint. A szavazókorúak között már jobban teljesített a csatorna (esti főműsoridőben 1,27 százalék, 413 ezer fő), ami azt is jelenti hogy az adó nézőinek túlnyomó többsége ötven év feletti, a Közönségmérés Kft. mérése szerint.

Magukat ajánlják

A megyei napilapokban gyakorlatilag nincsenek reklámok. A lapokban lévő hirdetések szinte kizárólag más, a Mediaworkshöz tartozó kiadványok reklámjai (Nemzeti Sport, Fanny, Ingatlanbazár, Szabad Föld), nagy, egész oldalas kormányhirdetések (a nemzeti konzultációt népszerűsítő „Dühíti önt Brüsszel?”, oltási igazolás az EESZT-ben).

Az is előfordult, hogy ugyanaz a Magyarország átoltottságát bemutató kormányzati „tájékoztató” egyszer hirdetésként, egyszer pedig egy cikk illusztrációjaként jelent meg. A Hajdú-bihari Naplóban pedig az egyik nap címlapon számoltak be arról, hogy egy buszgyárban az egyházközséggel együttműködve megváltozott munkaképességűek is dolgoznak majd, két nap elteltével pedig ugyanerről jelent meg egy egész oldalas PR-cikk.

Két lapban összesen három egész oldal megjelenését támogatta egy-egy önkormányzat, ahol a településről, az ottani programokról szóló cikkek jelentek meg.

Az apróhirdetéseken és néhány helyi vállalkozást népszerűsítő kisméretű reklámon vagy helyi programon kívül (például Szegedi Szabadtéri Játékok) egyetlen olyan nap volt, amikor nagyobb méretben bukkantak fel reklámok a lapokban. Július 15-én két nagyobb szupermarket-hálózat, egy gyógyvizes cég és egy cigarettagyár közölt negyedoldalas reklámot (ez utóbbi az ártalomcsökkentésről). Ebből annyi biztosan kiderül, hogy ezek a lapok nem a piaci reklámokból tartják fenn magukat, hiába számít a hirdetési bevétel a cégcsoport legfontosabb forrásának.

A hirdetést hirdetik a Tolnai Népújságban
A hirdetést hirdetik a Tolnai Népújságban

XS
SM
MD
LG