Az állami támogatási szabályok lazítása és a stratégiai ágazatokba való beruházásokat támogató európai szuverenitási alap létrehozása lehet az EU válasza a globális versenyképességi kihívásokra – mutatott rá Paolo Gentiloni, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, aki kedvező változásokat is látott az elmúlt év végén.
Az Európai Bizottság novemberi gazdasági előrejelzését 2023 legelején is aktuálisnak tartja, és mérsékelt gazdasági recesszióra számít az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, aki hétfőn nyilatkozott több európai lapnak, köztük a Szabad Európának.
A vártnál szerényebb mértékű lehet a gazdasági recesszió
Paolo Gentiloni szerint a tavalyi év végén több olyan pozitív változás is történt, amely kedvezőbben árnyalja a gazdasági kilátásokat 2023-ban. Ezek közül kiemelte, hogy az infláció tetőzött az EU-ban és az eurózónában, a gázárak az ukrajnai háború előtti szintre süllyedtek, az unió példátlan egységet volt képes felmutatni, Horvátország huszadik országként csatlakozott az eurózónához, a globális minimumadót sikerült átültetni, és a munkanélküliség viszonylag alacsony, hatszázalékos szinten van. „Télen gazdasági visszaesés várható, de inkább szerény mértékű, mint mély recesszióra számítunk” – tette hozzá a korábbi olasz miniszterelnök.
A politikus a vásárlóerő megőrzését tartja most a legsürgetőbb feladatnak, különösen az alacsony keresetű rétegek körében. Óvatosságra int azonban olyan, több ország által is mérlegelt intézkedésekkel kapcsolatban, mint a bérek indexálása. Ennek oka az, hogy a maginfláció várhatóan csak az első negyedév végén tetőzik majd, és „el kell kerülnünk az inflációs spirált”.
Nem az euró gyenge, hanem a dollár erős
Az unió gazdasági és pénzügyi biztosa az euró szerepének és súlyának növekedésére számít a jövőben. Úgy véli, hogy a dollár árfolyamának megerősödése nem az euró gyengeségét tükrözi, hanem azt, hogy – akárcsak más krízishelyzetekben – a dollár most is menedékvalutaként funkcionál.
A földgázárak csökkenését az EU által nemrég elfogadott nagykereskedelmi ársapka helyett több tényező szerencsés találkozásának tulajdonítja. Ezek:
- az EU egységének megőrzése,
- az orosz energiafüggőség gyors csökkentése,
- a jó politikai koordináció a G7-en belül
- a gáztárolók magas feltöltöttségi szintje.
A kedvező árszint fennmaradására ugyanakkor nincs garancia, ebből a szempontból figyelmet érdemel a kínai gazdaság újranyitása – ami várhatóan megsokszorozza a cseppfolyós földgáz iránti keresletet –, és a tárolók feltöltése a következő télre.
Korábbi cikkünk a témában: Bezuhant a gáz ára az európai tőzsdén, de mit jelent ez a hazai fogyasztóknak?
Gentiloni elmondta, hogy a bizottság az első negyedév végén készül előterjeszteni javaslatait a villamosenergia-piac reformjára. Ez szerinte kettős célt szolgál majd: egyrészt a villamosenergia-árak megfizethetőségét, másrészt stratégiai célként a megújuló energiaforrásokba való beruházások ösztönzését. A testület néhány napon belül társadalmi vitát indít az új jogszabályról.
Nem lesz EU–USA kereskedelmi háború
Az Egyesült Államok által tavaly elfogadott inflációcsökkentési törvény (angol rövidítése IRA) a gazdasági biztos szerint azért vet fel versenyképességi problémákat az EU számára, mert Európát eleve jobban sújtják az ukrajnai háború következményei, mint az USA-t és másokat. Az IRA, amely az amerikai zöldátállást hivatott mintegy négyszázmilliárd euró állami támogatással felgyorsítani, fokozott nyomás alá helyezi az európai gyártóipart.
Paolo Gentiloni ugyanakkor elhibázottnak tartaná, ha az Európai Unió versenyre kelne az USA-val abban, hogy ki tudja jobban szubvencionálni saját iparát a másik kárára. Az európai válasznak a biztos szerint két pilléren kellene nyugodnia, egyfelől a tagországok által nyújtott állami támogatásokon, vagyis nemzeti intézkedéseken, másfelől pedig közös uniós eszközök létrehozásán, amelyek részben éppen az EU-n belüli egyenlőtlenségek kialakulását hivatottak megakadályozni.
Egy új uniós pénzügyi alap ipari projektek finanszírozására
„A közös eszközökhöz közös alapokat is kell rendelni. Fontos, hogy pénzt is rendeljünk a stratégiák mellé. Ezért az Európai Bizottság elnöke nemrég egy Európai Szuverenitási Alap (ESZA) létrehozásának szükségességéről beszélt” – húzta alá a testület olasz tagja.
Gentiloni arra számít, hogy az új alap meghatározása lesz a következő hónapok egyik első számú politikai vitatémája az EU-ban. Véleménye szerint az ESZA-nak olyan közös stratégiai projekteket kellene finanszíroznia, amelyek európai szempontból hozzáadott értéket képviselnek, és amelyek terén az EU lemaradásban van. Példaként említette a félvezetőket és a zöldhidrogénprojekteket.
Podcastunk az EU szankcióiról: Az olajársapka csak a tengeren szállított orosz olajra érvényes
A célok meghatározása után kellene eldönteni az alap pénzügyi paramétereit, így azt, hogy honnan származzon a pénz, és kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás formájában lehessen majd lehívni a forrásokat. A biztos úgy látja, hogy valamennyi tagállam tisztában van az ipar versenyképessége támogatásának fontosságával, de a miként kérdésében már elég nagy a megosztottság. „Az a kérdés, hogy meg tudjuk-e ezt valósítani egy közös keretben, vagy mindenki azt tesz, amit jónak lát” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy szerencsés esetben már a következő hónapokban nyélbe üthetnék a megállapodást az új pénzügyi alap létrehozásáról.
Az Európai Bizottság néhány héten belül előterjesztheti javaslatát az új, eddiginél rugalmasabb állami támogatási szabályokra. Paolo Gentiloni szerint ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az új szabályok ne ássák alá az európai gazdasági modellt. „A kérdés, hogyan őrizzük meg gazdasági modellünket úgy, hogy közben nagyobb lehetőséget teremtünk a stratégiai beruházásokra” – mondta.
Az interjú első része, amelyben Magyarországgal foglalkozik a biztos: Nem kell hogy mély recesszióba döntse a gazdaságot a háború
A gazdasági biztos az interjúban azt is megerősítette, hogy a bizottság még tavasz előtt be kívánja mutatni a stabilitási és növekedési paktum reformjára vonatkozó jogszabályi javaslatokat, és – hacsak közbe nem jön valami váratlan dolog – reményei szerint 2023 végéig le lehet zárni az erről szóló vitát.
Paolo Gentiloni azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság még a héten aláírja az ukrán kormánnyal az egyetértési memorandumot 18 milliárd euró kölcsön 2023-ban történő utalásáról, és még januárban megtörténik az első részlet kifizetése.
