Egyszerre két, napirenden lévő uniós szankciós terv és javaslat elfogadásának is útjában áll a magyar kormány. Ezek a szélsőséges izraeli telepeseket célzó intézkedések és az új orosz szankciós csomagon belül főleg kínai cégek listázása. EU-diplomaták ennek ellenére bíznak benne, hogy az orosz invázió második évfordulója előtt meglesz a megállapodás.
A sajtónak névtelenül nyilatkozó EU-diplomaták bíznak benne, hogy a magyar kormány „késleltető manőverei” ellenére is képes lesz az EU határidőre, az Ukrajna elleni orosz támadás második évfordulójára elfogadni a sorrendben tizenharmadik szankciós csomagot, amely első ízben egy sor, a szankciókat kijátszó harmadik országbeli cég listázását is magában foglalná.
Magyar kifogások az új listázási javaslattal szemben
A Financial Timesnak néhány nappal ezelőtt közelebbről nem megnevezett uniós források azt nyilatkozták, hogy a legújabb, két éven belül már a tizenharmadik szankciós csomag elfogadását Budapest fenntartásai késleltetik az oroszoknak hadiipari elektronika beszerzésében és eladásában segédkező külföldi, elsősorban kínai cégek listázásával szemben.
Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy egy éve, az orosz agresszió egyéves évfordulója alkalmából összeállított szankciós csomagot is az utolsó pillanatban sikerült csak elfogadni. „Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy ezúttal sem lesz másként, és a február 24-i határidő előtt meglesz az új intézkedéscsomag” – mutatott rá újságíróknak nyilatkozva pénteken egy magas rangú EU-diplomata, aki közvetve megerősítette, hogy a magyar kormánynak a listázással vannak problémái, ahogy azelőtt is.
A diplomata hozzátette, hogy „szinte lehetetlen megfejteni, mi a tényleges oka a magyar kormány visszatérő ellenállásának. (…) Egyes esetekben racionálisnak tűnő érveket hangoztatnak, máskor nem” – jegyezte meg.
Ehhez kapcsolódóan: Az Orbán-kormány bevédte Paks II.-t az új uniós szankcióktól
Főleg az orosz drónbizniszre sújtanának le az új szankciók
Az új szankciós javaslatcsomag – amely előreláthatóan a hétfői külügyi tanácsülésen is napirenden lesz – több mint kétszáz, túlnyomórészt orosz természetes és jogi személyt vesz célba, akik aktív szerepet játszanak az orosz háborús gépezet működtetésében, illetve az ukrán állampolgárok, köztük családjuktól elszakított ukrán gyermekek ellen elkövetett emberijog-sértésekben.
A tizenharmadik intézkedéscsomag fő céltáblája az orosz hadiipari komplexum számára lényeges elektronikai alkatrészeknek az exportja a szankciók kijátszásával. Az EU ezért most több olyan harmadik országbeli (legalább nyolc országról van szó) céget is fel kíván venni a szankciós listára, amelyek ezeknek az összetevőknek az exportálásával közvetve támogatják az oroszok háborús erőfeszítéseit. A szankciók által célba vett orosz és külföldi vállalatok profiljából és szakosodásából kiindulva egyesek egyenesen dróncsomagként aposztrofálják az új, rendkívül kiterjedt listát.
Az újonnan listázásra javasolt harmadik országbeli cégek között jó okkal feltételezhetően körülbelül fél tucat kínai, de egy-egy indiai, török és szerb vállalat is van. Hogy végül közülük mennyien szerepelnek majd a végleges listán, és Budapestnek sikerül-e néhányat levetetni róla, az a következő órákban és napokban dől el.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány kilenc embert törölne az EU-s szankciók listájáról
Orbánék egyedüliként védik be az izraeli telepeseket
Egy nevének mellőzését kérő magas rangú EU-diplomata óva intett a listázás jelentőségének alábecsülésétől, utalva azokra a megjegyzésekre, amelyek újabb szektorális szankciókat hiányoltak az új csomagból (egyes becslések szerint az EU–orosz kereskedelemnek még mindig csak hatvan százalékát sújtják a büntetőintézkedések, így lenne még bőven tér a kiterjesztésükre).
Általánosságban szólva a szóban forgó diplomata hangsúlyozta, hogy „a szankciók hosszú távú stratégia részét képezik”. Úgy vélekedett, hogy az idő múlásával egyre jobban láthatók azok a nehézségek, amelyeket a nyugati szankciók okoznak az orosz gazdaságnak. „Az orosz gazdaság kínlódik, és ahogy az idő telik, egyre nehezebb lesz megbirkóznia a kihívásokkal” – mondta, homlokegyenest ellentétes véleményt fejtve ki az uniós szankciós politika hatékonyságáról, mint amit a magyar kormány rendszeresen hangoztat.
Az Orbán-kormány egy másik szankciós döntést is blokkol egyelőre. A csehek visszalépése után immár egyedüliként Budapest akadályozza a ciszjordániai szélsőséges izraeli telepesek elleni uniós korlátozó intézkedések elfogadását – erősítették meg pénteken uniós források. Az EU egyfelől újabb Hamász-tagok listázására készül, másfelől az erőszakos cselekményeket végrehajtó izraeli telepesek ellen is fellépne. A magyar blokkolás mellett egyelőre arról is vita folyik a tagállamok között, hogy a két szankciós döntést egyszerre vagy külön-külön jelentsék be, és milyen sorrendben.
