Washington és Teherán képviselői szerint nem várható gyors eredmény az iráni nukleáris megállapodás jövőjéről szóló keddi bécsi tárgyalásokon. Mint közölték, nem lesz egyszerű megegyezni a 2015-ben megkötött szerződés helyreállításáról.
Szakértők szerint az új amerikai kormányzat januári hivatalba lépése óta ez a legkomolyabb erőfeszítés az iszlám köztársaság atomprogramjának jelentős korlátozását célzó egyezmény (JCPOA) újjáélesztése érdekében.
Ned Price amerikai külügyi szóvivő előző nap kijelentette, hogy országa „nem becsüli alá az előttük álló kihívásokat”, illetve hangsúlyozta, hogy kezdeti fázisban tart a folyamat, s „nem számítanak korai vagy azonnali áttörésre, nehéz tárgyalások lesznek”.
Irán továbbra is ragaszkodni látszik ahhoz, hogy a korlátozások betartásának előfeltétele az amerikai szankciók teljes feloldása. Szaíd Hatibzadeh, a külügyi tárca szóvivője kizárta, hogy kétoldalú, közvetlen tárgyalásokra kerülhet sor az Egyesült Államokkal. Az előző héten tagadta azokat a sajtójelentéseket is, amelyek szerint közvetett módon egyeztetések lesznek majd a két oldal között.
„Hogy a szerződés más részes felei mit csinálnak, az az ő dolguk. Rájuk tartozik, hogy hol és hogyan tárgyalnak az Egyesült Államokkal” – mondta Hatibzadeh a találkozó előtt néhány órával. „Az iráni delegáció semmilyen szinten nem fog tárgyalni az amerikai küldöttséggel Bécsben” – szögezte le.
Az európai uniós közvetítéssel szervezett, kora délután kezdődő ülésen a többhatalmi szerződés eredeti aláírói, Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németország vesz részt.
Teherán a 2015-ös megállapodásban vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.
Joe Biden amerikai elnökké választásával felmerült a remény, hogy Washington visszatér az atomalkuhoz, ám mindezidáig egyik fél sem volt hajlandó megtenni az első lépést.
Sürget az idő?
„Arra számítunk, hogy a következő napok során megvitatjuk azokat az elsődleges kérdéseket, hogy Iránnak milyen lépéseket kellene tennie a JCPOA-hoz való visszatérés érdekében, illetve az Egyesült Államoknak milyen módon kellene enyhítenie a szankcióit ugyanezért” – mondta Jen Psaki fehér házi szóvivő.
Hozzátette: nem készülnek már közvetlen tárgyalásra Iránnal, de továbbra is nyitottak ennek a lehetőségére.
Teherán azonban kitart amellett, hogy először Washingtonnak kell lépnie, és el kell törölnie a korlátozások mindegyikét, minden más megoldás elfogadhatatlan, a fokozatos megközelítés is.
Price kiemelte, hogy sürgős az ügy, ugyanis a szerződés amerikai felmondása óta csökkent az az idő, amelyre Iránnak szüksége lenne atomfegyver kifejlesztéséhez. Megismételte, hogy az Egyesült Államok kész fontolóra venni a szankciók feloldásának lehetőségét, de csak azokét, amelyek az ország nukleáris tevékenységéhez kapcsolódnak.
„Nem vagyunk sem optimisták, sem pesszimisták a találkozó eredményével kapcsolatban, de bízunk benne, hogy jó úton haladunk. Jó jel lehet a jövőbeli jobb együttműködést és a megállapodás teljes körű végrehajtását illetően, ha Amerika szándéka, komolysága és őszintesége bizonyítást nyer” ‒ húzta alá Ali Rabiei iráni kormányszóvivő.
A nagyhatalmak szeretnék, ha az Egyesült Államok újra csatlakozna az egyezményhez, a felek előtt azonban komoly technikai és politikai nehézségek állnak az elemzők szerint.
