Ukrajnában intézkedéseket jelentettek be a helyzet megszilárdítására a nemrégiben visszafoglalt keleti területeken, és hangsúlyozták, hogy gyors területfoglalásokra van szükség annak érdekében, hogy Oroszország „semmilyen módon ne vethesse meg a lábát ukrán földön”.
Az elmúlt hetek gyors területszerzései és az orosz erők távozása után a korábban megszállt területekről, különösen a Harkivtól keletre fekvő régióban az ukrán csapatokat az úgynevezett Donbász, a Donyec-medence azon részeinek közelében hagyták, amelyek régóta az Oroszország által támogatott szakadárok kezén vannak. Közben Kijev több nyugati fegyvert kér védelme érdekében.
Zelenszkij ukrán elnök szeptember 19-i éjszakai videóbeszédében azt mondta, hogy az ukrán erők a harkivi területen „stabilizálják a helyzetet és tartják pozícióinkat (…) méghozzá olyan szilárdan, hogy a megszállók egyértelműen pánikba esnek”.
„Most biztosak vagyunk abban, hogy a megszállók nem vetik meg a lábukat sehol ukrán földön” – mondta.
Fontos a tempó
„A tempó most nagyon fontos – közölte Zelenszkij, miközben a térségben gyorsan csökken a hőmérséklet, és nő az aggodalom az ottmaradt lakosság alapvető szükségletei miatt. – A stabilizáció tempója a felszabadított területeken. Csapataink mozgásának tempója. A normális élet helyreállításának tempója a felszabadult területen.”
Zelenszkij múlt héten arról beszélt, hogy körülbelül 150.000 ukrán élt orosz megszállás alatt a harkivi területen az elmúlt öt hónapban.
Szeptember 19-én este Irina Verescsuk, a visszafoglalt területek újbóli integrálásáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok kísérleti programot indítottak, kisebb készpénzsegéllyel támogatják a Harkiv környékén élőket.
Közölte, hogy mindenki 33 dollárnak megfelelő összeget kap, és köszönetet mondott a Nemzetközi Vöröskeresztnek a projekt pénzügyi támogatásáért.
Újabb kínzások nyomai
Zelenszkij arról számolt be, hogy a nyomozók kínzások újabb bizonyítékait találták a harkivi terület kulcsfontosságú városa, Izjum közelében eltemetett ukrán katonák holttestén.
Az Izjum környéki regionális katonai közigazgatás vezetője, Oleh Szinyehubov szeptember 19-én azt mondta, hogy a tömegsírból exhumált 146 holttest többsége civil, és „néhány halotton erőszakos halál jelei láthatók. Vannak holttestek összekötött kézzel és kínzások nyomaival.”
A Kreml hazugságnak minősítette azokat a vádakat, melyek szerint az orosz erők háborús bűnöket követtek el ott.
Zelenszkij szeptember 19-én közölte, hogy Kupjanszk helyi közigazgatási központot visszafoglalták az orosz erőktől. Az ukrán magabiztosság másik jeleként a keleti offenzíva közepette Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj azt mondta, hogy az ukrán erők visszavették az irányítást Bilohorivka falu felett, és az egész vidék visszafoglalására készülnek.
Bilohorivka mindössze tíz kilométerre van Liszicsanszk városától, amelyet az orosz erők júliusban hetekig tartó intenzív harcok után foglaltak el.
Az ukrán vezérkar szeptember 20-án orosz légi- és rakétatámadások veszélyére figyelmeztette az ukránokat az egész országban, és közölte, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz hadműveleteket Majorszkban, Veszelében, Kurdjumivkában és Novomihajlivkában.
A Szabad Európa/Szabadság Rádió nem tudja megerősíteni az intenzív harcok helyszínéről érkező állításokat.
Még egy atomerőmű veszélyben
Korábban Zelenszkij reagált tisztviselők azon vádjaira is, melyek szerint az orosz csapatok éjszaka egy újabb atomerőművet lőttek Dél-Ukrajnában. Azt mondta, hogy a világnak „meg kell állítania Oroszországot, mielőtt túl késő lenne”.
A Telegramon közölte, hogy „egy rakéta háromszáz méterre csapódott be” a háború sújtotta Mikolajiv régióban lévő pivdennoukrajinszki atomerőműtől, és „rövid ideig tartó áramszünet volt”.
Zelenszkij azt mondta, hogy az épületegyüttes ablakai megsérültek, és azt állította, hogy „a betolakodók újra lőni akartak, de elfelejtették, mi az az atomerőmű”.
„Oroszország az egész világot veszélyezteti – fogalmazott Zelenszkij. – Le kell állítanunk, mielőtt túl késő lenne.”
Korábban a nap folyamán az ukrán atomlétesítményeket üzemeltető állami cég, az Enerhoatom azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy csapást mértek a pivdennoukrajinszki erőműre, és közölte, hogy a három reaktor egyikében sem esett kár. A létesítmény normálisan működik, alkalmazottai nem sérültek meg – tette hozzá szeptember 19-én az Enerhoatom.
Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig nem kommentálta a támadást.
A brit védelmi hírszerzés eközben szeptember 20-án úgy értékelte, hogy Ukrajna „nagy hatótávolságú csapásmérő képessége” az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása és repülőtere ellen kikényszerítette az orosz tengeralattjárók átvezénylését, ami aláássa Moszkva egyik fő célját a Krím nyolc éve tartó megszállása során.
