Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Öt tanulság a kínai dezinformációs kampányról a járvány kapcsán


Hszi Csin-ping elnök posztere az anyangi acélművek előtt 2019. február 19-én.

Az USA-ból kezdett terjedni az a máig teljesen megalapozatlan felvetés, hogy talán szándékosan idézte elő Kína a járványt. Kína válasza nem maradt el, elsöprő dezinformációs kampányba kezdtek.

A járvány kirobbanása után Donald Trump amerikai elnök azt kezdte el sugalmazni, hogy a vírust Kína fejlesztette ki, és akár szándékosan is terjeszthették onnét.

Ezt a felvetést az USA szakemberei és hírszerzése hiába cáfolta szinte azonnal, más vezető republikánus politikusok és véleményvezérek s elkezdték ismételni. Az összeesküvés-elméletek internetes rajongói pedig tovább népszerűsítették mindezt.

Ez sikerült is, március közepére minden harmadik amerikai úgy tudta, hogy a vírust egy laborban hozták létre, minden negyedik arról is meg volt győződve, hogy ez ráadásul előre megfontolt szándékkal történt.

Erre válaszul Kína elsöprő kommunikációs kampányba kezdett. Az AP és az Atlantic Council kilenc hónap cikktermését és közösségi médián megjelent posztjait elemezte ennek feltárására.

A tanulságokat öt pontban lehet összefoglalni.

1. Kína lett a fő álhírgyártó

A korábbi években jellemzően Oroszországból érkeztek leginkább az álhírek a nyugati világba. De a járvány alatt Kína átvette a vezető szerepet, akkor is ontották magukból az ilyen jellegű tartalmakat, amikor Oroszországban már rég leálltak ezekkel.

2. A nyugati közösségi médiát célozták

A kínai diplomaták Twitter-fiókjainak száma több mint megháromszorozódott 2019 közepe óta. A Facebook-fiókjaik száma megduplázódott. Pedig mindkét csatorna be van tiltva Kínában.

A járvány kapcsán mindkét közösségi platformot bevetették azért, hogy felerősítsék a központi üzeneteket a nyugati fogyasztók számára.

3. Közvetlenül a kormánytól jött

Márciusban a kínai külügy szóvivője két nap alatt 11 tweetben kezdte el az USA-t vádolni ugyanazzal az érvvel, amivel Trump vádolta Kínát.

A kínai külügy azt sejtette, hogy az USA fejlesztette ki a vírust valahol, hogy aztán a világra szabadítsa a biológiai fegyvert.

A Twitter a posztok egy részénél kitett egy címkét, amire kattintva kiderül, hogy a megismerhető tények egyelőre nem igazolják ezt a sejtést. De ez is csak az angol nyelvű posztok mellé került fel, a kínai külügyi szóvivő más nyelvű hasonló posztjaihoz nem nyúltak.

A külügyi szóvivő állításait hat hét alatt 54 nyelven csaknem százezren idézték, és 275 millió felhasználóhoz juthatott le.

4. Nemzetközi segítség jött az üzenet erősítéséhez

Amikor a külügyi szóvivő állításait befolyásos amerikai konzervatívok kezdték el cáfolni – többek között például Donald Trump Jr – akkor Franciaországtól Panamáig kínai diplomaták tucatjai siettek azonnal a szóvivő segítségére. De nem csak ők.

Például Venezuela külügyminisztere és a Russia Today caracasi tudósítója is hamar beszálltak az üzenet spanyol nyelvű terjesztésébe. Ahogy olyan szaúdi Twitter-fiókok is elkezdték arabul terjeszteni ezt, amik a szaúdi királyi családhoz közelinek mondhatók.

Az orosz dezinformációs hálózat is mozgásba lendült és a megszokott stratégia mentén is kezdett el működni. A szóvivő vádjai az iráni vagy orosz médiában is kritika nélkül futottak végig. Főképp utóbbi helyekről értek vissza angol nyelvű összeesküvéselmélet-rajongók, a QAnon beszélgetőfelületeire.

De végül Kínában futott igazán nagyot ez a sejtés, hiába tiltott ott a Twitter. A helyi másolatán, a Weibón több mint 300 millióan láthatták.

"Köszönöm a nekem szóló támogatásotokat, dolgozzunk együtt keményen a szülőhazánkért 💪!"

írta ki a szóvivővő a Weibón egy nappal később.

Ehhez jó tudni, hogy a sok helyről hallott információ hitelesebbnek tűnik az embereknek, hiába származik pontosan ugyanattól az egy forrástól .

Még a Helsinki Times vagy a New Zealand Herald is átvettek egy cikket a kínai állami Global Timestól, ami szerint az amerikai járványügyi hivatal nem válaszol bizonyos kérdésekre, 2020. februárjában. Az állítás nem volt igaz, a hivatal válaszolt, a két lap a cikkeket később levette.
Még a Helsinki Times vagy a New Zealand Herald is átvettek egy cikket a kínai állami Global Timestól, ami szerint az amerikai járványügyi hivatal nem válaszol bizonyos kérdésekre, 2020. februárjában. Az állítás nem volt igaz, a hivatal válaszolt, a két lap a cikkeket később levette.

5. A kínaiak az ügyesebbek között voltak

2020 első felében csaknem ezer kínai, orosz vagy az iráni kormányhoz kötődő Twitter-fiók több milliónyi koronavírussal kapcsolatos interakciót hozott össze a felületen.

A kínai állami média és a kínai külügy fiókjai a legsikeresebbek között voltak, az ő tartalmaikat jellemzően többen osztották meg.


A hírügynökség megkérdezte a kutatással kapcsolatban a kínai kormányt is. A kínai külügy szójátékkal tűzdelt közleményben válaszolt.

"Minden félnek határozott nemet kell mondania az álhírek terjesztésére" – írták.

"De a koholt [trumped-up] vádakkal szemben indokolt és helyes tényekkel cáfolni a hazugságokat és tisztázni a pletykákat" – egészítették ki az állításukat.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG