A pekingi kormány a jelenleg is zajló hadgyakorlatok közepette megerősítette, hogy szükség esetén kész katonai erővel ellenőrzés alá vonni a szakadár szigetet.
A tajvani ügyekkel foglalkozó kabinetiroda angol nyelvű közleményében aláhúzták, hogy Kína mindent megtesz a békés újraegyesítés érdekében, „ugyanakkor nem fog lemondani az erő alkalmazásáról, fenntartja a lehetőségét minden szükséges intézkedésnek”.
„Mindig készen fogunk állni arra, hogy erő alkalmazásával vagy más szükséges módon válaszoljunk a külső erők beavatkozására vagy a szeparatista elemek radikális tevékenységére. Végcélunk Kína békés újraegyesítésének és e folyamat előrehaladásának biztosítása” – írták.
Kína az amerikai képviselőház elnökének előző heti tajpeji látogatása óta hadgyakorlatokat folytat a sziget körül. A manőverek hat helyszínen zajlottak, kínai hadihajók és katonai repülőgépek számos alkalommal átlépték rövid időre a Tajvani-szoros feletti felezővonalat, ráadásul a hadsereg éleslőszert is használt, valamint rakétákat lőtt át a sziget fölött. Az eredetileg csütörtöktől vasárnapig meghirdetett erődemonstrációt később határozatlan időre meghosszabbították.
A hadgyakorlatok megzavarták a globális ellátási láncok szempontjából kulcsfontosságú térség hajó- és légi forgalmát, amit az Egyesült Államok és Japán mellett számos más ország is élesen elítélt.
Feszült légkör
Kína saját szakadár tartományaként tekint Tajvanra, amelyet szükség esetén katonai erővel is vissza akar szerezni, ezért bármiféle hivatalos amerikai kapcsolatfelvételre dühödten reagál, ugyanis úgy véli, hogy ezzel a sziget évtizedek óta tartó de facto függetlenségének állandósítását bátorítják.
A vizitre egyébként is feszült légkörben került sor, ráadásul tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Nancy Pelosi a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Tajvanra látogatott 1997 óta, amikor is elődje, Newt Gingrich ott járt.
Amint az amerikai képviselőház elnöke elhagyta előző héten a térséget, Kína hátat fordított bizonyos kommunikációs csatornáknak az Egyesült Államokkal, beleértve a katonai és az éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokat.
Tajpej szerint az ilyen látogatások rutinszerűnek számítanak, Peking a történteket pusztán ürügyként használja fel a fenyegetés fokozására.
Joseph Wu tajvani külügyminiszter kedden úgy vélekedett, hogy Kína a tiltakozásképpen indított hadgyakorlatokkal az önrendelkező sziget elleni inváziót készíti elő, és ezek jól mutatják, hogy az ország a Csendes-óceán nyugati területei feletti teljes körű ellenőrzés megszerzésére törekszik.
Tajvan készenlétbe helyezte fegyveres erőit, kedden éleslőszeres lőgyakorlatot tartott a déli Pingtung megyében, azonban eddig nem döntött aktív válaszlépésekről.
Az amerikai kormány próbálta csökkenteni a Pelosi-vizit jelentőségét, mondván, hogy nincs változás az Egyesült Államok régóta fennálló „egy Kína-politikájában”, amelynek értelmében Tajvant nem ismerik el hivatalosan független államként, ugyanakkor szoros informális kapcsolatokat tartanak fenn vele.
Washington a kínai katonai fenyegetésekkel szemben a „stratégiai kétértelműséget” képviseli, nyíltan nem árulja el, hogy mit tenne, ha Peking megpróbálná lerohanni a területet.
