A kelet-ázsiai ország a jelenleginél nagyobb szerepet kíván betölteni a globális ügyek intézésében, miután Peking közvetítőként részt vett a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását célzó megállapodás létrehozásában Irán és Szaúd-Arábia között.
A kínai elnök hétfői beszédében aláhúzta: országának „aktívan részt kell vennie a globális kormányzási rendszer reformjában és felépítésében”, segítenie kell „a globális biztonsági kezdeményezéseket”, ami „pozitív energiaként hozzájárulhat a világ békéjéhez és fejlődéséhez”.
Hszi Csin-ping a technológiai fejlődés és az önellátás erősítésének felgyorsítását sürgette. Nyolcszor is elhangzott a „nemzeti megfiatalodás” jelszava, valamint kiemelte, hogy Kínának helyre kell állítania az őt megillető helyet gazdasági, kulturális és politikai vezető erőként.
Emellett emlékeztetett, hogy az 1949-es kommunista hatalomátvételt megelőzően Kína „félgyarmati, félfeudális országgá süllyedt, kitéve külföldi államok zaklatásának”.
„Végre lemostuk magunkról a nemzeti megszégyenítést, a kínai emberek saját maguk sorsának urai. A kínai nemzet felállt, meggazdagodott és erősebbé válik” – fogalmazott.
Arra is kitért, hogy Kína eltökéltsége rendíthetetlen az ország újraegyesítésének, azaz a de facto évtizedek óta független, demokratikus Tajvan visszafoglalásának ügyében.
Ehhez kapcsolódóan: Megkezdheti újabb ötéves mandátumát a kínai elnök
A pekingi vezetés az utóbbi években egyre konfrontatívabb és agresszívabb külpolitikát folytat, élesebb a feszültség a fő rivális Egyesült Államokkal, számos téren rendkívül súlyos nézetkülönbségek vannak a felek között a kereskedelemtől kezdve Tajvan helyzetén át egészen az ukrajnai háborúig.
A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése múlt héten megszavazta, hogy évtizedek óta példátlan módon immár harmadszorra is Hszi legyen Kína elnöke. Az övéhez hasonló hatalmat utoljára Mao Ce-tung összpontosított egy kézben.
Miután minden riválisától így vagy úgy megszabadult, Hszit a kommunista párt októberi kongresszusa felhatalmazta harmadik mandátumára, annak ellenére hogy két ciklus volt eddig a maximum. Számos elemző úgy véli, hogy az elnök élete végéig hatalmon kíván maradni, miután 2018-ban eltörölték azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki.
Ehhez kapcsolódóan: Kína és Oroszország katonai együttműködése nem csak az ukrán hadszíntérre gyakorol hatást
Csin Kang kínai külügyminiszter előző kedden szokatlanul nyers stílusban figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a súrlódások súlyosabb konfliktushoz vezethetnek Washingtonnal.
„Ha az Egyesült Államok nem lép a fékre, és továbbra is rossz úton száguld, akkor nincs annyi védőkorlát, ami megakadályozhatná a kisiklást, és bizonyosan konfliktusra és konfrontációra kerül sor” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: A léggömbbel együtt a remény is felrobbant az amerikai–kínai viszony javulására
Pénteken jelentették be a szaúdi–iráni diplomáciai kapcsolat helyreállítását, miután a felek képviselői Pekingben tárgyaltak Vang Ji államtanácsos közvetítésével.
A térségbeli riválisoknak számító Irán és Szaúd-Arábia között azt követően szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, hogy 2016-ban szélsőségesek támadták meg a szaúdi nagykövetséget Teheránban. Rijád erre reagálva a nagykövetségieken túl az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) iráni diplomatáit is kiutasította. A két ország egymással szemben álló feleket támogat több közel-keleti konfliktusban, így a jemeni és a szíriai polgárháborúban is.
