Bassár el-Aszad a Kína keleti részén fekvő Hangcsou városába érkezett. Ez az első látogatása az ázsiai országban 2004 óta. A szíriai elnök most próbál kitörni a több mint egy évtizede tartó és nyugati szankciók által súlyosbított diplomáciai elszigeteltségből.
Aszad egy Air China repülőgép fedélzetén érkezett, erős ködben, ami a kínai állami média szerint „tovább növelte a titokzatosság légkörét”. A szíriai vezetőt ugyanis ritkán látták országán kívül a több mint félmillió emberéletet követelő polgárháború kezdete óta.
Most több mint egy tucat külföldi méltósággal együtt részt vesz az Ázsiai Játékok nyitóünnepségén, majd küldöttség élén tárgyal több kínai városban, és találkozik Hszi Csin-ping elnökkel.
Aszad pénteken ül tárgyalóasztalhoz Hszivel, egy nappal azelőtt, hogy részt vesz a játékok megnyitóján – mondta a szíriai delegáció egyik tagja. A küldöttségnek a tervek szerint vasárnap és hétfőn újabb találkozói lesznek Pekingben.
Lassú visszatérés, régi kapcsolatok
Az, hogy elnökét Kína elnökével együtt látják egy regionális összejövetelen, további legitimitást adhat Szíria lassú visszatérésének a világszínpadra. 2022-ben már csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, májusban pedig visszavették a 22 országot tömörítő Arab Ligába.
Aszad utoljára 2004-ben járt Kínában, amikor is Hu Csin-tao akkori elnökkel találkozott. Az volt az első szíriai államfői látogatás a diplomáciai kapcsolatok 1956-os felvétele óta.
Kína, akárcsak Szíria fő szövetségesei, Oroszország és Irán, akkor is fenntartotta ezeket a kapcsolatokat, amikor más országok elszigetelték Aszadot a 2011-ben kirobbant kormányellenes tüntetések brutális leverése miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre több gyereket toboroznak Szíriában a fegyveres csoportok
Aszad többnapos kínai útja az egyik leghosszabb távollétét jelenti Szíriától a polgárháború kitörése óta.
Ausztrália, Kanada, Európa, Svájc és az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be Aszad ellen, de a többoldalú szankciók alkalmazására tett erőfeszítések nem kaptak egyhangú támogatást az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amelynek Kína és Oroszország is tagja.
Kína legalább nyolc alkalommal vétózta meg az ENSZ indítványait Aszad kormányának elítélésére, a Szíria szomszédait és a világhatalmakat is magával rántó, évtizedes, többoldalú konfliktus lezárására.
Iránnal és Oroszországgal ellentétben azonban Kína nem támogatta közvetlenül a rezsim erőfeszítéseit az ország feletti ellenőrzés visszaszerzésére.
Az ENSZ jelentéskészítői szerint az orosz bombázások és az Irán támogatását élvező milíciák a felelősek a háború kezdete óta több mint kétszázezer civil haláláért. A harcok menekültválságot robbantottak ki, és hozzájárultak a kábítószer-csempészet fellendüléséhez. Az Arab Liga most ezek megoldását erőlteti Damaszkusznál.
Ehhez kapcsolódóan: Kurd katonák az Iszlám Állam többtucatnyi feltételezett tagját fogták el Szíriában
Olajeszközök
Szíria stratégiai jelentőséggel bír Kína számára, miután a Kína olajszükségletének tizedét adó Irak, az Ázsián át Európába vezető gazdasági folyosók fontos állomását jelentő Törökország és a regionális vitákban gyakran közvetítő Jordánia között helyezkedik el.
Jóllehet Szíria viszonylag kis olajtermelő, az olajbevételek kulcsfontosságúak az Aszad-rezsim számára.
2008-ban és 2009-ben az állami kínai energiacégek, a Sinopec Corp, a Sinochem és a CNPC összesen hárommilliárd dollárt fektetett be Szíriában, miután Peking nyilvánvalóvá tette, hogy minél nagyobb részesedést kíván szerezni a globális olaj- és gázvagyonban.
A Sinochem 2011-ben beszüntette szíriai tevékenységét. 2014 körül a CNPC is leállította a termelést, miután az Európai Unió szankciókat vezetett be, és az Egyesült Államok csapatokat küldött, hogy felvegye a harcot az Iszlám Állammal.
Romba dőlt életek: városok a földrengés után
